„Megterítenék” az erdélyi magyar kerekasztalt

A mi igazságunk: a mi erőnk című nyilatkozat hangsúlyozza: az EMNT a közbeszéd kiemelt témájává emelte az autonómiát, mivel azonban eszközei nem bizonyultak elégségesnek, létrehozta az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP). Közölték, az RMDSZ-t is integráló októberi demonstráció, a székelyek nagy menetelése nyomán most esély van arra, hogy folytatódjék a 2009-es székely önkormányzati nagygyűlésen megkezdett közösségi építkezés.

A nyilatkozat szerint egy olyan székelyföldi önkormányzati testület létrehozásában kell gondolkodni, amely a területi autonómia kivívásáig a székely parlament „előképe” lehetne. Az EMNT felkérte a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), hogy álljon e kezdeményezés élére, az RMDSZ-t, a Magyar Polgári Pártot (MPP) és az EMNP-t pedig arra, hogy támogassák e testület létrehozását. Az EMNT továbbá leszögezi: az erdélyi magyar autonómiatörekvések közös stratégiába való integrálását egy erdélyi magyar kerekasztalra bízná, amelyet az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) utódaként hoznának létre, minden közképviseleti szervezetet magában foglalva.

Tőkés: új rendszerváltásra van szükség

Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a gálán elhangzott ünnepi beszédében hangsúlyozta: az erdélyi magyarság számára a határmódosítás egyetlen életképes alternatívája a közösségi önrendelkezés lehet. Véleménye szerint általános nemzetpolitikai konszenzus övezi az autonómiát, és hangsúlyozta, ehhez kell megnyerni a románokat, elsősorban az erdélyieket. Rámutatott továbbá: újabb rendszerváltozásra van szükség, amelynek az alapja az önrendelkezés kell hogy legyen.

Tőkés szerint van elegendő hit és akarat az újrakezdéshez, és több biztató jel létezik. Ezek között említette, hogy az Orbán Viktor vezette magyar kormány melléjük állt, a székelyek nagy menetelése körül konszenzus alakult ki, a verespataki aranybánya megakadályozása ügyében is széles körű a civil összefogás, és elindult az a folyamat, amely az autonómia széles körű támogatottságának a megszerzését célozza. Az EMNT-elnök továbbá bejelentette: egységes erdélyi zászló és címer megalkotását tervezi, és a 2014-es évet a partiumi autonómia évének nyilvánítja.

Kós Károly-díjakat adott át az EMNT
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács első alkalommal osztotta ki a Kós Károly-díj az autonómiáért elnevezésű kitüntetését a szombati gála keretében. A díjjal – amelyet ezentúl évente kiosztanak majd – olyan személyiségeket tüntetnek ki, akik tevékenységükkel hozzájárultak ahhoz, hogy az autonómia ügye kiteljesedjen, vagy példaértékűen támogatták az autonómia ügyét. Postumus elismerésben részesítették Birtalan Ákost, a 2011-ben elhunyt volt RMDSZ-es parlamenti képviselőt, díjat kapott továbbá Király Károly egykori háromszéki szenátor, Bakk Miklós politológus, több autonómiatervezet kidolgozója, illetve a magyarországi Juhos Gábor, aki az idén körbefutotta a Székelyföldet, hogy felhívja a figyelmet a régió autonómiájának fontosságára.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kifejtette: az erdélyi magyarság alapvető jogainak megkérdőjelezése, intézményeinek ellehetetlenítése, a magyar közösség fogyása mind azt a meggyőződést erősíti, hogy hosszú távon az autonómia jelenti a megoldást. Hangsúlyozta: bebizonyosodott, hogy a politikai akarat kevés az autonómia kiharcolásához, elsősorban a közösség meggyőzése és együtt munkálkodása szükséges. A helyettes államtitkár kijelentette: nem fogadható el, hogy egyesek kétségbe vonják a magyarok alapvető jogait, a székelyföldi kormánymegbízottak pedig a székely zászlóért és az anyanyelvhasználatért bírságoljanak.

Elisabeth Nauclér, az Åland-szigetek finnországi parlamenti képviselője köszöntőjében a hazájában működő kisebbségvédelemről beszélt. Mint ismeretes, a finnországi Åland-szigetek svéd anyanyelvű lakóinak önrendelkezése a kisebbségi területi autonómia egyik mintapéldája az Európai Unióban.

Toró: meg kell erősödnünk

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke rámutatott: nincs ugyan egyelőre autonómia, de azt elérték, hogy erről beszéljenek. Mint mondta, ezzel a kérdéssel most már Bukarestnek, Budapestnek és a romániai magyar politikának is foglalkoznia kell. Kifejtette, melyek azok a különbségek, amelyek elválasztják az RMDSZ „labancpolitikáját” az EMNP „kurucpolitikájától”, majd leszögezte: a különbségek ellenére ki lehet alakítani közös cselekvési egységet, ha sikerül azonosítani a közös célokat. Fontosnak nevezte, hogy 2016-ig, a következő romániai parlamenti választásokig megerősödjenek az RMDSZ jelenlegi túlsúlyának kiegyensúlyozása érdekében, és rákényszerítsék az RMDSZ-t a közös előrehaladásra.