A bibliai idők menedzserei

•  Fotó: Biró Zoltán

Fotó: Biró Zoltán

Az esszénusok – az ókorban egy nagyon zárt, szigorú törvények alapján élő közösség – lejegyzései még Krisztus előtt vagy éppen Krisztus korában születtek. Nem véletlen, hogy a származási helyükről elnevezett, Holt-tengeri tekercsek tanulmányozásával elég sok kutató foglalkozik. Dr. Székely Csaba István közgazdász, a Hargita Megyei Számvevőszék igazgatója a Titokzatos paleo-menedzsment a Holt-tengeri tekercsekben című könyve, amely az Alutus Kiadónál jelent meg, főleg a menedzsment szempontjából vizsgálta a felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat. Az alábbiakban a szerzővel beszélgettünk.

Szőcs Lóránt

2012. január 30., 16:432012. január 30., 16:43

2012. január 30., 18:092012. január 30., 18:09

Dr. Székely Csaba István szerint az esszénusok életmódja összeegyeztethető
a mai menedzsment törvényeivel

– Miért kezdett a Holt-tengeri tekercsek tanulmányozásába?

– Úgy tűnik, nincsenek véletlenek. 1994-ben, egy magyarországi utam alkalmából vettem kézbe egy amerikai szerzőpáros (Michael Beigent és Richard Leigh – a szerk.) Mi az igazság a Holt-tengeri tekercsek körül? című könyvét, amely nagyon megdöbbentett. Olyan részleteket tartalmazott ez a kötet, miszerint Szent Pál római kém lett volna, és persze, rengeteg további kompromittáló információt tettek közzé az egyházról. Szerintem ezek valótlan állítások, így nincs értelme bővebben kitérni rájuk.

Második, harmadik olvasásra – előzőleg tanulmányozva a bibliát –, az volt az érzésem, hogy itt egyszerűen szenzációhajhászokról lehet szó, akiket a pénzkeresés hajt. Természetesen a valóságot csak akkor lehet teljes mértékben kivizsgálni, ha az ember elmegy a Szentföldre, és konkrétan átnézi, kutatja ezeket a dokumentumokat. Szerencsém volt, lelkes barátokra leltem, így hozzáférhettem a tekercsek nagy részéhez, melyeket a jeruzsálemi múzeumban tárolnak. Először 2000-ben jutottam el Jeruzsálembe, legutóbb a tavaly jártam ott, amikor is bemutattam a szóban forgó könyvem román nyelvű változatát és a Holokausztról írt kötetemet. Jelenleg egy másik könyvön dolgozok, amely szintén kötődik a Holt-tengeri tekercsekhez, de a bibliához is, a témája a kultikus adóztatási rendszer.

– Ezek a dokumentumok meglátásom alapján azért fontosak, mert Jézus korából vagy azelőttről származnak, és a legkorábbi bibliai szövegeket tartalmazó forrásoknak számítanak. Az esszénusok „könyvtára” milyen mértékben „hitelesíti” a bibliát?


– Valóban ezek a legkorábbi dokumentumoknak számítanak, és pont ezért döntik meg a szenzációhajhász szerzőpáros kötetének állításait. Ők szerintem azt használták ki, hogy elég hosszú idő telt el, amíg a Holt-tengeri tekercsek kutatásainak első eredményei megjelentek. Ez a késlekedés megérthető, hisz a néhány négyzetcentimétertől a két-három folyóméterig terjedő, kétezer éves töredékek gondos összerakása nagyon sok időt vett fel. Készítőik bizonyos mértékben megpróbálták ezeket ókori technikákat alkalmazva tárolni, de sokáig hányódtak is, amikor a beduinok próbáltak kereskedni velük a feketepiacon, így szerintem még az is csodának számít, hogy ebben az állapotban meg tudtak őrződni.

Tartalmukat későn publikálták, az említett szerzőpáros így könnyen bocsátkozhatott olyan feltételezésekbe, miszerint a késlekedésért a Vatikánt lehet okolni, azt állították, hogy ha megjelennek ezek a kutatási eredmények, a biblia minden alapját elveszti. Egyáltalán nem így történt, az ótestamentumot a kumráni tekercsek szinte teljes egészében megőrizték, így a biblia, amelyet ma ismerünk az eredeti szellemiségéből semmit sem vesztett, vagyis nem tartalmaz utólag elferdített információkat. Igaz, Jézust nem említik ezek a Kumrán-hegységben megtalált anyagok, de a bibliában sem szerepelnek az esszénusok. Az apostolok a farizeusokkal, a szadduceusokkal, még a zélótákkal is foglalkoznak, de nem térnek ki erre a Holt-tenger mellett élő közösségre. Ennek ellenére mi azt valószínűsítjük, hogy Jézus és tanítványai ismerhették az esszénusokat, és szellemiségük is közeli lehetett. Persze, markáns különbségek is léteztek köztük. Míg Jézus és tanítványai arra buzdítottak, hogy az ellenségünket is szeretnünk kell, az esszénusok egy nagyon zárt közösséget alkottak, dokumentumaik pedig egy folyamatos eszkatológiai háborúról számolnak be, amely a jó és a rossz között az idők végezetéig zajlik.

– Miért a menedzsment módszereit alkalmazva vizsgálta ezt az ókori közösséget?

– Azért vizsgálhattam őket erről az oldalról, mert esetükben létezett az az alapvető öt funkció, melyet ez a tudomány elemez. Terveztek, szerveztek, irányítottak, bevontak és ellenőriztek. Kétezer évvel ezelőtt egy nagyon szervezett közösségi életet éltek. Az foglalkoztatott főképp, hogy miért számolódhatott fel – a magas fokú szervezettség ellenére – ez az összetartó közösség. Egy nagyon kiegyensúlyozott, pragmatikus etikus életvitelük volt, mégis eltűntek a történelem színpadáról. Közgazdász szemszögéből megvizsgálva, arra jutottam: ott tévedtek, hogy hermetikusan elzáródtak a külvilágtól. Nem próbáltak párbeszédet folytatni, kompromisszumokat kötni, kiegyezni, csak saját célt követtek. A farizeusok néhány téren kiegyeztek, együttműködtek a rómaiakkal, így bizonyos szempontból nekik köszönhető, hogy átmentették a vallást.

– Kiknek ajánlaná könyvét?

– Egyfelől úgy érzem, hogy a könyvem egy szélesebb rétegnek szól, nem titkolt szándékom arra ösztönözni az embereket, hogy lapozzák a bibliát. Ezenfelül ez a kötet egy szűk rétegnek is szól, azoknak, akik a menedzsmentből írják a doktori disszertációjukat, hisz szerintem kötetem ebben a tudományban egy teljesen új fejezetet nyit. A paleo-menedzsment fogalma nem létezik, de szeretném mégis behozni a köztudatba, mivel az esszénusok példája igazolja, hogy milyen magas szinten működött a vezetés tudománya az ókorban, ez szerintem menedzsment még, akkor is, ha a bibliai időkben nem nevezték annak. Az esszénusoktól a mai menedzserek rengeteget tanulhatnak: etikát, munkamorált, közösségi összetartozást és egyebeket.


Holt-tengeri tekercsek

Első darabjaira 1947-ben beduin pásztorok találtak a Kumrán-hegység egyik barlangjában. A későbbiekben – beduin sírrablók és hivatásos régészek egyaránt – további barlangokat fedeztek fel, összesen tizenegyet, amelyekből 12 teljes és több ezer töredékes irat került elő, a kéziratok közül körülbelül 800 eredeti szöveget tartalmaz, a többi másolat.

A tekercseket hosszúkás, 60 cm magas agyagkorsók őrizték, melyeket viasszal légmentesen lezártak, ez garantálta azt, hogy ilyen hosszú időn át fennmaradhattak. A tekercsek anyaga többségében pergamen, illetve papirusz, a rajtuk szereplő írások nyelve nagyrészt héber, de néhány görög, illetve arámi nyelvűt tartalmaz. Ezeket a felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat az ókorban, vagyis Kr. e. 2. századtól egészen Kr. u. 70-ig írták az alkotóik. A tekercsek szerzői, másolói többnyire az esszénusok voltak. A kéziratok között Eszter könyvének kivételével a héber biblia valamennyi könyve megtalálható, de vannak apokrif iratok, ahogy szektariánus irodalom is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 01., szerda

Ünnepi menetrend szerint közlekednek az autóbuszok Csíkszeredában

A húsvéti ünnepekre való tekintettel a Csíki Trans autóbuszai nem a megszokott menetrend szerint közlekednek péntektől keddig.

Ünnepi menetrend szerint közlekednek az autóbuszok Csíkszeredában
Hirdetés
2026. április 01., szerda

Mesterséges intelligenciával követik a rönkszállítmányokat Székelyföldön is

Nem csak a fuvarleveleket tudja majd ellenőrizni, hanem a rakomány méretét is az a mesterséges intelligenciát használó rendszer, amelyet a rönkszállítmányok figyelése érdekében helyeznek üzembe. Ennek részeként kamerák telepítése van folyamatban.

Mesterséges intelligenciával követik a rönkszállítmányokat Székelyföldön is
2026. március 31., kedd

Megvédenék a falusi életformát Csobotfalván – ezt kérik a helyiek a városvezetéstől

Hiába Csíkszereda város része, megőrizte és továbbra is megőrizné falusi jellegét Csobotfalva – lakossági fórumot tartottak kedd este a helyi kultúrotthonban, ahol a jelenlevők a városrészt érintő problémákról beszélgettek Korodi Attila polgármesterrel.

Megvédenék a falusi életformát Csobotfalván – ezt kérik a helyiek a városvezetéstől
2026. március 30., hétfő

Folytatják a munkálatokat az Olt menti kerékpárúton

Júniusig kell befejezni az Olt-folyó mentén épülő kerékpárutat Hargita megyében, mintegy 45 kilométer hosszan. A tavaly elkezdett kivitelezés a téli szünet után folytatódik, jelenleg a növényzeti réteg eltávolításán és az átjárók kialakításán dolgoznak.

Folytatják a munkálatokat az Olt menti kerékpárúton
Hirdetés
2026. március 30., hétfő

Víztartályokat kell telepíteni Tusnád községben

Nem lehet már sokáig halogatni, szükség van a víztartályok telepítésére Tusnád község településein, enélkül ugyanis nem lehet csatlakozni a most épülő, a községen áthaladó vízvezetékre, amely Tusnádfürdőt is el fogja látni.

Víztartályokat kell telepíteni Tusnád községben
2026. március 29., vasárnap

Látogatóközpont mutatja be a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp értékeit

Egy létesítmény, mely egyszerre szolgálja a természeti értékek megőrzését és a látogatói élmény fejlesztését – felavatták pénteken a Szent Anna-tó – Mohos Tőzegláp Ökocentrum és Tudásközpontot.

Látogatóközpont mutatja be a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp értékeit
2026. március 29., vasárnap

Örökletes és ritka betegségek orvosa

Amikor nem találják egy betegség okát, többszöri orvosi konzultáció után sem állítható fel pontos diagnózis, akkor „lép képbe” a genetikus szakorvos. Az örökletes és nagyon ritka betegségekről Baczoni Balázs genetikus szakorvossal beszélgettünk.

Örökletes és ritka betegségek orvosa
Örökletes és ritka betegségek orvosa
2026. március 29., vasárnap

Örökletes és ritka betegségek orvosa

Hirdetés
2026. március 28., szombat

Levélszavazás: megkezdődött a voksok leadása a csíkszeredai főkonzulátuson

Elkezdődött a levélszavazatok gyűjtése Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán: a választók szombattól vehetik át levélcsomagjaikat, illetve adhatják le voksukat, ugyanakkor szükség esetén segítséget is kérhetnek a papírok kitöltéséhez.

Levélszavazás: megkezdődött a voksok leadása a csíkszeredai főkonzulátuson
2026. március 28., szombat

Lakossági fórum lesz Csíkszeredában

Csíkszeredában, a csobotfalvi kultúrotthonban szerveznek lakossági fórumot kedden, ahol a városrész aktuális ügyeit szeretnék megtárgyalni az emberekkel – közli Korondi Attila polgármester.

Lakossági fórum lesz Csíkszeredában
Lakossági fórum lesz Csíkszeredában
2026. március 28., szombat

Lakossági fórum lesz Csíkszeredában

2026. március 28., szombat

Ittas sofőrőket kaptak el a Hargita megyei rendőrök

Balánbányán és Csíkszeredában is elkaptak egy-egy ittas sofőrt a hatóságok a péntek este és szombat hajnal közötti időszakban – közli a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.

Ittas sofőrőket kaptak el a Hargita megyei rendőrök
Hirdetés