
A Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) győzött a vasárnapi görögországi választásokon, de nem sikerült megszereznie az abszolút parlamenti többséget: a szavazatok több mint 99 százalékának összeszámlálása alapján a Sziriza a voksok 36,3 százalékát szerezte meg.
2015. január 26., 16:112015. január 26., 16:11
A párt a lehetséges 300 helyből 149-et szerezett meg, így a kormányalakításhoz koalíciós társra volt szükség. A Sziriza elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Alekszisz Ciprasz már a déli órákban meg is állapodott a koalícióról a Független Görögök Pártjával.
Antonisz Szamarasz eddigi görög kormányfő, a konzervatív Új Demokrácia (Nea Dimokratia) vezetője elismerte választási vereségét, és vasárnap este telefonon gratulált Alekszisz Ciprasznak. Szamarasz pártja, az Új Demokrácia (Nea Dimokratia – ND) 8,5 százalékponttal Alekszisz Ciprasz pártja mögött lemaradva a szavazatok 27,8 százalékát szerezte meg.
A harmadik helyre a szélsőjobboldali Arany Hajnal kerül, 6,3 százalékos támogatottsággal. A párt vezetősége vizsgálati fogságból vezényelte le az Arany Hajnal választási kampányát. A hatóságok a politikusokat azzal gyanúsítják, hogy bűnszervezethez tartoznak.
Az Európa-barát, balközép To Potami (A Folyó) az első hivatalos adatok szerint a voksok 5,9 százalékát szerezte meg. Az első eredmények alapján úgy tűnik, a háromszázalékos parlamenti küszöböt sikerült átlépnie a kommunistáknak (KKE) is, akik 5,6 százalékos támogatottságra tettek szert. A kormánykoalícióban részt vevő Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) a szavazatok 4,8 százalékát nyerte el, a jobboldali Független Görögök Pártja (ANEL) pedig 4,7 százalékot szerzett.
A Sziriza a jobboldali Független Görögök (ANEL) párttal köt koalíciót – közölte hétfőn az utóbbi párt vezetője. „Bejelentem, hogy e pillanattól van kormánya az országnak. A Független Görögök bizalmat szavaznak Alekszisz Ciprasz miniszterelnöknek – mondta újságíróknak Pánosz Kammenosz, miután Ciprasszal tárgyalt a Sziriza athéni székházában. „A miniszterelnök elmegy az elnökhöz, hogy letegye az esküt, és bejelenti az új kormány összetételét, amelyben részt vesznek a Független Görögök” – tette hozzá.
A politikai paletta két ellenkező oldalán elhelyezkedő két párt szövetsége olyan erők szokatlan frigye, amelyeket az országnak az EU és az IMF által nyújtott mentőcsomag iránti ellenszenv köt össze. Karolosz Papuliasz köztársasági elnök már hétfő délután kormányalakítási megbízást adott Ciprasznak.
Újratárgyalnák a pénzügyi feltételeket
Az új görög kormány újratárgyalja a pénzügyi segély feltételeit, mégpedig úgy, hogy azok „igazságosak és mindkét fél számára előnyösek legyenek” – jelentette be a győztes párt elnöke. Alekszisz Ciprasz hozzátette, hogy mindazonáltal el akarja kerülni „a kárt okozó összeütközést” Athén európai partnereivel. Ugyanakkor a választási győzelem fontos jelzés a változófélben lévő Európának, azt jelenti, hogy a Görögországnak hitelező nemzetközi trojka (az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank) a múlté.
„A görög nép ma történelmet írt, az ország búcsút int a megszorításoknak és a megaláztatásnak. De győzelmünk kedvez más európai népeknek is, amelyek harcolnak a megszorítások ellen. A legfontosabb célunk, hogy hazánk és népe visszanyerje méltóságát” – tette hozzá több ezer ember előtt az Athéni Egyetem terén.
A Sziriza különböző tisztségviselői korábban elmondták, hogy szeretnék fél évre befagyasztani a pénzügyi mentőcsomag folyósítását, valamint az annak feltételéül szabott megszorító intézkedéseket, és csak utána kezdenének tárgyalni a hitelezőkkel az új feltételekről. A Görögországnak nyújtandó 240 milliárd eurós pénzügyi segély utolsó részlete február végén esedékes, de csak abban az esetben kapja meg az ország, ha továbbra is teljesíti a megszabott feltételeket – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
Vegyes reakciók
Az Európai Unió politikusainak reakciói megoszlottak. „Nem tabutéma többé a görög adósság újratárgyalása” – állapította meg Gianni Pittella, az Európai Parlament (EP) szocialista frakcióvezetője. Az olasz politikus üdvözölte a baloldali pártok győzelmét, és arra szólította fel Alekszisz Cipraszt, hogy „erős Európa-párti koalíciót” hozzon létre.
„A görög nép egyértelműen szakított a megszorítások útjával, amit az (uniós) trojka diktátumai kényszerítettek rá. Olyan új kormányt akar, amely teret biztosít a tisztességes politikának, és több társadalmi igazságosságot tesz lehetővé” – fogalmazott Pittella. Az EP kereszténydemokrata, jobbközép irányzatú néppárti frakciójának német delegációvezetője, Herbert Reul ugyanakkor elutasította a görög adósság részleges elengedésének a gondolatát. „Görögországnak tovább kell vinnie a reformkurzust, ha nem akarja kockáztatni az euróövezetből való kiválást” – szögezte le a CDU politikusa.
Radikális baloldali politikusból miniszterelnök
Alekszis Ciprasz 1974-ben Athénben született. A görög főváros Műszaki Egyetemén szerzett építészmérnöki diplomát, de csak néhány évig dolgozott szakmájában. Középiskolás korában, a nyolcvanas évek végén bekapcsolódott a kommunista ifjúsági mozgalomba, később a párt tagja lett. Vezető tisztséget töltött be az Országos Diákparlamentben is.
Ciprasz a kilencvenes évek közepén a Szinapizmosz párthoz csatlakozott, amit a Görög Kommunista Párt vezetőségének a politikájával elégedetlen párttagok, környezetvédők és más baloldali erők alakítottak. 1999–2003 között a párt ifjúsági szervezetének a főtitkára volt. A Szinapizmosz 2004-ben tartott kongresszusán a politikai bizottság és titkárság tagjává választották, ahol elsősorban az ifjúság helyzetével és az oktatás reformjával foglalkozott.
A 2006-ban tartott helyi választásokon Ciprasz bekerült az athéni önkormányzatba. 2008-ban a párt elnöke lett. A 2009-ben tartott választásokon először szerzett parlamenti mandátumot és a párt képviselőcsoportjának a vezetője lett. Az antikapitalista és antiglobalista erők hatékonyabb összefogása érdekében, a Szinapizmosz és több kisebb baloldali szervezet a 2004-es választások előtt alapította Szirizát.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!