Biztos schengeni kudarc

Az uniós „kormány” első embere erről hétfőn este beszélt a francia LCI televíziónak nyilatkozva. Ezzel végleg eldőlt, hogy még a kétlépcsős csatlakozásról szóló forgatókönyv sem valósulhat meg január elsejétől, ami azt jelentené, hogy első körben csak a légi és a vízi határátkelőkön szüntetnék be a határellenőrzést, majd az ebből leszűrt tapasztalatok alapján döntenének a szárazföldi átkelőkön zajló ellenőrzések feloldásáról.

Traian Băsescu román államfő kedden úgy vélte, Barroso kijelentését hibásan értelmezték, az EB elnöke ugyanis nem arról beszélt, hogy jövőre sem valósulhat meg a csatlakozás, hanem arról, hogy január elsején biztos nem. Az elnök szerint a belépésről szóló tárgyalások egy pozitív hangvételű igazságügyi országjelentés esetén folytatódhatnak.

Pia Ahrendkilde-Hansen, az EB szóvivője jelezte: Barroso nem előzetes álláspontot nyilvánított, csupán ismertette a jelenlegi tényállást az ügyben.

Az előzetes tervek szerint a két balkáni országnak még 2011 elején kellett volna a belső határellenőrzés megszűnte nyomán létrejött uniós övezethez csatlakoznia, akkor azonban Franciaország, Németország, Hollandia és Finnország azzal akadályozta meg a felvételüket, hogy túlságosan nagy a korrupció, lassan halad az igazságügyi reformja, és a külső uniós határok őrizete is kívánnivalót hagy maga után.

Az Európai Bizottság álláspontja ugyanakkor az, hogy a két ország teljesítette a csatlakozás technikai feltételeit, és ezt maga Barroso is többször megerősítette az idei év során is. Ennek ellenére Manuel Valls francia belügyminiszter idén is úgy nyilatkozott: amíg Románia nem rendezi a roma migráció kérdését, nem léphet be a schengeni övezetbe, ráadásul a külső határőrizet továbbra sem megfelelő. Hasonlóan nyilatkozott a berlini belügyminiszter is, Hollandia pedig jelezte: a csatlakozás jóváhagyásáról szóló döntés előtt meg kívánja várni az Európai Bizottság januárban esedékes igazságügyi országjelentését. Mint ismeretes, Románia és Bulgária csak akkor csatlakozhat a schengeni övezethez, ha ezt egyhangúlag jóváhagyja az összes tagállam.  

Negatív országjelentés várható?
Negatív hangvételű lesz a Romániáról szóló igazságügyi jelentés, amelyet az Európai Bizottság által várhatóan januárban hoz nyilvánosságra – állította Traian Băsescu államfő. Az elnök hétfőn est azt mondta: nem az igazságszolgáltatási intézményekkel van probléma, hanem a kormánnyal és a parlamenttel. Előbbivel az államfő szerint az a gond, hogy nem menesztették a kabinetből azon minisztereket, akik ellen bűnvádi eljárás zajlik, utóbbival pedig az, hogy több exminiszter ügyében sem hagyta jóvá a bűnvádi eljárás beindítását. Băsescu emellett úgy véli, az EB az igazságügy elleni támadásokat is szóvá teszi majd, itt főleg a DNA korrupcióellenes osztályának élén álló Lucian Papici ügyész leváltásának körülményeit említette meg.