A magyar nyelvterületen nagyon gazdag szokásokban, hagyományokban a téli ünnepkör. A november közepétől március végéig tartó időszak gazdag hiedelemvilágunkról is tanúskodik, ahol gyakran összefonódik a szent és a profán. Erről az időszakról kérdeztük Kádár Kincső néprajzost, a Csíki Székely Múzeum múzeumpedagógusát, aki a Magyar Néprajz kötet Szokások fejezete alapján foglalta össze az ünnepekhez kapcsolódó hagyományokat.
2011. december 31., 11:222011. december 31., 11:22
Mettől meddig?
A szakirodalom sem tudja napi pontossággal meghatározni, hogy mikortól indul a téli ünnepkör. A télre való készülődés viszont már november közepétől elkezdődik, pontosabban november 11-től, Márton napjától. Ekkor már arra gondolnak, hogy milyen lesz majd a következő év termése, és ez egészen eltart március 25-ig, Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáig.
A téli ünnepkörben többféle kategóriát tudunk megkülönböztetni: helye van az időjárásjóslásnak, a férjjóslásnak, termékenységvarázslás is előfordul néhány napon, vannak bizonyos napok, amelyek munkatilalommal járnak, ugyanakkor vannak kifejezetten olyan napok, amelyeket nem kötünk dátumokhoz, ezeket a téli munkavégzéshez kapcsolunk. Ilyen a disznótor, tollfosztó vagy pedig a fonó. Ezek a társas élet nagyon jelentős helyszínei. És ebben az időszakban több névnapot is ünneplünk. Márton, Erzsébet, András, Borbála, Szent Miklós, Luca, aztán mint szokás karácsony táján kezdődnek a kántálások, betlehemezések, az ostyahordás, a vesszőhordás, majd jön az István-, a János-nap, és amit még a mai napig is számos faluban tartanak, az aprószentekelés.
Disznótoros vacsora és kulcspróba
Ami nem naphoz köthető hagyományok: a disznótorok és a fonók a téli időszakban. Disznóölő Szent András napjától, a hideg beálltától kezdődnek a disznóvágások, torok, vacsora ideje alatt pedig kántálók is járhattak ezeken a napokon.
Ott volt még a fonó, és ennek a különböző fajtái: asszonyfonók, vagy leányfonók, vagy ezek vegyesen. Előfordult, hogy a befogadó gazdasszonyét fonták mindannyian, és olyan is volt, hogy mindenki vitte a magáét. Ez nagyon fontos volt a fiatalok életében, hiszen itt lehetett az udvarlással és párválasztással foglalkozni. A legények nem csak azt nézték, hogy a lányok hogyan fonnak, hanem le is ellenőrizték, ilyen volt például a kulcspróba: a hanyagul fonó lánynak a szöszéből csak soká hullott ki a kulcs.
A tollfosztó is az asszonyok és a leányok társas munkája volt a téli időszakban. Ide már csak a komoly udvarló mehetett, és az sem maradhatott sokáig, megvolt ennek is a rendje.
Szilveszter
A szilveszter éjszakája jó nagy hanggal, zenével járt régebb is, az emberi életre, állatállományra, bőséges termésre vonatkoztak a szokások. Szilveszterkor gombócfőzéssel vagy ólomöntéssel tudakolták a lányok a jövendőbelijük nevét és foglalkozását. Újév reggelén is felkeresték a házakat, búzát, kukoricát, napraforgómagot, rozst, árpát szórtak szét a lakásban, és jókívánságokat mondtak. „Adjon Isten bő bort, bő búzát, barackot, hosszú farkú malacot, sok kolbászt, pálinkát!”
Vízkereszt
Január 6-a Vízkereszt, ez a három királyok napja is egyben, a karácsonyi ünnepkörnek a zárója és a farsang kezdete. Máig is érvényes a házszentelés szokása ezen a napon, ez alkalomból fölírják a Gáspár, Menyhért, Boldizsár nevének kezdőbetűit. Úgy gondolták, hogy ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és mindenféle boszorkánykodás meg rontás ellen. Ugyanakkor a szentelt víznek, a víz tisztító erejébe vetett hitnek is nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban. Egymást is lelocsolták, hogy ne legyenek például himlősek.
Antal napja
Január 17-e Antal napja, őt a háziállatok védőszentjeként tisztelték, és ezen a napon gyakorolták azokat a gyógyító eljárásokat, amelyeket a Szent Antal tüze nevű betegséghez kapcsoltak. Ez az orbánc és az ehhez hasonló tünetű mérgezés, amely erős végtagfájdalmakkal jár. Állatot, embert egyaránt megtámadt, ezt a nem tiszta gabona, anyarozs betegségnek is nevezik, mert az, ha bekerül a lisztbe, az őrleménybe, és abból sütnek, akkor mindenkit utolér. Régebb azt hitték, hogy ez járvány, mert tömegesen mindenki rossz lisztet fogyasztott. Ilyenkor rácsiholással gyógyítottak, vagy pedig füstöléssel űzték ki a gonoszt a szervezetből.
Piroska, Ágnes, Vince
Következik Piroska napja, január 18-án, ehhez időjárásjóslás fűződik: ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy. Aztán jött rögtön Ágnes január 21-én, itt is időjárásjóslásról van szó. „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.” Rögtön 22-én, Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást, ha szép napos idő volt, akkor jó bortermésre jósoltak. „Fényes Vince, tele pince, ködös Vince, üres pince.”
Pálfordulás
Január 26-án van Pál napja, a napot pálfordulásnak is nevezik, ugyanis a Jézust üldöző Saul megtért, és Pál apostolként hirdette az evangéliumot. A néphitben időjárás- és termésjóslásra, vagy haláljóslásra következtettek. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszú ideig nem lehet számítani a tavaszra, vagy ha tiszta az idő, jó szénatermés lesz, ha fúj a szél, akkor kevés lesz a széna.
Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
Február másodikán a katolikus templomokban gyertyát szenteltek. A magyar paraszti társadalomban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkíséri az ember életét. Kereszteléskor az újszülött mellett világított, hogy a „pogánykát” ki ne cseréljék a gonosz, rossz szellemek, amikor a fiatal anya először templomba ment, akkor is szentelt gyertyát vitt a kezében, súlyos beteg mellett szintén szentelt gyertya szokott lenni, a haldokló kezébe is gyertyát tettek, hogy annak a fényénél múljon ki a világból. Ezeket a szentelt gyertyákat Mindenszentek napján, húsvétkor és más nagyobb ünnepekkor is meggyújtották, vihar vagy égzengés, villámlás ellen ugyancsak. Volt, amikor a szentelésről hazatérők egy darabkát a kilincsre helyeztek a gyertyából, hogy békesség legyen az egész családban. A gyümölcsfákat is megveregették vele, hogy jól teremjenek.
Balázs napja
Február 3-a Balázs napja. Úgy tartották, hogy a torokbetegség gyógyítója Szent Balázs, ekkor volt a balázsolás. Itt is megjelenik a gyertya: a katolikus pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond. Almát is szenteltek ezen a napon abban a hitben, hogy torokfájás ellen majd alkalmas gyógyszer lesz. Maskarába öltözött gyerekcsoportok jártak házról házra, egyikük Balázs püspököt személyesítette meg, fején püspöksüveggel, aztán nyársat vittek, hogy a háziak arra tűzhessék a kolbászt és a szalonnát.
Ágota, Dorottya, Bálint, Julianna, Zsuzsanna
Aztán február 5-e, Ágota napja szintén időjárás-jóslásra alkalmas nap: „Ágota még szorítja, de Dorottya már tágítja”. Dorottya napja 6-án van, azt tartották, „ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”, azaz, ha Dorottya napján fagy van, Julianna napjára megenyhül az idő. Február 14-e Bálint napja, és úgy tartották, hogy ez a nap megfelelő a kotló sikeres ültetésére. Az időjárásból termésre jósoltak, ha hideg volt, akkor jó termést reméltek. 16-án, Julianna napja Dorottya ellentéte volt, „ha Dorottya locsog, Julianna kopog”. 19-én, Zsuzsanna napján várták, hogy megszólaljon a pacsirta, ha megszólalt, az a tavasz közeledtét jelezte. Úgy tartották, hogyha alacsonyan repül a pacsirta, akkor hideg idő várható, ha magasan, akkor közel a jó idő.
Üszögös Szent Péter napja
Február 22-én Üszögös Szent Péter napját tartjuk. Ezen a napon semmilyen munkához nem fogtak, mert szerencsétlennek tartották, tyúkot sem ültettek, az asszonyok nem nyúltak lisztbe, félve attól, hogy üszögös lesz a búza.
Mátyás és Gergely
Mátyás napja február 24-e, ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál. Márciusban 12-én Gergely-napot ünneplünk. Ezen a napon a tanítónak gyűjtöttek. Az iskolába való verbuválás volt a cél, a katonai toborzás mintájára, a szereplőket különböző katonai rangokba helyezték, és Gergely vitézeinek nevezték magukat. A püspököt is megszemélyesítették. Aztán ez a szokás kezdett leegyszerűsödni, de ilyenkor is adományt gyűjtöttek.
Sándor, József, Benedek
Március 18., 19., 21. Sándor, József, Benedek napja, akik zsákban hozzák a meleget, itt már tényleg kezdünk kitörni a tavasz felé. És végül nagyon-nagyon tág értelemben március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján egy időjárásjóslással le is zárhatjuk a téli ünnepkört. Itt van az, hogy Gyümölcsoltó hidege téli hónap megölője. Ha hideg van, akkor tényleg kezdhetjük remélni a közeli tavaszt.
Szeptember 20-án rendezik meg a Haszmann Pál Múzeumban a Csernátoni Burrogtató tizenharmadik kiadását. A veterán traktorok és mezőgazdasági gépek tulajdonosai szeptember 15-ig jelentkezhetnek a seregszemlére.
A kézdivásárhelyi Kelemen Andreánál két éve fedezték fel az ezerarcú kórnak is nevezett betegséget. Akkor még egyetemista volt, ma hivatásos dietetikus, aki tudását a szklerózis multiplexszel vívott harcában is kamatoztatja.
Különleges bevetésük volt a háromszéki tűzoltóknak augusztus 22-én délelőtt: egy oltszemi lakos riasztotta őket, miután észrevette, hogy egy gólyafióka napok óta nem tud kirepülni a villanyoszlop tetején lévő fészekből.
Augusztus 23-án, szombaton újból megszervezik a lisztőrlés mestereit ünnepelő Molnártalálkozót a felsőcsernátoni Malomkertben. A rendezvényre a molnárcsaládok mellett a nagyközönséget is várják.
Itt-ott nemzeti létünk árnyékai is felsejlettek az augusztus 20-i ünnepség szónokainak beszédeiben, de magyarként akkor is hálásak lehetünk államalapító királyunkért, ezeréves létünkért és az új kenyérért is.
Egy 85 éves sepsiszentgyörgyi nőt keres a rendőrség, aki múlt csütörtökön hagyta el otthonát és azóta nem tért vissza. Megtalálásához a lakosság segítségét kérik.
Tizenhetedik alkalommal szervezik meg a sepsiszentgyörgyi Sportnapokat 2025. szeptember 19. és 21. között. Három napig nagy társaságban, a város főterén, plusz motivációval mozoghatnak a sportkedvelők és mindenki más, életkortól függetlenül.
Egészségügyben, oktatásban, szociális ellátásban és helyi közigazgatásban dolgozók gyűltek össze szerdán délben Sepsiszentgyörgyön a kormányhivatal épülete előtt. A tüntetésen nagyjából száz háromszéki szakszervezetis adott hangot követeléseinek.
Történetének eleje éppúgy homályba vész, mint nagyobb „testvéréé”, a csíksomlyói búcsúé. Az viszont biztosra vehető, hogy a Kézdiszentlélek fölött magasló Perkő-hegyre is évszázadok óta járnak megnyugvást keresni, hitben megerősödni az emberek.
Úgy tűnik, nagy sikere van a Sepsi Metropoliszövezetben idén meghonosított Kiskertész programnak: minden településről bekapcsolódtak óvodások, iskolások, összesen mintegy 1500-an csaptak fel kis kertésznek.
szóljon hozzá!