Szupermentesség: ellentétes az alaptörvénnyel

A taláros testület egyhangú szavazással döntött úgy, hogy a köztudatba „szuper mentelmi jog\" néven bekerült módosítás ellentétes az alaptörvénnyel.

Mint arról beszámoltunk, a döntést, amely kiiktatta a parlamenti képviselőket, szenátorokat, a szabad foglalkozásúakat és az államfőt a közhivatalnokok sorából, egyes vélemények szerint lehetetlenné téve ezzel, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) bűnügyi vizsgálatot indítson ellenük tisztségbeli vagy érdekbeli összeférhetetlenség címén, mind a romániai szakmai szervezetek, mind a külföld élesen bírálta.

A DNA szerint azon honatyákat, akik ellen korrupció vagy ahhoz kapcsolódó bűncselekmények miatt emeltek vádat, felmenthették volna a döntés nyomán, azokat pedig, akiket jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, szabadlábra helyezhették volna. A korrupcióellenes ügyészség rámutat: a módosítás nyomán sem a honatyák, sem az ügyvédek, sem a közjegyzők, sem a bírósági végrehajtók ellen nem indulhat eljárás korrupció vagy hivatali visszaélés miatt.

Horia Georgescu, a közhivatalnokok összeférhetetlenségét vizsgáló ANI vezetője is úgy vélekedett, hogy a Btk. módosítása nyomán a honatyák „szuper mentelmi jogot” kaptak volna, és a hatóság által 25 honatya ellen folytatott eljárás lehetetlenült volna el. Georgescu rámutatott: az ország hitelessége jelentős csorbát szenved a döntés nyomán, amely hatályba lépése esetén megingatja a jogállamot. A bírák és ügyészek tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint a képviselőház döntése gyakorlatilag felmentette volna a kedvezményezetteket a bűnügyi felelősség alól.

Traian Băsescu államfő is bírálta a döntést, újabb államcsínynek nevezve a lépést, amely tíz évvel veti vissza az országot. A Btk.-módosítás kemény reakciót váltott ki az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége részéről, amely leszögezte: a törvény előtti egyenlőség a demokrácia egyik alapelve. A külképviselet szerdai közleményében úgy vélekedett, a lépés eltávolodást jelent az átláthatóság és a jogállamiság elvétől, és elriaszthatja a beruházókat, ami negatív kihatással lesz az ország gazdaságára.

Viviane Reding jogi és emberi jogi biztos, az Európai Bizottság alelnöke rendkívül aggasztónak nevezte a történteket, hozzátéve: a korrupcióellenes harc terén „rossz irányba\" haladnak a dolgok. Bírálta a lépést a német, a francia és a brit nagykövetség is.