
Fotó: Máthé Éva
Domokos Géza munkásságáról, valamint a román titkosszolgálat róla készített megfigyelési aktáiról volt szó egyebek mellett azon a konferencián, amelyet a Kriterion Kiadó alapításának 45. évfordulója alkalmából szerveztek Bukarestben.
2015. május 20., 16:052015. május 20., 16:05
2015. május 20., 16:052015. május 20., 16:05
A Balassi Intézet bukaresti központja által szervezett kétnapos konferencián a kiadó egykori munkatársai találkoztak egymással. Kedden egy tudományos konferenciát tartottak, amelynek központi témája az 1928-ban született és 2007-ben elhunyt Domokos Géza kiadóvezetői szerepe, illetve a Kriterion működése volt.
Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi történész ismertette azt a politikai és társadalmi környezetet, amelyben 1970 elején elkezdte működését a kiadó. A történész szerint 1968-ban vetődött fel először egy romániai kisebbségi kiadó megalapításának gondolata azon a találkozón, amelyen a romániai magyar és a német kisebbség elitje találkozott az akkori román kommunista vezetőséggel.
Lőrincz D. József a Kriterion az egykori Securitate tükrében címmel tartott előadást. Az előadó MTI-nek elmondta: az eddig ismert dokumentumok szerint a Securitatét Domokos Géza esetében is szinte kizárólag a kisebbségpolitikához való viszonya érdekelte, a kommunizmusra vonatkozó kritikái egyáltalán. Ez így volt addig, amíg a titkosszolgálat tudomására jutott, hogy olyan rendszerellenes románokkal szolidarizál, mint Mircea Dinescu román költő.
A kutató kiemelte, hogy Domokos Géza, felhasználva a funkciója adta lehetőségeket, olyan informális hálózatot szervezett a romániai magyar értelmiségiek körében, amely a titkosszolgálat figyelmét sem kerülte el. A Securitate úgy értelmezte, hogy ezt irredenta és nacionalista nézetek népszerűsítésére használja fel, és idővel a különböző rendezvények betiltásával, illetve a megfigyelés szigorításával próbálták korlátozni ebben a tevékenységében.
A Securitate a kiadói tevékenységét is bírálta az idén kutatók birtokába került legújabb megfigyelési akták szerint. Szóvá tették, hogy igyekszik a két világháború közötti, a Securiatate által nacionalistának tartott magyar szerzők munkáit kiadni, akárcsak erdélyi magyar középkori írók munkáit.
1975-ben született róla az első megfigyelési jelentés, majd 1979-től szinte minden évben részletes elemzést készítettek róla. Ezekben egyebek mellett úgy jellemezték, hogy okos, ravasz, óvatos, konok, makacs ember volt, aki maximálisan kihasználta az intézményi adottságokat. Domokos Géza kényes témákat is felvetett tárgyalásain a kommunista párt vezetőivel – magyarázta Lőrincz D. József.
Bartha Katalin Ágnes a Kriterion tevékenységéről tartott előadást. Az általa ismertetett adatok szerint a rendszerváltozás előtt kilenc nyelven adott ki könyveket, a többségét magyarul. A kiadónál 1987 könyv magyarul, 623 németül, 206 szerbül, 154 ukránul, 151 románul, 53 jiddisül, 27 szlovákul jelent meg.
H. Szabó Gyula, a Kriterion jelenlegi igazgatója az MTI-nek elmondta: Domokos Géza nagyszerű, nyílt, tiszta ember volt, jó emberismerő. Belülről próbálta javítani a rendszert, nem volt pártfunkciója, hiszen nem érdekelte a hatalom, és felmérte, hogy a kiadóvezetői pozícióból tehet a legtöbbet a romániai magyarságért.
A Kriterion egyik titka volt az önállósága, de az is nagyon előnyös volt, hogy Bukarestben működött – magyarázta. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb könyvek 1977 és 1983 között jelentek meg. A Kriterion közepes méretű kiadó volt az akkori romániai kiadók között. Hozzátette: a hatalom szemében a fontosságát az határozta meg, hogy német valutát szerzett a német nyelvű könyvekkel, ami a román állam számára fontos volt. A ma Kolozsváron működő Kriterion kizárólag magyar nyelvű kiadó, és pár fős szerkesztőséget működtet.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!