Amerikai diplomata: román és bolgár tisztségviselőket is kitiltottak

Az Egyesült Államok és Magyarország szövetségesek, akiknek nyíltan kell tisztázniuk egymás között a felmerülő vitás kérdéseket – értettek egyet annak a washingtoni kongresszusi meghallgatásnak a részvevői, amelyet az amerikai–magyar kapcsolatok jövőjéről rendezett kedden a képviselőház külügyi bizottságának európai és eurázsiai albizottsága. Többen megállapították, hogy az elmúlt fél évben javult a viszony.

MTI

2015. május 20., 16:022015. május 20., 16:02

Hoyt Brian Yee, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára a megbeszélésen elismerte, hogy korrupció miatt román és bolgár volt és jelenlegi kormányzati tisztségviselőiket is kitiltottak az Egyesült Államokból, bár nem ugyanazon a jogi alapon, mint a magyarokat.

A helyettes államtitkár Dana Rohrabacher, a meghallgatást megrendező albizottság republikánus elnökének arra a felvetésére válaszolt, hogy az amerikai kormány vajon nem alkalmaz-e kettős mércét Magyarországgal szemben, eltérően annak térségbeli szomszédjaitól, például Romániától és Bulgáriától.

A vezető amerikai diplomata cáfolta, hogy az Egyesült Államok más országoktól eltérő megítélésben részesítené Magyarországot.

A meghallgatás felvezetőjében Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet elmondta, hogy Magyarország nyitott a „barátok közötti vitára”, hogy a két ország közös értékeket képvisel, s hangsúlyozta, hogy a külvilág realitásai miatt fontos a stratégiai érdekek mentén való együttműködés.

Példákat sorolt fel a katonai együttműködésre, és hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig támogatta az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat. Sziklaszilárdnak nevezte a magyar kormány demokrácia melletti elkötelezettségét.

Hoyt Brian Yee méltatta a két ország közötti biztonságpolitikai együttműködést, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a demokratikus intézmények magyarországi „eróziója” miatt. Mint mondta, az elmúlt hónapokban pozitív fejlemények történtek a kétoldalú viszonyban.

Ezek egyikeként nevezte meg, hogy Magyarország katonák küldésével vesz részt az Iszlám Állam terrorszervezet elleni koalícióban, amivel kapcsolatban a kormánypárt vezetői a parlamentben lényegi konzultációt folytattak más pártokkal és az illetékes parlamenti bizottságokkal. Szavai szerint Washington hasonló, konkrét lépeseket szeretne látni más kérdésekben, például a korrupció és a civil társadalom ügyében is.

Christopher H. Smith republikánus képviselő, az emberi jogi albizottság elnöke, az amerikai Helsinki Bizottság elnöke szerint Yee kijelentései alapján „az Obama-kormány visszatért Orbán Viktor miniszterelnök belpolitikája bírálatának egy olyan formájához, amely korábban kontraproduktívnak és képmutatónak bizonyult”, mert sok magyart elidegenített az Egyesült Államoktól.

Pedig, mint mondta, André Goodfriend misszióvezető-helyettes februári visszahívását és Colleen Bell új nagykövet budapesti megérkezését követően javult a kapcsolatok légköre.

Smith szerint Magyarországon a Jobbik képezi az aggodalom fő tárgyát, és Yee több, Budapesttel kapcsolatos bírálata – például a hatalomkoncentrációval és az üzleti légkör megrontásával kapcsolatban – ugyanúgy az Obama-kormányzatra is igaz. A képviselő méltatta a magyar kormányfő emberkereskedelemmel szembeni fellépését.

Gregory Meeks, az albizottság rangidős demokrata tagja az európai orosz befolyás megerősödésével és a romák helyzetével kapcsolatban fejezte ki aggályait. Lloyd Poe republikánus képviselő több ízben is arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nem venné szívesen, ha olyan módon beavatkoznának a belügyeibe, mint ahogyan ez most Magyarországgal történik. Poe sürgette, hogy az európai energetikai függőség csökkentése érdekében Washington mielőbb liberalizálja a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportját.

Kurt Volker, a McCain Intézet ügyvezető igazgatója kijelentette: bár az Orbán-kormány nem minden intézkedésével ért egyet, Magyarország demokrácia és piacgazdaság. A magyar kormányfőt hatékony, „chicagói” stílusú politikusnak nevezte. Kiemelte, hogy ha Washington Putyin (orosz elnök) és az IÁ feltartóztatására, valamint a transzatlanti együttműködés elmélyítésére törekszik, akkor Magyarország egyedüliként való bírálata „nem konstruktív módja” annak eléréséhez, amit akar. Volker megítélése szerint az elmúlt fél évben javult a kétoldalú viszony.

Tad Stahnke, a Human Rights First jogvédő szervezet alelnöke rámutatott, hogy több nemzetközi szervezet és intézmény is bírálta a magyar jogrendszerben 2010 óta végrehajtott változásokat, amelyek meggyengítették a fékeket és ellensúlyokat. Kifogásolta, hogy Orbán Viktor méltatta az illiberális demokráciákat. Javasolta, hogy Washington a magyar kormányra gyakoroljon nyomást a nemzetközi szervezeteken keresztül, növelje a „nyilvános diplomáciát”, támogassa a független újságírást és a civil szervezeteket, lépjen fel a korrupcióval, valamint az antiszemitizmussal, a rasszizmussal és a revizionizmussal szemben.

Simonyi András, a Johns Hopkins Egyetem Transzatlanti Kapcsolatok Központjának ügyvezető igazgatója, volt nagykövet sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Magyarországot immár nem a fejlett, hanem a fejletlen demokráciákkal kezelik egy lapon. Kijelentette, hogy Orbán Viktor nem antiszemita, de nem tesz eleget az antiszemitizmus ellen. Megítélése szerint Magyarországnak nem kellene ilyen közel állnia Putyinhoz, akinek budapesti fogadtatása megsértette a NATO szövetségi szolidaritását. Azt is mondta, veszélyes, ha a hatalom egy éretlen demokráciában ennyire központosított, mint Magyarországon.

Rohrabacher testületi elnök a meghallgatás összefoglalójában azt a következtetést vonta le, hogy Washingtonban kettős mércét alkalmaznak, és a konzervatív értékeket képviselő magyar kormányt politikailag motivált támadások érik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Franciaország nem adja ki Romániának a királyi család hivatalosan el nem ismert tagját

A párizsi ítélőtábla megtagadta szerdán Pál Fülöp herceg kiadatását Romániának – írja az Agerpres az AFP hírügynökség jelentésére hivatkozva.

Franciaország nem adja ki Romániának a királyi család hivatalosan el nem ismert tagját
2025. július 07., hétfő

Fedezzük fel együtt Erdély kincseit

Tizenkét különleges helyszín, tucatnyi izgalmas és megragadó történet – Erdély kincsei sorozatunk első évadában tömören, lényegre törően mutattuk meg azokat a természeti vagy épített büszkeségeinket, amelyekről még az itt élők is keveset tudnak.

Fedezzük fel együtt Erdély kincseit
Fedezzük fel együtt Erdély kincseit
2025. július 07., hétfő

Fedezzük fel együtt Erdély kincseit

2025. július 01., kedd

Egy olasz nagyvárosban találhatták meg Drakula sírját

A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.

Egy olasz nagyvárosban találhatták meg Drakula sírját
2025. június 26., csütörtök

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén

Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén
2025. június 25., szerda

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti

Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti
2025. június 25., szerda

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától

Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától
2025. június 25., szerda

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat

A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat
2025. június 25., szerda

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump

Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump
2025. június 24., kedd

Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok

A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.

Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok
2025. június 24., kedd

Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után

Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.

Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után