Bebiztosítanák a gépjármű-biztosítási piacot

A szakember portálunknak kifejtette: a januártól hatályba lépő, szigorításokat eredményező szabályzat elsődleges célja megakadályozni, hogy a biztosítótársaságok árversenybe hajszolják bele egymást, és ne maradjon pénzük a kártérítések kifizetésére, illetve hogy folyamatosan a tényleges károknál alacsonyabb veszteséget számoljanak el.

Amint arról beszámoltunk, egyrészt a Capital.ro gazdasági hírportál írt arról, hogy az ASF által kidolgozott szabályzat nyomán átlagosan 30 százalékkal drágulnak jövőre az RCA-kötvények, ugyanakkor a hazai autószerelő műhelyeket tömörítő országos szövetség (ASSAI) Bukarestben utcai tiltakozást szervezett a héten, mivel szerintük a pénzügyi hatóság többszöri viszszaélései és jogtalan eljárásai miatt indokolatlanul emelkednek az árak.

A kárvallottak érdeke az elsődleges

Biró Albin kifejtette: a tiltakozó szövetségnek mindössze tucatnyi tagja van, akik évek óta összetűzésben állnak a biztosítótársaságokkal, és ebbe a konfliktusba akarják most belerángatni a pénzügyi hatóságot is. „Az új szabályozás nem féltetlenül von maga után drágítást. Amikor ezt elfogadtuk, a kárvallottak érdekeit tartottuk szem előtt, hiszen amennyiben a biztosítónak nincs elég pénze, nagyobb az esély, hogy nem fizet, vagy csökkenteni próbálja a kár értékét” – magyarázta a biztosítási szakember.

A januártól hatályba lépő új szabályozás előírja például, hogy a társaságok a kártérítéseket kizárólag a kötelező gépkocsi-biztosítási kötvényekből származó bevételből fizethetik ki, más ágazatokból nem egészíthetik ki a keretet. Az ASF ugyanakkor azt is megszabja, hogy a biztosítók legfeljebb 12 havonta módosíthatják RCA-díjszabásaikat – a megkötés eddig 30 napra szólt, ezért az árak folyamatosan változtak.

Biró ezzel kapcsolatban kifejtette: a kötvények árának meghatározása nincs időponthoz kötve, így nem biztos, hogy már év elejétől módosulnak az árak. Hozzátette: az ASF nem szólhat bele a díjszabások mértékébe, mindössze tudomásul kell vennie azokat. „Arra törekszünk, hogy a biztosítók legalább nullába hozzák ki a kötelező biztosítások piacán megvalósított tranzakciókat, a károkat fizessék ki, a felügyelethez pedig ne érkezzenek ezrével az erre vonatkozó panaszok” – hangsúlyozta Biró Albin.

Kevesebb káresetet dolgoztak fel

Az idei év első kilenc hónapjában 4 százalékkal több RCA-kötvényt vásároltak, mint az előző év azonos időszakában, a drágulás mértéke ugyanakkor 3 százalékos volt – 2013-ban átlagosan 502 lejbe került a biztosítás, míg idén 515 lejbe. Biró Albin felidézte, hogy az összeg 2012-ben 452 lej volt, 2011-ben pedig 472 lej, ám 2007–2008-ban az érték ugyancsak meghaladta az 500 lejt.

Mindez azt jelenti, hogy a gazdasági válság nyomán csökkenni kezdtek a díjszabások, néhány év múlva pedig ismét emelkedtek az árak. Biró elmondása szerint csökkenő tendenciát mutat a feldolgozott káresetek száma, ezzel szemben növekedett a kármegállapítás után kifizetett úgynevezett kártartalék. Míg az elmúlt év első kilenc hónapjában 250 ezer káresetet dolgoztak fel a biztosítók, idén 202 ezret, de a kifizetett kárérték 21 százalékkal növekedett, elérve az 1,5 milliárd eurót.

Biró rámutatott: rendkívüli módon bonyolítja a rendszer működését, hogy egyre több kártérítést ítélnek meg a bíróságok személyi sérülések vagy erkölcsi kárpótlás címen. A kifizetett összeg óriási mértékben, mintegy 40 százalékkal növekedett – öt-hat évvel ezelőtt az összes kifizetett kár mindössze egy százalékát jelentette, mostanra elérte a 25 százalékot. Míg néhány évvel ezelőtt évente pár százezer lejt fizettek ki személyi sérülések miatt vagy erkölcsi kártérítésként, az összeg ma már 350 millió lej.

„Egyre többen igénylik ezt a fajta kárpótlást, a bíróságok pedig túlságosan könnyen megítélik. Ez humánus hozzáállás, csak éppen a rendszer nem bírja pénzzel” – hívta fel a figyelmet a biztosítási szakember. Szerinte amennyiben a költség a továbbiakban is ekkora ütemben növekszik, valamilyen módon kénytelenek lesznek kompenzálni a biztosítótársaságok.

Az aktuális piaci árakat veszik figyelembe

A pénzügyi hatóság azt is előírja januártól, hogy az autószerelő műhelyek nem számolhatnak fel a márkaszervizek katalógusában szereplő áraknál nagyobb értéket sem munkadíjként, sem az alkatrészekre. Erre azért volt szükség, mert gyakran előfordult, hogy olyan műhelyek, amelyek nem is kötöttek előzetes szerződést a biztosítóval, a piaci ár két-háromszorosával dolgoztak, majd benyújtották a számlát.

Egy másik módosítás a totálkáros autókra vonatkozik: eddig az ilyen járművek javítására fizetett kárpótlást egy 20 éves katalógus alapján állapították meg – ez jócskán idejétmúlt, hiszen amikor kiadták, a gépkocsik 90 százaléka Dacia márkájú volt. Januártól az aktuális piaci árak alapján szabják meg a kártérítés mértékét, amely a gépkocsi márkájától, korától és állapotától függ majd, így az is előfordulhat, hogy az érték csökken az eddigiekhez képest.

Biró Albin szerint az autószerelő műhelyeket tömörítő szövetség ez ellen is tiltakozik, holott a szervizek semmi egyebet nem tesznek ilyen esetben, mint megállapítják, hogy a gépkocsi javítható vagy sem. A szakember leszögezte: a módosítások a biztosítók kiegyensúlyozott pénzügyi helyzetét hivatottak szavatolni, és meglátása szerint lényegesebb változások a díjszabásokban nem várhatók.

A Capital.ro a társaságok által megadott adatok alapján becsülte meg a 30 százalékos drágulást. A kötelező kötvények eladása után származó bevételek, illetve a kártérítésekre, marketingre és infrastruktúrára szánt kiadások összevetésével a Capital arra jutott, hogy az RCA-piac 2014 első kilenc hónapjában veszteséges volt.

A társaságok kiadásai átlagosan 30 százalékkal haladták meg a bevétel értékét, vagyis a kötvényekből származó minden 100 lej után 30 lejt veszítettek a vállalkozások. Ezt a deficitet eddig a más jellegű kötvények után beszedett összegből fedezték, azonban januártól új bevételi forrás után kell nézniük.