Fotó: Kristó Róbert
Szokatlan módon, szabad téren állítottak ki az elmúlt hétvégén a Székelyföld fotóklubjai, azaz, a megyeháza Szabadság tér felé néző ablakaira ragasztották a képeket. Nemcsak a tárlat miatt gyülekeztek a fényírók, hanem – amint a szervező Prisma Fotóklub elnöke, Szabó Attila portálunknak elmondta – egyúttal a Székelyföldi Fotóművészek Egyesülete is megtartotta alapító ülését.
2011. június 11., 17:342011. június 11., 17:34
2011. június 13., 17:512011. június 13., 17:51
Együtt könnyebb boldogulni, pályázni, a román fotószövetség ugyanis kicsit nehézkesen működik, a magyarországi pedig távol van. Ezenfelül érdemes egy sajátos székelyföldi arculatra ráhangolódni, amint a II. Székelyföld Napok keretében látható tárlat is igazolta, ez már létezik is. Élénk fotós tevékenység zajlik szűkebb hazánkban, továbbá nagyon sok az olyan érték is, amely a lencsevégre kínálja magát, és az itt élő fotóművészek igazodnak el ezek között a legjobban.
Például, csak olyan fotós képes mindent elmondó portrét készíteni, aki ismeri alanyait, belelát lelkekbe. A kiállításon közszemlére tárt emberi arcok rendkívül beszédesek voltak, leolvasható róluk életük, sorsuk. Másfelől ezek a fotósok a megfelelő időben a megfelelő helyen tudnak lenni, hogy a székely ruhás legények, leányok néptáncát, a templomerődök zordon bejáratai vagy kőkeresztek előtt imádkozókat megörökítsék. Tudják, hogy hol találják meg a szinte még ember által nem érintett természetet, melyik napszakban érdemes azt megörökíteni, avagy ismerik a manapság már egyre ritkábban fellelhető, a tájjal még harmóniában élő embert is. Rá tudnak hangolódni azokra a népszokásokra – mint például a farsangtemetésre –, melyeket néhol megőriztek, máshol meg olyan hitelesen felújítottak, hogy az illető közösségek újra azonosulni tudnak velük, mivel újra a magukénak érzi ezeket. Amúgy a fotóművészetnek is immár több mint százéves hagyománya van a Székelyföldön, ezt támasztották alá az egyik kiállító, az Erdélyi Fotográfia Múzeum képei is.
A szándék tehát, a Székelyföldi Fotóművészek Egyesülete megalapítása, ténnyé alakult, hiszen minden jelen levő fotóklub vagy szövetség vezetői, illetve tagjai kézjegyükkel látták el az alapító okiratot. A kezdeményező a fennállásának 25. évét ünneplő, csíkszeredai Prisma Fotóklub, így a szervezet székhelye is Csíkszeredában lesz. Ez más szempontból is indokolt, hiszen az említett fotóklub mellett az F 10 fotóklub is a megyeszékhelyen működik, továbbá a Hargita Megyei Művészeti Népiskola, valamint a Hargita Megyei Kulturális Központ, de a csíksomlyói KALOT is fotótanfolyamokat működtet. Az utóbbi kettőnél már több évfolyam is végzett, és a népiskolában is – ahol a kurzus kétéves, tehát időben hosszabb mint a HMKK–nál vagy KALOT – nemsokára az első fotó szakos osztály végez. Mindezeket figyelembe véve, bátran elmondható, hogy a székelyföldi városok közül Csíkszeredában a legintenzívebb a fotósélet.
Megszületett tehát a székelyföldi fotóklubokat és fotóművészeket tömörítő szervezet, mely már mondhatni meg is tartotta első tárlatát. Ha a csíkszeredai fotóklubok és szabadúszó fotósok, továbbá a székelyudvarhelyi Exposia Alkotócsoport, a sepsiszentgyörgyi székhellyel működő Camera Club Siculorum, illetve a gyergyószentmiklósi, valamint a marosvásárhelyi klubok a Székelyföld Napok keretében, minden évben szerveznek egy közös tárlatot, melyet az évek során minden említett városba el lehet vinni – már akkor is megérte, hogy a régiónk fotóművészei szervezetet alapítottak.
Korán keltünk és annyi időt töltöttünk Csíksomlyón, amennyit csak tudtunk – beszélhetik egymás közt a zarándokok, megosztva a szombati élményeket. De mondhatják fotóriportereink is, akik egy kicsit másfajta szolgálatot, sajtószolgálatot teljesítettek.
Noha rendszerint eső, sőt gyakran zápor zavarja – illetve ha úgy tetszik, áldja – meg a zarándokokat a pünkösdi búcsú idején a csíksomlyói nyeregben, 2025-ben szó sem volt hűsítő csapadékról.
Idén 335 ezer zarándok gyűlt össze a csíksomlyói nyeregben szombaton. Közülük többeket kellett ellátni egészségügyi szempontból, egy személyt pedig újra kellett éleszteni. Megterhelő volt a hőség a zarándokok számára.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
A zarándokok között volt az idei csíksomlyói búcsún Sulyok Tamás köztársasági elnök és felesége, Nagy Zsuzsanna is.
Folyamatosan érkezek a zarándokok a délelőtt folyamán Csíksomlyóra, az ünnepi szentmise előtti percekben igyekszik mindenki elfoglalni a helyét. Benépesült a hegynyereg.
Kordonnal körülvéve viszik fel a csíksomlyói nyeregbe a búcsús jelképeket. A hagyományoknak megfelelően a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai vannak elől, a kordonon belül halad a papság és a búcsú szónoka.
Három zarándokvonat hozta utasait a csíksomlyói pünkösdi búcsúba, akik hálát adni, a hit, az összetartozás erejét megtapasztalni jöttek a Szűzanyához. Sokan évek óta visszajárnak, mások most érezték meg először Csíksomlyó csodáját.
Idén is több helyen nézhetjük élő közvetítésről a csíksomlyói pünkösdi búcsút.
Haladnak a zarándokok a csíksomlyói nyereg felé, a pünkösdi búcsú helyszínére. A csíkszeredai Szék úton már hatalmas a tömeg, határon innen és túlról zarándokok ezrei érkeznek meg a Hármashalom-oltárhoz ezekben a percekben.
szóljon hozzá!