Bírságot rótt ki az adóhatóság az őrtűzgyújtás szervezőire

Az adóhivatal (ANAF) csalás elleni főosztályának Nagyszebenből kivezényelt ellenőrei szerdán ellenőrizték az Izsák Balázs SZNT-elnök által képviselt marosvásárhelyi Siculitas Egyesületet, és a Gazda Zoltán által képviselt sepsiszentgyörgyi Sepsireform Egyesületet. A Siculitas Egyesületet 10 ezer lejre (700 ezer forint) bírságolták meg, a Sepsireform Egyesület gazdálkodásában nem találtak hibát.

Székelyföld határainak az október 24-i kivilágítása előtt ez a két szervezet fordult a közel 60 határ menti önkormányzathoz, illetve a megyei csendőrségekhez és rendőrségekhez, hogy a törvényes előírásoknak megfelelően bejelentse a tiltakozó akciót.

Amint az SZNT közölte, a Siculitas Egyesületet azért büntették az ellenőrök, mert nem jelentett be a pénzmosás elleni hatóságoknál egy júniusban kapott magyarországi támogatást. A pénzösszeg átlátható és ellenőrizhető módon, banki átutalással érkezett az egyesület bankszámlájára. A Siculitas Egyesület – az SZNT közleménye szerint – élni fog a jogorvoslat lehetőségével.

Izsák Balázs SZNT-elnök a Krónikának elmondta, meglehetősen furcsának találja, hogy négy nappal a Székelyföld határainak kivilágítása után egyazon órában végeztek ellenőrzést az SZNT háttérszervezeteiként működő egyesületeknél. „Ezt egy kis valószínűségű véletlennek, a székelyföldi szervezetek, vállalkozók ellen irányuló megfélemlítő folyamat részének nevezném, függetlenül attól, hogy épp az adóhatóságról, a korrupcióellenes ügyosztályról vagy a fogyasztóvédelmi hatóságról van szó” – fogalmazott Izsák Balázs.

A Székely Nemzeti Tanács a székelység közképviseleti testületeként határozza meg magát, ezért nem is rendelkezik jogi személyiséggel. Azokban az esetekben, amikor a román állam intézményeiben kell hivatalos iratokat letennie, a háttérszervezeteiként működő egyesületek járnak el a nevében.

Az SZNT becslése szerint több tízezren vettek részt múlt szombaton azon a tömegrendezvényen, amely keretében Székelyföld határainak kivilágításával követelték a régió önkormányzáshoz való jogát. A rendezvény kiáltványa emlékeztet arra, hogy Románia kormánya nem mondott le azon szándékáról, miszerint Székelyföldet egy román többségű óriásrégióba olvassza be, valamint arra, hogy a több ízben kinyilvánított székelyföldi autonómiaigényről párbeszéd sem kezdődhetett, mert az erre irányuló székelyföldi kezdeményezések rendre válasz nélkül maradtak.