Brüsszel óvná a magyarországi és romániai élőhelyeket

Brüsszelben megállapították, hogy a környezeti szempontból érzékeny területek tekintetében mindkét ország előzetesen elvégzendő hatásvizsgálatok nélkül adott engedélyt bizonyos tevékenységekre és fejlesztésekre. Janez Potočnik környezetvédelmi EU-biztos javaslata alapján ezért az uniós javaslattevő-végrehajtó testület úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld Magyarországnak, Romániához pedig egy kiegészítő indokolással ellátott véleményt intéz. Az uniós testület az európai élőhelyvédelmi jogszabályok megfelelő végrehajtására kéri fel e két tagállamot. Amennyiben Magyarország és Románia két hónapon belül nem tesz eleget az indoklással ellátott véleményben foglaltaknak, az Európai Bizottság az ügyet az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága elé terjesztheti. Európa természetvédelmi politikája az 1992-ben kidolgozott élőhelyvédelmi irányelvre épül, amely két pillér – nevezetesen a védett területeket magába foglaló Natura 2000 hálózat, valamint a fajok védelmének szigorú rendszere – köré szerveződik. A ritka élőhelyek és fajok védelmének előmozdítása érdekében az EU valamennyi tagállama kijelölte a határain belül található Natura 2000 területeket.

A román hatóságoknak a Fekete-tenger partján fekvő Sulina város 2009-ben jóváhagyott tengerparti fejlesztési projektje kapcsán nem sikerült alapos és átfogó hatásvizsgálatot felmutatniuk. Magyarország esetében panasz érkezett a Natura 2000 hálózathoz tartozó Csaholc-Garbolc terület szerves részét képező Sár-Éger erdő nem megfelelő módon végzett fakitermelésével – úgynevezett tarvágással – kapcsolatban, ami a kiemelt jelentőségű élőhelytípus jelentős visszaszorulásához vezetett. A magyar hatóságokkal történő egyeztetést követően a brüsszeli bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az érintett hatóságok a fakitermelés megkezdése előtt elvégzendő hatásvizsgálat elmulasztása mellett a keletkezett károk helyreállítása érdekében sem hoztak megfelelő kiegyenlítő intézkedéseket. Az élőhelyek védelme érdekében Magyarországgal és Romániával szemben történt uniós fellépés az úgynevezett kötelezettségszegési eljárások keretébe tartozik. Ezen a napon az EU központi javaslattevő-végrehajtó testülete 147 döntést hozott különböző kötelezettségszegési ügyekben, számos tagállam tekintetében. A brüsszeli bizottság 27 indoklással ellátott véleményt bocsátott ki, 11 ügyet pedig a luxembourgi európai bíróság elé utalt.