Borbély: Románia nem teljesítette a nyelvi chartában vállalt kötelezettségeit

A politikus (képünkön) a Bukarestben akkreditált külföldi tudósítókkal tartott sajtóbeszélgetésen kijelentette: nyilvánvaló, hogy Románia sok esetben nem teljesítette a vállalásait, és most ezért késik a jelentés elkészítésével, illetve annak az Európa Tanácshoz való megküldésével.

Borbély László közölte: az RMDSZ százoldalas árnyékjelentést készített, ami rámutat a mulasztásokra, ezt a dokumentumot azt követően hozzák nyilvánosságra, amikor elkészül a hivatalos román jelentés. Hozzátette: a következő időszakban a kormányzó koalíciós partnereikkel a charta alkalmazását bemutató jelentésről is tárgyalnak.

Az MTI kérdésére kifejtette, voltak olyan magyar többségű települések, ahol a polgármesteri hivatal álláshirdetésben a magyar nyelvtudást is megkövetelte, de ezt nem fogadta el a köztisztviselők ügynöksége, ami ellentmond a chartának. A hiányosságok között említette még, hogy Románia immár kilenc éve halogatja a kulturális autonómiát biztosító kisebbségi törvénytervezet elfogadását.

Hozzátette: az egészségügyben nem érvényesül a kisebbségi anyanyelvhasználat, mivel az RMDSZ-nek az erről szóló törvénytervezetét szintén nem fogadta el a parlament. Az igazságszolgáltatásban elvileg használható a magyar nyelv – magyarázta – de nincsenek olyan „normák”, „kontrollmechanizmus”, ami biztosítaná ezt.

A politikus felhívta a figyelmet arra az ellentmondásos helyzetre, hogy miközben Románia Magyarországgal együtt kéri jogosan, hogy Ukrajnában szavazza meg a parlament az időközben visszavont nyelvtörvényt, a román pártok az ukrajnai nyelvtörvénynél „gyengébb” romániai kisebbségi törvénytervezetet sem hajlandók megszavazni, a román alkotmánybíróság pedig az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a regionális kisebbségi nyelvek hivatalossá tételét Romániában.

A politikus méltatta az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségekről szóló, április 7-én elfogadott jelentését, amely a különböző európai területi autonómiákat pozitív példaként említi. Borbély László a romániai kisebbségi jogok bővítését szorgalmazta, mert – mint mondta – sokkal nehezebb folytatni a kisebbség és többség közötti párbeszédet, ha ez utóbbinak nincsenek újabb eredményei.