Egyelőre nem megy csődbe Görögország

Görögországban kedden 48 órás általános sztrájk kezdődött tiltakozásul a kormány megszorító csomagja ellen. Athénban a demonstrálók összecsaptak a kivezényelt rendőrökkel.

Az uniós pénzek nélkül az ország július 15-én csődbe ment volna. A döntéssel nemcsak a görög csőd, de egy európai csődhullám és a eurózóna szétesésének réme is távolabb került.

Az intézkedések része áfa- és adóemelés, 15 százalékos bércsökkentés és 150 ezres leépítés a közszférában, a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése és 50 milliárd eurós privatizáció. A jövedelemadó alsó sávjának alsó széle évi 12 ezer euróról 8 ezer euróra csökken, és egyszeri, jövedelemfüggően egy és öt százalék közötti szolidaritási adót vetnek ki. Emelnek a fűtőolajak adóján, és minimumadót vetnek ki az egyéni vállalkozókra, akiket az országban a legnagyobb adóelkerülőknek tekintenek. Az intézkedések öt év alatt fejenként hétszázezer forintot vesznek ki a görögök zsebéből – írja az Index.hu .

A döntés azért volt különösen fontos, mert az intézkedések elfogadásához kötötték múlt hét elején az eurózóna pénzügyminiszterei az Európai Unió és az IMF közös mentőcsomagjának aktuális, 12 milliárd eurós részletének kifizetését. Ha ezt nem kapják meg, akkor várhatóan július 15-én az ország csődbe megy. Ekkor jár ugyanis le az államadósság egy 2,4 milliárd eurós részlete, amit az állam saját zsebből nem tud kifizetni, más pedig már nem ad nekik kölcsönt, így kénytelenek lennének fizetésképtelenséget jelenteni.

Ugyanakkor a döntés, mely legalábbis átmenetileg leveszi a napirendről a görög csőd kérdését, távolról sem csak az ország számára jelentős: az eurózóna jövője is múlik azon, sikerül-e megmenteni, és ha igen, hogyan, milyen áron a görögöket. Az euró elmúlt hetekben-hónapokban mutatott vesszőfutása a frankkal és a dollárral szemben, a piacok félelme az eurózóna felbomlásától és a deviza további gyengülésétől, az európai adósságválság mélyülésétől, az olasz, portugál és spanyol államcsőd lehetőségéről is szólt a mai döntés. A problémák persze nem oldódtak meg, a közvetlen csőd veszélye azonban elhárulni látszik. Ezzel pedig enyhülhet valamelyest a nyomás az eurózónán, a tény, hogy a görögöket a csomagért cserében nem hagyják cserben, azt is jelenti, hogy növekedhet a piaci bizalom a többi déli állammal szemben is.