A Székely Mikó ügye Strasbourgban

Tőkés László európai parlamenti képviselő első ízben 2011 januárjában lépett fel az Európai Unióban a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium ügyében, amikor is levélben kereste meg Viviane Reding jogügyi biztost a magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása terén mutatkozó anomáliák tárgyában. Ugyanez ismétlődött meg idén júniusban, amikor is az erdélyi képviselő a kollégium – folyamatban lévő – visszaállamosítása, illetve a többségi román ortodox egyház elvtelen favorizálása ellenében emelte fel szavát az Európai Bizottságnál.

Tőkés legutóbb az Európai Néppárt EP-frakciójának firenzei ülésén, szeptember 7-én szólalt fel a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi tulajdonok ügyében. Itt a politikum és az egyházak cselekvő szolidaritása szerepelt a napirenden. Rüdiger Noll, az Európai Egyházak Konferenciájának vezető képviselője ekkor tájékoztatta Tőkést az általa vezetett Egyház és Társadalom elnevezésű bizottság azon folyamodványairól, melyeket – a keresztény szolidaritás szellemében – Mona Maria Pivniceru román igazságügy-miniszterhez, valamint Victor Ponta miniszterelnökhöz intéztek a Székely Mikó erőltetett visszaállamosítása kérdésében.

Az EP mai strasbourgi munkanapján Tőkés László napirend előtti felszólalásában vetette fel ismét a botrányossá dagadó székelyföldi iskolaügyet. A szeptember elsejei, sepsiszentgyörgyi tiltakozó nagygyűléssel a kassai „alkotmánymenetet” állította párhuzamba, az erdélyi és a felvidéki magyarság elleni román és szlovák többségi kormánypolitika állandó megfigyelés (monitoring) alá helyezését kérve a Parlamenttől és a Bizottságtól. Tudnivaló, hogy az Európai Unió intézményei, köztük is az utóbb létrehozott Külügyi Szolgálat kiemelt figyelmet szentel az EU-n kívüli, ún. harmadik országokban elkövetett emberi és kisebbségi jogok elleni jogsértéseknek. Elfogadhatatlan, hogy ezzel szemben az EU egyes tagországai – minként Románia és Szlovákia is – következmények nélkül folytathatják jogsértő és kisebbségellenes politikájukat, áll az EP-képviselő sajtóirodája által szerksztőségünkbe eljuttatott közleményben.

Felszólalásában Winkler Gyula RMDSZ-képviselő méltán utasította vissza azt a gyakorlatot, hogy az Európai Bizottság rendre a tagállamok hatáskörébe utalja vissza a kisebbségi vonatkozású ügyeket, írják a továbbá a tájékoztatóban. Tabajdi Csaba szocialista képviselő Magyarország-ellenes kirohanását követően C. V. Tudor nagy-romániás képviselő „a nemzetközi és a hazai maffia” bűneként leplezte le a felsőcsertési ciános bányakitermelés beindításának minapi engedélyezését. Az egyperces felszólalások rendjén Gál Kinga néppárti képviselőnő szintén a Mikó Kollégium ügyével foglalkozott, rámutatva arra a veszélyre, hogy ez a kirívó eset súlyos precedenst jelenthet a Románia által vállalt tulajdon-visszaszolgáltatás eltérítése tekintetében. Éppen ezért az unió kormánya, azaz a Bizottság nagyobb odafigyelése várható el ebben és a hasonló ügyekben – fogalmazott.

A felszólalások között magyar szempontból is különleges figyelmet érdemel az, melyet Romeva i Rueda képviselő az autonómiáját már kivívott spanyolországi tartomány, Katalónia nemzeti ünnepe alkalmából tartott a katalánok európaisága összefüggésében.