Băsescu: „egy kisebbségnek alapvető joga anyanyelvén tanulni”

Az államfő a román diplomaták éves találkozóján mondott beszédében a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának ügyére is kitért, mint kifejtette: egy kisebbségnek alapvető joga anyanyelvén tanulni egy olyan egyetemen, amelynek kötelessége biztosítani a kisebbségek anyanyelvű oktatását.

Traian Băsescu először szólalt meg a nyilvánosság előtt azóta, hogy visszatért az elnöki hivatalba a leváltásáról szervezett júliusi népszavazás után. Kifejtette, hogy a belpolitikai válság sokat ártott az országnak, amely elszigetelődött, ugyanakkor megmutatta, hogy a jogállamiságot szavatoló alapvető intézmények „talpon maradtak és működőképesek”. Băsescu szerint ezért Romániát nem kellene büntetni schengeni csatlakozásának újabb halasztásával.

Arra biztatta a román nagyköveteket, mielőbb tisztázzák fogadó országaikban, hogy a legfontosabb intézmények – példaként az alkotmánybíróságot, a legfőbb ügyészséget, a korrupcióellenes ügyészséget, az állambiztonsági szerveket, a statisztikai intézetet említette – kiállták a próbát, ellenálltak a rájuk nehezedő politikai nyomásnak, és megvédték a jogállamot.

Emlékeztetett arra, hogy a parlamenti többség július elején leváltotta az ombudsmant, a parlament két házának elnökeit, és felfüggesztette az államfőt. Szerinte ezzel a parlamenti többség súlyosan megsértette a koppenhágai kritériumokat. Úgy értékelte, a nemzeti kisebbségek jogainak a megvédéséről is szólt ez az ügy, hiszen a Mihai Răzvan Ungureanu vezette kormány április végi bukását a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának helyzete idézte elő. Băsescu szerint egy kisebbségnek alapvető joga, hogy anyanyelvén tanuljon egy olyan egyetemen, amelynek kötelessége biztosítani a kisebbségek anyanyelvű oktatását.

Băsescu szerint Románia nyugati szövetségesei azért léptek fel határozottan, mert fontos állammá vált Románia a NATO és az EU keleti határán, mérhetetlen bizalmat vetettek bele, és azt hitték, hogy Románia kiszámítható ország.

Leszögezte: Bukarest külpolitikai céljai változatlanok, az országnak továbbra is a Nyugat felé kell orientálódnia, és elutasította azokat a kijelentéseket, amelyek szerint Romániának ismét keleti irányba kellene fordulnia. Elutasította azokat a kijelentéseket is, amelyek a Nyugat állásfoglalásait „az ország belügyeibe való beavatkozásként” bélyegzik meg.

Felsorolta és röviden értékelte Románia stratégiai partnerségi kapcsolatait, közöttük a Magyarországgal kötöttet is, amelynek létjogosultsága – mint mondta – ma már megkérdőjelezhetetlen.

Băsescu elmondta, hogy amennyiben egyes nagykövetek az államfő üzeneteit nem fogják továbbítani fogadó országuk illetékes hatóságainak, akkor az elnöki hivatal közvetlen kommunikációs csatornát alakíthat ki a nagykövetségekkel. Titus Corlățean külügyminiszter jelezte, hogy nem ért egyet ezzel a lehetséges lépéssel.