Alkotmánybíróságon a választójogi törvény

Sulfina Barbu, a PDL parlamenti képviselője szerint csütörtökön nyújtották be a keresetet a taláros testülethez. Azt kifogásolják, hogy az új jogszabály nem veszi figyelembe a Traian Băsescu államfő által kezdeményezett 2009-es népszavazás eredményét. Akkor a lakosság a jelenlegi két házas parlamentről az egykamarás törvényhozásra való áttérés, valamint a honatyák létszámának csökkentése mellett foglalt állást. A referendum érvényes és eredményes is volt, de a parlamenti pártok többsége ellenezte a Băsescu által javasolt parlamenti reformot, ezért nem ültették át a gyakorlatba a referendum eredményét. Barbu szerint az új választójogi törvény az esélyegyenlőség és a reprezentativitás elvét is sérti. Emellett a PDL szerint a törvény a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) érdekeit szolgálja, amely kétharmados többséget szerezhet a választási rendszer aránytalansága miatt.

A képviselőház május 22-én szavazta meg az új választójogi törvényt, amely szerint az őszi parlamenti választásokat egyfordulós, egyéni választókerületes, többségi szavazási rendszer szerint szervezik meg. Ez azt jelenti, hogy megszűnik a töredékszavazatok visszaosztása, és általában az a jelölt jut mandátumhoz, aki az egyéni választókerületében első helyen végez a szavazatok relatív többségével. A jogszabály megszünteti az öt százalékos parlamenti küszöböt, de a kisebbségben élő székelyföldi románok, valamint a nemzeti kisebbségek számára lehetővé teszi, hogy hivatalból kapjanak egy képviselői helyet azokban a megyékben, ahol a helyi összlakossághoz viszonyított létszámuk eléri a hét százalékot. Ezekben a megyékben a közösségnek az a jelöltje jut mandátumhoz, aki a legtöbb szavazatot kapta választókerületében. Ez a rendelkezés főleg a romániai magyarságnak kedvez.

Az RMDSZ nem csatlakozott a demokrata pártiak óvásához. Kovács Péter, a szervezet főtitkára az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett: a szövetség honatyái tartózkodtak a törvény parlamenti szavazásakor, hiszen az RMDSZ nem ért egyet az arányos rendszer megszüntetésével és a többségire való áttéréssel. Mint mondta, azért maradnak külső szemlélői ennek a kezdeményezésnek, mert a PDL rendelkezik egyedül elegendő számú képviselővel és szenátorral ahhoz, hogy teljesítse az alkotmánybíróság megkeresésének formai feltételeit, így nem volt szükség a magyar képviselők vagy szenátorok támogatására. Amennyiben az alkotmánybíróság megalapozatlannak találja a PDL beadványát, akkor az államfőnek kell még aláírnia a törvényt ahhoz, hogy hatályba lépjen, ha pedig a talárosok alaptörvénybe ütközőnek nyilvánítják, akkor nagy valószínűség szerint a 2008-ban alkalmazott arányos választási rendszer marad érvényben az idei parlamenti választásokon is.