A holokauszt áldozataira emlékezett a világ

A láger hírhedt, „Arbeit macht frei” (A munka szabaddá tesz) feliratú kapujánál megrendezett központi eseményen 42 állam képviselői, köztük Joachim Gauck német, François Hollande francia és Petro Porosenko ukrán elnök hajtottak fejet az áldozatok emléke előtt. A megemlékezés résztvevői között mintegy száz túlélő volt, unokáik, dédunokáik kíséretében. Jelen volt Steven Spielberg, a Schindler listája Oscar-díjas film rendezője is.

Joachim Gauck a nap folyamán a berlini Bundestagban, a törvényhozás alsóházában arról beszélt: Auschwitz nélkül nincs német identitás, emlékének megőrzése ezért Németország valamennyi polgárának közös ügye, származástól függetlenül. François Hollande a párizsi Soá Emlékalapítványban rendezett megemlékezésen országa zsidóságának azt üzente: „Franciaország az önök hazája”.

Az Európai Unió is megemlékezett kedden a nemzetközi holokauszt-emléknapról és az auschwitzi haláltábor felszabadulásának évfordulójáról. Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője a történelemben példátlan bűnnek nevezte a soát, amelynek során hatmillió zsidót és több millió további ártatlant, romákat, politikai és hadifoglyokat, melegeket gyilkoltak meg a náci haláltáborokban.

A holokauszt emléknapjáról a román politikusok is megemlékeztek. Klaus Johannis államfő kedden délután holokausztúlélőket tüntetett ki. Johannis a Hűséges Szolgálat érdemrend lovagi fokozatát adományozta Asztalos Erzsébetnek, Mármor Mártának, Székely Lászlónak, Tusa Etelkának, Bóné Gabriellának, Braun Viorának és Diamantstein Zsuzsannának.

Rámutatott: a román nemzet nem ódzkodik attól, hogy nyíltan beszéljen a felelősség, a bűnrészesség kérdéséről, és megértette, hogy fel kell lépnie a feledés, valamint az intolerancia minden formája ellen.

Victor Ponta miniszterelnök pedig közleményt adott ki, amelyben leszögezte: az emberiségnek sohasem szabad elfelejtenie a holokausztot, a sokszínűség, a tolerancia és a szabadság pedig sérthetetlen értékek, és kitért az antiszemitizmus, az idegengyűlölet és a diszkrimináció elleni harc fontosságára is.

A náci Németország 1940-ben eredetileg lengyel foglyok számára építtette az auschwitzi (Oswiecim) koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui (Brzezinka) láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye. A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. ukrán frontjának katonái szabadították fel. Ezt a napot 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak emléknapjává nyilvánította az ENSZ-közgyűlés.