A magyar piacba tagozódna az erdélyi gazdaszövetkezet

Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete néven egész Erdélyt átfogó új gazdaérdekvédelmi szervezet alakult Nagyváradon. Ügyvezető elnöke, Csomortányi István az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke is, aki építészmérnöki végzettségű politikusként földtulajdonos és gazdálkodó. Családja 1990-ben vette vissza nagyvárad-hegyaljai szőlősterületeit, ahová a termelőszövetkezet gyümölcsöst telepített. A családi birtokot az elmúlt negyedszázadban sikerült megújítani, a régiek helyett új gyümölcsfákat telepítettek. „Egy centit sem adtunk el az elődök földjeiből” – jelenti ki vendéglátóm. Az új gazdaegyesület bejegyzése fő okának azt tartja, hogy bármerre jár a Partiumban, a mezőgazdaságban az ellenkezőjét látja annak, amit politikusként és gazdálkodóként szeretne.

„A családi gazdaságok és agrárvállalkozások erősödése helyett dél-amerikai típusú latifundiumrendszer van kialakulóban. Szinte minden településen akad egy-két nagyvállalkozó, aki a gazdák földjét bérli, de többségük már jelentős földterületeket is vásárolt” – ecseteli az általánosnak tekinthető partiumi helyzetképet Csomortányi István. A Bihartól délre fekvő településeken masszívan megjelentek több ezer hektáros területeken gazdálkodó külföldiek. A romániai agrártámogatási rendszer is a nagygazdaságoknak kedvez: a rendszerváltás óta a kormányok nem a családi gazdaságokat, hanem a bărăgani-i területeken honos, több száz, vagy több ezer hektáros birtokrendszert hozták előnybe.

A partiumi politikus szerint az egyik legzavaróbb tényező, hogy színmagyar vidékeken is elsősorban román nagyvállalkozók bérlik, vagy vásárolják fel a földeket. Példaként az érmelléki települések birtokviszonyairól beszél, ahol a Ceauşescu-rendszerben odahelyezett román agrárszakemberek a rendszerváltás utáni években bukaresti segítséggel ügyeskedték össze az új nagygazdaságokat.

A teljes írás az Erdélyi Napló augusztus 28-án megjelenő, 34. lapszámában olvasható.