
Fotó: Kristó Róbert
Az átlagkeresettel rendelkező romániai polgárok fognak többet fizetni jövőre az állam működőképességéért – ismerte el kedd este Daniel Chiţoiu nemzeti liberális párti pénzügyminiszter a kisebbik kormánypárt állandó biztossági ülése után, szerinte egyébként ez a tény nem mond ellen a Szociálliberális Unió (USL) kormányprogramjában foglaltaknak.
2013. november 06., 22:162013. november 06., 22:16
Közvetett módon fog az átlagpolgár egyébként többet fizetni a költségvetési űr pótolásáért, hiszen minél több termékre, szolgáltatásra költ, annál nagyobb lesz az állami költségvetés bevétele az új adók nyomán. Chiţoiu azonban bízik abban, hogy az év második felétől csökkenni fog a társadalombiztosítási hozzájárulás, elmondása szerint az ügyben várhatóan áprilisban születik majd döntés. Crin Antonescu pártelnök is derűlátó egyébként, kedd este ő is úgy nyilatkozott, hogy a tb-csökkentés ügyében sikerült legalább fél sikert elérniük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel folytatott tárgyalásokon. Mint fogalmazott, ugyan nem sikerült elérniük, hogy már január elsejétől 3 százalékra csökkenjen a munkáltatók által fizetett tb-hozzájárulás, ám határozott vállalásuk, hogy júliustól 5 százalékos csökkentést hajthatnak majd végre. Antonescu azt mondja, hogy ha ez csak részeredmény is, de ez az első hasonló kaliberű sikere a mindenkori román kormánynak. Elmondása szerint a tb-csökkentés lehetőségét rögzítették az IMF-nek megküldendő szándéknyilatkozatban.
Hétfő este Victor Ponta miniszterelnök is arról beszélt, hogy a második félévtől csökken a hozzájárulás, másnapi sajtótájékoztatóján viszont Andrea Schaechter, a valutaalap romániai küldöttségvezetője leszögezte, a tb lefaragása nincs benne a 2014-es költségvetés tervezetében. Mint fogalmazott, a büdzsé kidolgozásakor prioritásként kezelték a béreket, a nyugdíjakat, valamint a beruházásokat, míg a tb-csökkentésnek az adóalap bővítését kellene magával vonnia, illetve kompenzáló intézkedésekre is szükség lenne.
„Ne feledkezzünk meg a fő célkitűzésről. A kormány vállalta, hogy a költségvetési hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százaléka környékén tartja. A bevételek gyengébbek, plusz költségeink vannak a bérekkel, nyugdíjakkal, illetve beruházásokat tervezünk” – sorolta a washingtoni intézmény képviselője, aki szerint a jelen körülmények között túl korai lenne a tb-csökkentés. Schaechter egyébként magát az intézkedést nem ellenzi, hiszen szerinte is „túl nagy adóteher hárul a munkára”, azonban szerinte később, s kellő megfontolással kell hasonló lépéseket tenni, hogy elkerülhető legyen a költségvetési űr.
Palotaközi adok-kapok
Traian Băsescu államelnök bírálta szerdán az IMF és a kormány által közösen tető hozott jövő évi költségvetést, mondván, ez a stagnálás büdzséje. Egy üzleti fórum keretében mondott beszédében Băsescu úgy vélekedett, a költségvetési bevételeket az adóalap kiszélesítésével lehet rendezni, nem pedig új adók és illetékek kivetésével. „Miután a híres 2010-es esztendőben, amikor támogattam a kormányt az általuk meghozott igen kegyetlen megszorításokban, amelyekről tudtam, hogy hatalmas politikai árat követelnek, azt reméltem, hogy amint stabilizálódik a gazdaság, 2011-ben egy olyan kormány jön, amely lehetővé teszi a gazdaság fellendülését. Ahogy most kinéz, nem teremtették meg az ehhez szükséges körülményeket” – fogalmazott az államfő, hozzátéve, abban bízik, hogy nem lesz a jövőben még a jelenleginél is rosszabb.
Nem hagyhatta szó nélkül az államelnöki bírálatokat Victor Ponta sem, aki a kormányülésen azzal vágott vissza, hogy – mint hangoztatta – éppen Băsescu volt az, aki az IMF-hez hasonlóan a szerzői jogdíjak és az egyéni vállalkozók megadóztatása mellett foglalt állást, a kormány pedig nem ment bele egy hasonló intézkedésbe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!