Fotó: Haáz Vince
Nosztalgiázott szombat délután a MAMŰ (Marosvásárhelyi Műhely), ugyanis az egykori alternatív kiállítóhelyén, a Stúdió Színház előcsarnokában rendezték be azt a kiállítást, amely 30 év kultúrtörténeti anyagának fénymásolt halmazát tartalmazza.
2009. november 07., 18:452009. november 07., 18:45
2009. november 07., 19:472009. november 07., 19:47
Fotó: Haáz Vince
A visszatekintő kiállítást a Művészeti Egyetem látványtervező szakos diákjai szervezték, Irsai Zsolt képzőművész vezetésével. „Az ötlet onnan indult, hogy 30 évvel ezelőtt ebből a teremből indult MAMŰ. Mi ennek nem nekrológos, hanem művészeti megemlékezést terveztünk” – mondta a kiállítás megnyitóján az egyetem rektora Gáspárik Attila.
Irsai Zsolt elmondta művészi szempontból a 20. század két nagy fejezetből állt: egy műtárgy-centrikusból, amelyben a megszületett alkotáson volt a lényeg, majd egy olyan időszakról, ahol maga az alkotó folyamat is fontos volt. „Ilyen a most született kiállítás anyaga is, nem csak a MAMŰ keretében született munkákat szerettük volna megmutatni, hanem azt, hogy hogyan is születtek ezek” – tette hozzá Irsai.
A Marosvásárhelyi Műhely 1978-1980 körül jött létre, az Apolló közvetlen szellemi örököseként. Azokat a fiatal művészeket mozgósította, akik kortárs európai művészeti törekvésekhez kívántak felzárkózni. Ez a társaság egy alternatíva volt a kőintézmények és a hatalom diktálta rendszer ellen, hiszen a múzeumi keretek közt a művészek mozgástere elég korlátolt volt. Működött a cenzúra, egy ideológiai bizottság határozta meg, hogy miről szólhat egy alkotás.
Az akkori munkát, művészeket, alkotásokat most sok száz fénymásolt lappal próbálták meg felidézni a kiállítás szervezői. Nem csak akkori alkotások – fotók, plasztikák, festmények, rajzok stb. – fénymásolt verziói jelennek meg, hanem az alkotás folyamata is kirándulások, kiállítás megnyitók, művészek tűnnek fel. A megnyitón jelenlévő művészek hol magukat, hol kortársaikat fedezték fel a fénymásolt lapokon.
A változó világra, a kiszámíthatatlanságra és a közösségi összetartás fontosságára hívták fel a figyelmet pénteken Marosvásárhelyen, a IV. Erdélyi Gazdasági Fórumon.
Öt halottja és több száz sérültje volt a 35 évvel ezelőtti marosvásárhelyi etnikai konfliktusnak, amely „fekete márciusként” maradt meg a köztudatban, és máig nem történt felelősségre vonás az ügyben. Erre emlékeztek csütörtökön Marosvásárhelyen.
Három napja látták utoljára azt a marosszentkirály férfit, akinek a megtalálásában a Maros megyei rendőrség segítséget kér: aki bármilyen információt tudna róla, az értesítse a hatóságokat.
Városszintű ellenőrzést kezdeményezett a marosvásárhelyi városháza, miután kiderült, hogy több lakótársulásnál sikkasztás történt, a gyanúsított pedig ugyanaz az adminisztrátor.
Rekordszámú résztvevővel kezdődött el csütörtökön délután az Erdélyi Mentorprogram negyedik kiadása. A szervezők szerint ez azt jelenti, hogy a kezdeti bizalmatlanság eloszlott és találkozni, segíteni akarnak egymásnak az erdélyi magyar vállalkozók.
Harmincöt évvel ezelőtt, március közepén véres események szemtanúi voltak a marosvásárhelyiek. Az 1990-ben történt, „fekete márciusként” emlegetett etnikai konfliktusra emlékeznek csütörtökön 18.30-tól Marosvásárhelyen, az Ariel bábszínházban.
Hiába fizették a vízszámlát, a pénz nem a megfelelő helyre került. Ötezer marosvásárhelyi család lehet érintett abban a kivizsgálásban, amelyet a gazdasági rendőrség egy lakótársulási gondnok ellen indított, sikkasztás gyanújával.
Három erdélyi városban végez jelentős beruházást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) a magyar kormány támogatásával – közölte keddi sajtótájékoztatóján az erdélyi magánegyetem rektora.
Közel másfél órán át küzdöttek a tűzoltók a tarlótűzzel a Maros megyei Jedden szombaton este. Mintegy négy hektáron égett a száraz növényzet.
Első alkalommal világították ki március 15-én piros-fehér-zöldre a marosvásárhelyi városházát. A magyar zászló színeit a román trikolór váltotta.