Péntek délután kettős könyvbemutatót tartottak a csíkszeredai városháza dísztermében, ahol Vandra Attila Ebadta kölykök! novelláskötetét, valamint az Önsegítő Könyvek sorozatban megjelent Neveljünk, de hogyan? című könyvét ismertette Csató Jolán.
2011. március 12., 09:322011. március 12., 09:32
2011. március 12., 20:272011. március 12., 20:27
Csató Jolán és Vandra Attila - a két egykori osztálytárs
Vandra Attila két kötetének bemutatására egykori osztálytársát, Csató Jolánt, a Joannes Kájoni Közgazdasági Iskolaközpont magyar-francia szakos tanárát kérte fel.
„A felkérés megtiszteltetés volt számomra, mert úgy érzem, hogy egy könyvbemutató mindig felemelő dolog, mert megszületett gondolatok továbbadásának szép ünnepe” – fogalmazott Csató Jolán.
Vandra Attila szülővárosában, Brassóban végezte általános és középiskolai tanulmányait, majd az érettségi után Temesváron szerzett vegyészmérnöki diplomát. Kutatásokban vett részt, rövid ideig dolgozott a tanügyben: kémiát és biokémiát tanított, jelenleg a brassói megyei kórház biokémikusa. Önkéntes munkában vitatechnikára és kommunikációra tanítja az ifjúságot az Erdélyi Disputa Egyesület trénereként. Számos nemzetközileg elismert szakmai folyóirat közli írásait, a JEL-KÉP, Pedagógia Szemle és angol nyelvű szakfolyóiratok. Tagja a Román Tranzakcióanalízis Egyesületnek és az Európai Tranzakcióanalízis Egyesületnek – vázolta fel életpályáját méltatója.
Neveljünk, de hogyan?
Az évek soran összegyűlt szülői, kétgyermekes apai és tanári tapasztalataiból született meg a Neveljünk, de hogyan? – Tanácsok szülőknek és nevelőknek című kötet, az Önsegítő Könyvek sorozatában 2008-ban. A könyvet román nyelven is kiadták Cum să ne educăm copii? címmel.
„Gyakorló tanárként és kétgyerekes apaként a szerző tudja, hogy mi fán terem a gyerek\", no meg a szülő. Az érzelmi biztonság, a kötelességtudat, a megbízhatóság és a fokozatos önállósodás megteremtése rengeteg buktatót rejt. Ezek elkerüléséhez kapunk okos támpontokat” – írta előszavában a kötetet lektoráló F. Várkonyi Zsuzsa.
A szerző felolvasott novellafüzéréből
Vandra Attila így vallott magáról a hallgatóságnak: „Az az ember voltam, aki örökké válaszokat keresett, és mindent szerettem volna érteni, így kezdtem el keresni a válaszokat, és néhány kérdésre meg is találtam. Ami nagy hatással volt rám, az a Gordon-pedagógia, és gyökeresen megváltoztatta életszemléletemet. Ugyanakkor tanárként és szülőként is rá kellett jönnöm, hogy ez nem az abszolút megoldás, mert ennek a módszernek is megvannak a maga hátrányai. Tovább kutattam, hogy nálam miért nem működik, ami Gordonnál működött – így jutottam el a tranzakció irányába.”
Ebadta kölykök!
Vandra Attila saját bevallása szerint 50 évesen kezdett el novellákat írni. A 2010-ben megjelent novelláskötetének két főhőse, Tündike és Samuka paródiába illő, mégis élethű helyzetekbe vezeti az olvasót. A kötet előszavából, melyet Vesztergom Andrea és Szokolay Zoltán jegyez, azt is megtudhatjuk, hogy a szerző „pöttöm hőseit úgy hozza közel az olvasókhoz, hogy egyidejűleg képesek legyünk feltételek nélkül szeretni őket, de egyszersmind lássuk esendőségüket, gyöngéiket. Erre a gyermekábrázolásra pedig csak a legnagyobbak képesek”.
A szerző részleteket olvasott fel novelláskötetéből, majd saját tapasztalatairól is beszélt, megválaszolva a jelenlévők kérdéseit. „A gyermek földre szállott angyal, aki nem tudja még, hogy a talpacskája poros” – idézte Gárdonyi Géza szavait.
Naptári szempontból igencsak kitolódott az idei pünkösd, de ez még így, ebben az időszakban is szokatlan: 30 Celsius-fok volt szombaton a legmagasabb hőmérsékleti érték Csíkszeredában.
Nem az a medvebocs tévedt a csíkszeredai Kalász lakótelepre, amelyiket a nyeregből elhajtottak, de az biztos, hogy ezt most már nem fogják mással összetéveszteni – részletek a tegnap éjjeli „medvevadászatról”.
Medve jelenlétéről küldött Ro-Alert figyelmeztető üzenetet a csíkszeredaiaknak a Hargita megyei katasztrófavédelem. A vadállat az emberektől való félelmében egy fára menekült, ahonnan csak később, elkábítva tudták lehozni.
Korán keltünk és annyi időt töltöttünk Csíksomlyón, amennyit csak tudtunk – beszélhetik egymás közt a zarándokok, megosztva a szombati élményeket. De mondhatják fotóriportereink is, akik egy kicsit másfajta szolgálatot, sajtószolgálatot teljesítettek.
Noha rendszerint eső, sőt gyakran zápor zavarja – illetve ha úgy tetszik, áldja – meg a zarándokokat a pünkösdi búcsú idején a csíksomlyói nyeregben, 2025-ben szó sem volt hűsítő csapadékról.
Idén 335 ezer zarándok gyűlt össze a csíksomlyói nyeregben szombaton. Közülük többeket kellett ellátni egészségügyi szempontból, egy személyt pedig újra kellett éleszteni. Megterhelő volt a hőség a zarándokok számára.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
A zarándokok között volt az idei csíksomlyói búcsún Sulyok Tamás köztársasági elnök és felesége, Nagy Zsuzsanna is.
Folyamatosan érkezek a zarándokok a délelőtt folyamán Csíksomlyóra, az ünnepi szentmise előtti percekben igyekszik mindenki elfoglalni a helyét. Benépesült a hegynyereg.
Kordonnal körülvéve viszik fel a csíksomlyói nyeregbe a búcsús jelképeket. A hagyományoknak megfelelően a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai vannak elől, a kordonon belül halad a papság és a búcsú szónoka.
szóljon hozzá!