Bíróság előtt az SZNT diszkriminációs panasza

A bukaresti táblabíróság elé került csütörtökön a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének a miniszterelnök és az államfő ellen emelt diszkriminációs panasza: Izsák Balázs azt sérelmezte, hogy Victor Ponta és Traian Băsescu kizártnak nevezték egy magyar többségű régió létrehozását Romániában.

Krónika

2014. április 24., 17:212014. április 24., 17:21

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A panaszt októberben az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) megalapozatlannak minősítette, ez ellen fellebbezett a táblabíróságnál az SZNT elnöke. Az első tárgyalást csütörtökön elhalasztották, mivel a feleket nem sikerült szabályosan beidézni.

„Az elgondolás, hogy csak azért nem lehet egy önálló régió Székelyföld, mert ott a magyarok többséget alkotnak, súlyosan diszkriminatív. Nem vagyunk alsóbbrendűbbek román honfitársainknál. Teljes jogú polgárai vagyunk Romániának, jogunk van ott, ahol mi élünk, a magunk ügyeit intézni” – mondta az MTI-nek Izsák Balázs.

A CNCD szerint a vezetőknek egy magyar többségű régiót kizáró kijelentései nem lépték túl a szabad véleménynyilvánítás határait és nem minősíthetők a magyar nemzetiségű személyek elleni izgatásként.

Az SZNT elnöke a tanács határozatát felületesnek minősítette, és úgy vélekedett: nem lehet a szólásszabadságra hivatkozva elfogadni diszkriminatív intézkedések előrevetítését. Szerinte az olyan jogok, mint a szólásszabadság, az állampolgárokat illetik meg, nem az államhatalom intézményeit.

„Nem lehet azt mondani, kizárt, hogy magyar többségű régió jöjjön létre, mert ilyen régió létezik. Székelyföld a maga 13 ezer négyzetkilométerével, 800 ezer lakosával, 75 százalékban magyar többségű. Nem kell kitalálni, nem kell létrehozni, mindössze elismerni kell, és hagyni, hogy az ott élő emberek szabadon szervezzék meg a maguk életét” – magyarázta Izsák Balázs.

Mint ismeretes, a kormány egyelőre felfüggesztette az ország közigazgatási átszervezéséről szóló vitát, mivel a régiókat megalakításának előfeltétele az alkotmánymódosítás, amire a mostani tervek szerint leghamarabb 2015-ben kerülhet sor.