Bírálja az Európai Bizottság a bukaresti parlamentet

Frans Timmermans, az Eb első alelnöke (képünkön) közölte: Románia jó úton halad, a korrupció elleni küzdelem ugyanakkor továbbra is a legfőbb prioritás kell hogy legyen.

A jelentés rögzíti, hogy az előző, 2014-es dokumentumban rögzített előrelépések folytatódtak, ugyanakkor azokat meg kell szilárdítani. Kitér arra is, hogy nőtt az igazságszolgáltatás iránti bizalom.
A jelentés méltatja az alkotmánybíróság tevékenységét is, azonban azt is megjegyzi, hogy a parlament nem minden esetben ültette gyakorlatba a határozatait.

A dokumentum megállapítja: az elmúlt évben is volt példa arra, hogy egyes politikusok fenyegették az igazságszolgáltatás függetlenségét, azonban az ilyen esetek száma csökkent. A DIICOT új vezetőjének kinevezése során átlátszó jelölési folyamatot tart szükségesnek.

Az országjelentés bírálja az ombudsmant, amiért egyes esetekben nem támadott meg bizonyos kormányrendeleteket az alkotmánybíróságon. Ugyanakkor méltatja az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), a legfelsőbb bíróság és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tevékenységét, és arra biztatja az illetékeseket, hogy támogassák ezen intézmények működését és megerősödését.

A dokumentum ugyanakkor bírálja a parlamentet, amiért számos esetben nem tartotta tiszteletben az ANI megállapításai nyomán született jogerős ítéleteket, és nem vonta meg az intézmény által összeférhetetlennek minősített honatyák mandátumát. Azért is megdorgálja a törvényhozást, mert a DNA kérése ellenére több ízben sem vonta meg bizonyos korrupcióval gyanúsított honatyák mentelmi jogát, és erre nem hozott fel érdemi indokot. Szintén a negatívumok között említi, hogy nincs konszenzus a feddhetetlenséggel kapcsolatos törvényekről.

Az EB megállapítja: a korrupció továbbra is gondot jelent Romániában, ugyanakkor méltatja a magas szintű korrupciós ügyekben elindult nyomozásokat és az ilyen ügyekben született jogerős ítéleteket. Mindazonáltal bírálja, hogy nem megfelelő mértékűek a vagyonelkobzások és az okozott kár megtérítése sem megfelelő mértékű. Kitér egyúttal az oktatásban tapasztalható korrupcióra is – itt az érettségi botrányt említi, de nem hagyja szó nélkül az egészségügyben uralkodó korrupciót sem, súlyos problémának nevezve őket.

Emellett a közbeszerzési eljárások átláthatóságára is kitér, különös tekintettel az uniós alapokkal kapcsolatos pályázatokra.

A jelentést a romániai illetékesek jobbnak tartják, mint a tavalyit, és sokkal jobbnak, mint a Bulgáriáról szólót, amely megállapítja, hogy Szófiában továbbra is problémás az igazságszolgáltatás helyzete, és a korrupció, valamint a szervezett bűnözés is gondokat okoz. Bukarest abban bízik, hogy ez lesz az utolsó ilyen dokumentum, és az EB beszünteti az igazságügyi reform monitorozását. Victor Ponta kormányfő szerdán azt mondta: a kormánnyal nincs gond, a kabinet jó pontokat kapott.

Mint ismeretes, az Európai Bizottság a 2007-es európai uniós csatlakozást követően vezette be a román és a bolgár igazságügyi reform, illetve a korrupcióellenes harc megfigyelésére szolgáló Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmust. Ennek során éves jelentéseket ad ki a két országról. Több nyugat-európai uniós tagállam is ezen jelentések pozitív következtetéseitől teszi függővé a román és a bolgár schengeni csatlakozás jóváhagyását.