Alkotmány: népszavazás csak jövőre?

Akár a jövő év végén esedékes elnökválasztásig is kitolhatja a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) az alkotmánymódosítás jóváhagyásáról szóló népszavazást – jelentette ki szerdán este Crin Antonescu, az USL társelnöke, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.

Balogh Levente

2013. június 27., 13:172013. június 27., 13:17

Erre azért lehet szükség, mert az alkotmánybíróság szerdán alkotmányosnak minősítette ugyan az USL kezdeményezése nyomán elfogadott törvényt, amely 50-ről 30 százalékra szállítja le a népszavazások érvényességéhez szükséges részvételi arányt, de csak abban az esetben, ha azt csupán a hatályba lépése után egy évvel kezdik alkalmazni. Ez ugyanakkor megakadályozza az USL-t abban, hogy a parlament által ősszel elfogadandó alkotmánymódosítás szövegét még idén könnyedén elfogadtassák egy népszavazáson.

Crin Antonescu elmondta, a részvételi küszöb csökkentését többek között azért vezették be, hogy azon polgárok, akik élni kívánnak szavazati jogukkal, véleményt nyilváníthassanak a jelentős kérdésekben. Az 50 százalékos részvételi arány ugyanis Antonescu szerint megakadályozta őket ebben. A politikus bírálta az alkotmánybíróságot, mondván: az alkotmányban sehol sem szerepel, hogy bizonyos törvények hatályba lépése és alkalmazása között egy évnek kell eltelnie, így ezt a bírák „maguktól” találták ki, és úgy vélte, ismét kilenc ember áll szemben milliókkal. Antonescu közölte: a népszavazás időpontjáról az USL-en belül döntenek, de nem zárta ki, hogy csak jövőre tartják meg, egy olyan időpontban, amely maximális érdeklődésre tarthat számot a választópolgárok részéről – például az elnökválasztásokkal egy időben.

Az alkotmánymódosítás szükségességét azzal indokolta, hogy anélkül nem lehet létrehozni a régiókat, a régiók nélkül pedig továbbra sem sikerül hatékonyan felhasználni az európai uniós forrásokat. Mint arról beszámoltunk, a részvételi küszöb leszállítására vonatkozó, az USL javaslatára beterjesztett jogszabálymódosítást május végén fogadta el a parlament, de az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordult, mivel ennek nyomán már a választópolgárok töredéke is dönthet a polgárok egészét érintő, lényeges ügyekben.