
A Román Külügyminisztérium csütörtökön megerősítette, hogy Nyírő József újratemetése és magyar politikusok nyilatkozatai miatt szerdán bekérették Magyarország bukaresti nagykövetét, ám a találkozóról nem közöltek további részleteket, arra hivatkozva, hogy nem kívánnak a sajtóban üzengetni.
2012. május 17., 17:592012. május 17., 17:59
2012. május 17., 19:092012. május 17., 19:09
A tárca közleményéből kiderül, hogy a nagykövet vidéki útja miatt Balázs Ádám ügyvivő jelent meg a minisztériumban. Tájékoztatásuk szerint a találkozón nem érintették a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyét, viszont megerősítették, hogy Nyírő József újratemetéséről és egyes magyar politikusok nyilatkozatairól volt szó.
„A kihallgatáson a román fél kifejezte készségét, hogy bármilyen téma napirendre kerüljön a kétoldalú tárgyalásokon, diplomáciai szinten és nem a sajtóban, a Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerség és a kiváló európai uniós együttműködés szellemében” – olvasható a román külügyminisztérium levelében. A Magyar Külügyminisztérium ezt megelőzően adott tájékoztatást arról, hogy a román társtárca bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét. A tájékoztatás szerint román részről kifogásolták Németh Zsoltnak, a külügyminisztérium parlamenti államtitkárának az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő kritikáját, továbbá mind tartalmi, mind szervezési szempontból nehezményezték Nyírő József tervezett újratemetését. Németh Zsolt egy héttel ezelőtt Kolozsváron aggasztónak nevezte a balliberális Ponta-kabinet intézkedéseit, tételesen a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar karának létrehozásáról szóló előző kormányrendelet visszavonását, továbbá a választójogi és a kisebbségi törvény módosítását.
Balázs Ádám ügyvivő közölte a román féllel, hogy a magyar kormány az erdélyi író újratemetését kegyeleti és kulturális eseménynek tekinti. A magyar diplomata hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nyitott az együttműködésre az új román kormánnyal, arra várakozással tekint. A Krónika napilap csütörtöki számában számolt be arról, hogy a román kormány megakadályozni készül Nyírő József május 27-ére tervezett székelyudvarhelyi újratemetését. A lap bukaresti forrásokra hivatkozva közölte, hogy a román külügynél arról tájékoztatták a magyar diplomatát, „a jelenlegi romániai belpolitikai helyzetben időszerűtlen” az újratemetés. Azt is javasolták, hogy találjanak későbbi időpontot az eseményre.
Ennek előzménye, hogy a napokban az Evenimentul Zilei napilapban megjelent cikk fasisztának és irredentának nevezte Nyírőt, aki a szerző állítása szerint személyesen románok gyilkolására buzdított Kolozsváron. A Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma elnevezésű szervezet ugyanakkor felszólította a román kormányt, akadályozza meg az író újratemetését, vonja vissza a Nyírőről elnevezett erdélyi iskolák nevét, mivel szerintük az író “a nemzetiszocialista, hungarista vonalat képviseli\". Füzes Oszkár nagykövet egyébként szerdai marosvásárhelyi látogatása során újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: Nyírő József nem volt sem románellenes, sem antiszemita. „Horthy idejében élt. Ilyen alapon az apukámat is horthystának lehetne nevezni, mert ő is akkor élt” – reagált a bukaresti magyar nagykövet egy román újságíró megállapítására, miszerint a „székely író horthysta volt”.
Szász Jenő, az újratemetést helyben szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke szerdán az MTI-nek azt mondta, nincs tudomása arról, hogy diplomáciai bonyodalmak alakultak volna ki a Nyírő-temetéssel kapcsolatban. A székelyudvarhelyi szervezők továbbra is arra készülnek, hogy május 27-én a városban újratemetik Nyirő Józsefet. Az 1953-ban emigrációban elhunyt író madridi sírjának feltárását a magyar Országgyűlés kezdeményezte. Az újratemetést az Országgyűlés Hivatalának közreműködésével a Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezi.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!