Megdőlt Konc király hatalma, negyven napig Cibere lesz a vajda!

A farsangi időszak legtöbb népszokása farsangfarkához kötődik, a vidám mulatságok az igen régi időkből fennmaradt télűző szertartással, a telet jelképező szalmabábu elégetésével érnek véget.
A gyergyószentmiklósiak a közel húsz éve felelevenített hagyományok szerint idén is farsang vasárnapján lehettek részesei a zajos felvonulásnak. A Szent Miklós-templomtól induló menetet a karikás ostorokat csattogtató, kurjongató barantások vezették a főtéren át a Gábor Áron utcai alkotóházig, ahol a zenészek talpalávalóval fogadták a vendégsereget.

Az érdeklődők idén is figyelemmel követhették a Cibere vajda–Konc király konfliktusát bemutató dramaturgiai játékot, majd a rosszat, a rontást jelképező bábu elégetését. „Az előadásban három, igen régi időkre visszanyúló mozzanat elevenedik meg: a bábuégetés, a tél jelképes elűzése Szent István előtti őseink messzi Ázsiából hozott hagyománya; Cibere vajda–Konc király konfliktusa a kereszténység idejében jelenhetett meg; a farsangi néphagyomány velejárójáról, a zenéről és a táncról pedig csak annyit, hogy a magyar nép örömében is, bánatában is énekelt és táncolt. Ez a hármasság egy olyan egységet alkot, ami a farsangtemető hagyományainknak része itt, Gyergyóban is” – ismertette az előadás mozzanatait Kisné Portik Irén néprajzkutató, aki Gyergyószentmiklós felszegi részéből és a környező falvakból összegyűjtött szövegtöredékekből, kurjantásokból állította össze a télűző párharcot.

A néprajzkutató fontosnak tartja, hogy a felelevenített hagyományok továbböröklődjenek, ezért az először 1992-ben bemutatott dramaturgiai játékot minden évben fiataloknak tanítja be. „Népi szokásainkat úgy tudjuk legjobban ápolni, ha aktív részesei vagyunk egy-egy hagyományőrző ünnepségnek. Nem elég csupán felkutatni a szokásokat, azokat tovább is kell adnunk a következő generációnak, hogy nemzedékről nemzedékre fenn tudjanak maradni” – vallja Kisné.

Az idei farsangtemetés az Etnographia Gyergyoiensis Alapítvány, valamint a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ szervezésében jött létre, a rendezvény sikeréhez a polgármesteri hivatal, a Művelődési Központ, a Tarisznyás Márton Múzeum, a Portéka Egyesület, a Hóvirág Néptáncegyüttes, illetve támogatók járultak hozzá.