Áprilistól megszűnik a tejkvóta az uniós államokban

Az Európa Tanács (ET) jelentése az Ernst&Young audit-társaság felmérésére támaszkodik, amit a tanács megrendelésére készítettek. Ebben többek között az áll, hogy Románia és Bulgária számára a kvótabeszüntetésnek lesznek pozitív, de negatív hozadékai is. Fennáll az a veszély, hogy bizonyos övezetekben, ahol most még jelentős szarvasmarha-farmok léteznek, ezek teljesen megszűnjenek. „A portugáliai, olaszországi, görögországi és franciaországi hegyvidéki övezetekben problémák adódhatnak a kvótarendszer beszüntetése miatt. Romániában és Bulgáriában ezek a nehézségek még hangsúlyozottabbak lehetnek” – mutatnak rá a jelentésben.

Az elemzők szerint Romániában a tejtermelés 3,6 százalékkal növekedhet, s a tejárak 2,2 százalékkal csökkenhetnek. Ez azonban úgy mennyiségileg, mint árfekvésben elégtelen, ha a tejtermelés szempontjából fejlett államokat vesszük tekintetbe, ahonnan Románia már eddig is importált tejet. Németországban a termelés 7 százalékkal növekedhet (elérheti a 29,2 millió tonnát), Franciaországban 0,2 százalékkal (25,1 millió tonna), Hollandiában 20,5 százalékkal (11,1 millió tonna). Egyedül Nagy Britanniában jósolnak 5,7 százalékos csökkenést.

A tanulmány szerint nagy a valószínűsége, hogy az egész unióban növekedni fog a termelés, s ennek egyenes következményeként csökkenni fognak a farmereknek fizetett árak. Ez együtt jár azzal a veszéllyel, hogy a romániai kisebb farmok nem bírják a versenyt, és csődbe mennek. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy szervezetlenek lévén, nincsenek alkupozícióban, szemben a multikkal, akik uralják a tejpiacot, és diktálják az árakat. Románia egyetlen esélye az lenne, ha a nagy tejtermelő országok – Németország, Franciaország, Hollandia – az unión kívül, a harmadik világban értékesítenék a tejfölöslegét. A tanulmány készítői úgy becsülik, hogy közvetlenül a tejkvóta megszűnte után a Romániába irányuló nettó tejtermék-behozatal lassan, de fokozatosan növekedni fog. Első lépésben 100 tonna vajjal, 400 tonna tejporral, 300 tonna túróval és 10 tonna friss tejtermékkel növekszik majd a behozatal – állítják.

A mezőgazdasági, élelmiszer- és dohányipari, valamint az ezeket kiszolgáló szolgáltatási hálózatok szakszervezetének (AGROSTAR) főtitkára, Horaţiu Raicu szerint összeomlást jelent a hazai kistermelőknek a kvótarendszer beszüntetése, mert el fog árasztani bennünket a francia, német, holland tej.

Az unió már számított egy ilyen helyzetre, ezért 2012-ben létrehozta a tejcsomag-programot, ami 2020 június végéig marad érvényben. Ennek lényege, hogy a helyi termelők és elsődleges felvásárlók között életbe lép egy kötelező jellegű szerződés a nyerstej-szállításra, szervezetek és egyesületek jönnek létre, amelyek áralkut kötnek a saját termelőik nevében.

A mezőgazdasági miniszter, Daniel Constantin hasonlóképpen vélekedik. Azért is változtatták meg a tavaly az állattenyésztői támogatást. A korábbi 500 lejes tehenenkénti szubvenció helyett 730 és 1200 lej közöttit adtak a gazdáknak, hogy fejleszteni tudják a farmokat, növelni tudják az állományt, mert akkor lehetőség van az önköltség csökkentésére, a tej előállítási árának leszállítására. Ez jelentené a versenyképességet. Jelenleg nálunk egy farmon átlagosan tíz tehén van, míg Hollandiában 146. Romániában az átlagtermelés egy tonna tehenenként, Észak-Európában (Dániában, Svédországban, Finnországban) nyolc tonna. A tej zsírfoka is messze a nyugati államokéi mögött maradt nálunk.

Romániai termelés
Az ország 2002 és 2008 között importra szorult tejből. A csatlakozástól ez az import növekedni kezdett. Főként Németországból, Magyarországról és Lengyelországból hoztak be tejet az országba, olyan országokból, ahol a termelés meghaladta az országos kvótát, s egyre jobban növekedett. Az utolsó kvótaévben az Országos Statisztikai Hivatal szerint a helyzet valamelyest normalizálódott. A behozott tejmennyiség 2014. január 1. és november 30. között 69 763 tonnára csökkent az egy évvel korábbi  január 1. és november 30. között behozott 87 722 tonnával szemben, ami 20,5 százalékos csökkenést jelentett.