A Székely Nemzeti Tanács az érdemi vitát hiányolja

Mint megírtuk, a román törvényhozás felső háza döntő házként többségi szavazattal – öt RMDSZ-es szenátor ellenszavazatával – utasította el a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet, amelyet még 2005-ben terjesztett a törvényhozás elé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség két politikusa, Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső parlamenti képviselő. Az SZNT közleményében megállapítja: sajnálattal vették tudomásul, hogy a román parlament felső háza második alkalommal is érdemi vita nélkül utasította el Székelyföld autonómia-statútumát. Mint írják, egy jogállamban minimális elvárás, hogy egy közel negyedmillió állampolgár által támogatott tervezetet megvitassanak, és ne söpörjék le az asztalról „többségi gőggel”.

Az SZNT emlékeztet arra, hogy Románia az Európa Tanácsba való felvételekor kötelezettséget vállalt az 1201-es ajánlás betartására, amelynek 11. cikkelye értelmében „azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek”.

Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára szerint pártja az egyedüli romániai politikai szervezet, amelynek programjában szerepel a területi autonómia. A fellengzős nyilatkozatairól és reagálásairól ismert politikus szerint a területi autonómiát többlépcsős folyamatként lehet megteremteni, így a decentralizációnak, a kulturális autonómiának és a szubszidiaritás elvének kell előbb érvényesülnie. Úgy véli, hogy a területi autonómiát csak a román politikával való együttműködés, a többségi nemzettel folytatott párbeszéd útján lehet elérni. Kovács szerint az RMDSZ riválisai kizárólag közleményekkel harcolnak az autonómiáért. Arra sem ő, sem pártja szenátusi frakcióvezetője nem volt hajlandó emlékezni, hogy bár az RMDSZ jó másfél évtizeden át volt hatalmi helyzetben Bukarestben különböző román szövetségeseinek hála, mégsem sikerült áttörést elérni a romániai magyarság önrendelkezése terén, mi több, a nemzeti kisebbségek kollektív jogait minimális szinten szavatoló kisebbségi törvényt sem volt képes elfogadtatni.

A párt jelenlegi elnöke a tavalyi nagyváradi kongresszuson történt megválasztásakor azt ígérte, hogy lemond, ha fél éven belül nem sikerül elfogadtatni ezt a törvényt. Eltelt másfél év, kisebbségi törvény ma sincs, Kelemen Hunor viszont továbbra is az RMDSZ elnöke.

A statútumtervezetet 2005-ben beterjesztő Sógor Csaba – ma európai parlamenti képviselő – szerint napirenden kell tartani az önrendelkezés kérdését Brüsszelben és Bukarestben egyaránt még akkor is, ha pillanatnyilag arra sincs hajlandóság, hogy elvi vitát folytassanak a témáról a román politikusok.