Alakuló decentralizáció

Január elsejétől egyebek között a jelenleg minisztériumi alárendeltségében működő közegészségügyi intézetek, mezőgazdasági igazgatóságok, munkaügyi felügyelőségek, sportlétesítmények, kulturális igazgatóságok kerülnének megyei, illetve települési önkormányzatok hatáskörébe.

Victor Ponta miniszterelnök bejelentette, hogy kedden úgynevezett kormányzati felelősségvállalással fogja a parlament elé terjeszteni a decentralizációs törvényt, vagyis a jogszabályt nem vitatja meg a parlament, az néhány napon belül automatikusan hatályba lép, hacsak nem bizonyul alkotmányellenesnek, vagy az ellenzéknek nem sikerül a kormányt megbuktatnia egy bizalmatlansági indítvánnyal.

A kétharmados parlamenti támogatást élvező Ponta-kabinet eddig egyszer folyamodott ehhez a módszerhez, amikor áprilisban így fogadtatta el a kommunizmus idején államosított ingatlanokra vonatkozó új jogorvoslati törvényt. A jobbközép ellenzéknek – az RMDSZ és a kisebbségi frakció törvényhozói nélkül – nem sikerült akkor összegyűjtenie a honatyák legalább egy negyedének támogatását, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszthessen be a jogszabály ellen.

Az RMDSZ korábban jelezte: elvileg támogatja a kormánykoalíció által meghirdetett decentralizációt, ha a feladatok mellé költségvetési forrásokat is biztosítanak az önkormányzatoknak. Kelemen Hunor szövetségi elnök leszögezte: az RMDSZ támogat minden olyan kezdeményezést, amely a helyi autonómiát erősíti.

A székelyföldi román civil szervezetek fóruma ellenzi a decentralizációt, amely megítélése szerint kivonná a Székelyföldet a román állam fennhatósága alól. A szervezet aggodalmát Alin Tise, a jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) Kolozs megyei szenátora is osztja, aki csütörtökön a román állam egysége elleni támadásként értékelte a decentralizációt. A PDL politikusa közölte: a párt alkotmányossági óvást emel a törvény ellen.