Egy erdélyi az unitárius világ élén

– Miért választotta elnökének ez a szervezet egy alig 60 ezres közösség képviselőjévé?

– Először választottak magyar unitárius személyt a szervezet elnökének, ami talán azt „díjazza”, hogy az elmúlt 25 évben a Magyar Unitárius Egyház a világ unitárius közösségének vezető pozíciójába helyezte magát, sikerült behoznia a kommunista elnyomásban felhalmozódott lemaradást. Egyházunk ma már elő tudja teremteni az anyagi alapokat a szükségleteihez, nem szorulunk nyugati segítségre. De az önállóság nemcsak gazda- sági kérdés, hanem lelki, öntudatbeli állapot kifejeződése is. A Magyar Unitárius Egyháznak 440 éves története alatt olyan hagyományokat sikerült kialakítania a lelkészképzés, vezetőképzés, szervezeti tudás tekintetében, amelyeket a később, illetve újonnan létrejött közösségek hasznosítani tudnak. Az Afrikában vagy Délkelet-Ázsiában növekedő unitárius közösségek például nem annyira az amerikai unitárius-univerzalista, humanista elemektől átszőtt vallásosságot és kultúrát tartják alkalmazhatónak a saját környezetükben, hanem a szabadelvű-keresztény magyar unitárius gyakorlatot és hagyományt.

– Mivel magyarázható, hogy az unitárius vallás nem terjedt el az erdélyi románok körében?

– Az Erdélyi Unitárius Egyház kimondottan magyar ajkú egyház maradt. Történelmileg egyetlen magyar unitárius egyház létezett, amely Erdélyből nőtt ki, és a trianoni döntésig magába foglalta a magyarországi egyházrészeket is. Azt követően kétfelé szakadt az egyház teste, az Erdélyben maradt hívek többsége előbb az úgynevezett Romániai Unitárius Egyházhoz tartozott, ami a ’89-es változások után Erdélyi Unitárius Egyház lett. Az európai körülmények kedvező alakulása nyomán 2012-ben határokon átívelő struktúrát tudtunk kialakítani Magyar Unitárius Egyház néven. Az egyik nagy kérdés, ami gyakran felvetődik itt Erdélyben: vajon nem kellett volna aktívabb, misszionálóbb legyen a románsághoz való viszonyunk? Ma sem nyújtunk elegendő román nyelvű tájékoztatást magunkról, arról, hogy mi is az unitarizmus. Igazából azt tartjuk, hogy ezeknek a hitelveknek a románság körében való terjesztése elsősorban a román emberek dolga, akárcsak egy román unitárius egyház megalakítása. De létezik érdeklődés: részben teológiai, másrészt történelmi kuriózumszerű dolgokra kíváncsiak a románok.

A teljes interjú az Erdélyi Napló április 3-án megjelent, 13. lapszámában olvasható.