Téli jeles napjaink hagyományaink tükrében

A magyar nyelvterületen nagyon gazdag szokásokban, hagyományokban a téli ünnepkör. A november közepétől március végéig tartó időszak gazdag hiedelemvilágunkról is tanúskodik, ahol gyakran összefonódik a szent és a profán. Erről az időszakról kérdeztük Kádár Kincső néprajzost, a Csíki Székely Múzeum múzeumpedagógusát, aki a Magyar Néprajz kötet Szokások fejezete alapján foglalta össze az ünnepekhez kapcsolódó hagyományokat.

Péter Beáta

2011. december 31., 11:222011. december 31., 11:22

Mettől meddig?

A szakirodalom sem tudja napi pontossággal meghatározni, hogy mikortól indul a téli ünnepkör. A télre való készülődés viszont már november közepétől elkezdődik, pontosabban november 11-től, Márton napjától. Ekkor már arra gondolnak, hogy milyen lesz majd a következő év termése, és ez egészen eltart március 25-ig, Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáig.

A téli ünnepkörben többféle kategóriát tudunk megkülönböztetni: helye van az időjárásjóslásnak, a férjjóslásnak, termékenységvarázslás is előfordul néhány napon, vannak bizonyos napok, amelyek munkatilalommal járnak, ugyanakkor vannak kifejezetten olyan napok, amelyeket nem kötünk dátumokhoz, ezeket a téli munkavégzéshez kapcsolunk. Ilyen a disznótor, tollfosztó vagy pedig a fonó. Ezek a társas élet nagyon jelentős helyszínei. És ebben az időszakban több névnapot is ünneplünk. Márton, Erzsébet, András, Borbála, Szent Miklós, Luca, aztán mint szokás karácsony táján kezdődnek a kántálások, betlehemezések, az ostyahordás, a vesszőhordás, majd jön az István-, a János-nap, és amit még a mai napig is számos faluban tartanak, az aprószentekelés.

Disznótoros vacsora és kulcspróba

Ami nem naphoz köthető hagyományok: a disznótorok és a fonók a téli időszakban. Disznóölő Szent András napjától, a hideg beálltától kezdődnek a disznóvágások, torok, vacsora ideje alatt pedig kántálók is járhattak ezeken a napokon.

Ott volt még a fonó, és ennek a különböző fajtái: asszonyfonók, vagy leányfonók, vagy ezek vegyesen. Előfordult, hogy a befogadó gazdasszonyét fonták mindannyian, és olyan is volt, hogy mindenki vitte a magáét. Ez nagyon fontos volt a fiatalok életében, hiszen itt lehetett az udvarlással és párválasztással foglalkozni. A legények nem csak azt nézték, hogy a lányok hogyan fonnak, hanem le is ellenőrizték, ilyen volt például a kulcspróba: a hanyagul fonó lánynak a szöszéből csak soká hullott ki a kulcs.
A tollfosztó is az asszonyok és a leányok társas munkája volt a téli időszakban. Ide már csak a komoly udvarló mehetett, és az sem maradhatott sokáig, megvolt ennek is a rendje.

Szilveszter


A szilveszter éjszakája jó nagy hanggal, zenével járt régebb is, az emberi életre, állatállományra, bőséges termésre vonatkoztak a szokások. Szilveszterkor gombócfőzéssel vagy ólomöntéssel tudakolták a lányok a jövendőbelijük nevét és foglalkozását. Újév reggelén is felkeresték a házakat, búzát, kukoricát, napraforgómagot, rozst, árpát szórtak szét a lakásban, és jókívánságokat mondtak. „Adjon Isten bő bort, bő búzát, barackot, hosszú farkú malacot, sok kolbászt, pálinkát!”

Vízkereszt


Január 6-a Vízkereszt, ez a három királyok napja is egyben, a karácsonyi ünnepkörnek a zárója és a farsang kezdete. Máig is érvényes a házszentelés szokása ezen a napon, ez alkalomból fölírják a Gáspár, Menyhért, Boldizsár nevének kezdőbetűit. Úgy gondolták, hogy ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és mindenféle boszorkánykodás meg rontás ellen. Ugyanakkor a szentelt víznek, a víz tisztító erejébe vetett hitnek is nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban. Egymást is lelocsolták, hogy ne legyenek például himlősek.

Antal napja

Január 17-e Antal napja, őt a háziállatok védőszentjeként tisztelték, és ezen a napon gyakorolták azokat a gyógyító eljárásokat, amelyeket a Szent Antal tüze nevű betegséghez kapcsoltak. Ez az orbánc és az ehhez hasonló tünetű mérgezés, amely erős végtagfájdalmakkal jár. Állatot, embert egyaránt megtámadt, ezt a nem tiszta gabona, anyarozs betegségnek is nevezik, mert az, ha bekerül a lisztbe, az őrleménybe, és abból sütnek, akkor mindenkit utolér. Régebb azt hitték, hogy ez járvány, mert tömegesen mindenki rossz lisztet fogyasztott. Ilyenkor rácsiholással gyógyítottak, vagy pedig füstöléssel űzték ki a gonoszt a szervezetből.

Piroska, Ágnes, Vince

Következik Piroska napja, január 18-án, ehhez időjárásjóslás fűződik: ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy. Aztán jött rögtön Ágnes január 21-én, itt is időjárásjóslásról van szó. „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.” Rögtön 22-én, Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást, ha szép napos idő volt, akkor jó bortermésre jósoltak. „Fényes Vince, tele pince, ködös Vince, üres pince.”

Pálfordulás

Január 26-án van Pál napja, a napot pálfordulásnak is nevezik, ugyanis a Jézust üldöző Saul megtért, és Pál apostolként hirdette az evangéliumot. A néphitben időjárás- és termésjóslásra, vagy haláljóslásra következtettek. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszú ideig nem lehet számítani a tavaszra, vagy ha tiszta az idő, jó szénatermés lesz, ha fúj a szél, akkor kevés lesz a széna.

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

Február másodikán a katolikus templomokban gyertyát szenteltek. A magyar paraszti társadalomban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkíséri az ember életét. Kereszteléskor az újszülött mellett világított, hogy a „pogánykát” ki ne cseréljék a gonosz, rossz szellemek, amikor a fiatal anya először templomba ment, akkor is szentelt gyertyát vitt a kezében, súlyos beteg mellett szintén szentelt gyertya szokott lenni, a haldokló kezébe is gyertyát tettek, hogy annak a fényénél múljon ki a világból. Ezeket a szentelt gyertyákat Mindenszentek napján, húsvétkor és más nagyobb ünnepekkor is meggyújtották, vihar vagy égzengés, villámlás ellen ugyancsak. Volt, amikor a szentelésről hazatérők egy darabkát a kilincsre helyeztek a gyertyából, hogy békesség legyen az egész családban. A gyümölcsfákat is megveregették vele, hogy jól teremjenek.

Balázs napja

Február 3-a Balázs napja. Úgy tartották, hogy a torokbetegség gyógyítója Szent Balázs, ekkor volt a balázsolás. Itt is megjelenik a gyertya: a katolikus pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond. Almát is szenteltek ezen a napon abban a hitben, hogy torokfájás ellen majd alkalmas gyógyszer lesz. Maskarába öltözött gyerekcsoportok jártak házról házra, egyikük Balázs püspököt személyesítette meg, fején püspöksüveggel, aztán nyársat vittek, hogy a háziak arra tűzhessék a kolbászt és a szalonnát.

Ágota, Dorottya, Bálint, Julianna, Zsuzsanna


Aztán február 5-e, Ágota napja szintén időjárás-jóslásra alkalmas nap: „Ágota még szorítja, de Dorottya már tágítja”. Dorottya napja 6-án van, azt tartották, „ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”, azaz, ha Dorottya napján fagy van, Julianna napjára megenyhül az idő. Február 14-e Bálint napja, és úgy tartották, hogy ez a nap megfelelő a kotló sikeres ültetésére. Az időjárásból termésre jósoltak, ha hideg volt, akkor jó termést reméltek. 16-án, Julianna napja Dorottya ellentéte volt, „ha Dorottya locsog, Julianna kopog”. 19-én, Zsuzsanna napján várták, hogy megszólaljon a pacsirta, ha megszólalt, az a tavasz közeledtét jelezte. Úgy tartották, hogyha alacsonyan repül a pacsirta, akkor hideg idő várható, ha magasan, akkor közel a jó idő.

Üszögös Szent Péter napja


Február 22-én Üszögös Szent Péter napját tartjuk. Ezen a napon semmilyen munkához nem fogtak, mert szerencsétlennek tartották, tyúkot sem ültettek, az asszonyok nem nyúltak lisztbe, félve attól, hogy üszögös lesz a búza.

Mátyás és Gergely

Mátyás napja február 24-e, ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál. Márciusban 12-én Gergely-napot ünneplünk. Ezen a napon a tanítónak gyűjtöttek. Az iskolába való verbuválás volt a cél, a katonai toborzás mintájára, a szereplőket különböző katonai rangokba helyezték, és Gergely vitézeinek nevezték magukat. A püspököt is megszemélyesítették. Aztán ez a szokás kezdett leegyszerűsödni, de ilyenkor is adományt gyűjtöttek.

Sándor, József, Benedek

Március 18., 19., 21. Sándor, József, Benedek napja, akik zsákban hozzák a meleget, itt már tényleg kezdünk kitörni a tavasz felé. És végül nagyon-nagyon tág értelemben március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján egy időjárásjóslással le is zárhatjuk a téli ünnepkört. Itt van az, hogy Gyümölcsoltó hidege téli hónap megölője. Ha hideg van, akkor tényleg kezdhetjük remélni a közeli tavaszt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 14., szerda

Túlélte a kemény mínuszokat az itthon telelő kisgólya

Túlélte a mínusz 20 fok közeli fagyot egy itthon maradt fiatal gólya a háromszéki Gidófalván. Most már emberi segítséget is kap ahhoz, hogy jövőre már ő is elindulhasson a hosszú vándorútra.

Túlélte a kemény mínuszokat az itthon telelő kisgólya
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Gyilkosságot jelentett be egy fiú, de a rendőrség hiába mozgósított nagy erőket

Hamis segélyhívás miatt indított vizsgálatot a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság egy kedden késő este beérkezett bejelentés nyomán. A rendőrök egész éjjel és szerdán délelőtt is akcióban voltak, mígnem kiderült, hamis volt a riasztás.

Gyilkosságot jelentett be egy fiú, de a rendőrség hiába mozgósított nagy erőket
2026. január 14., szerda

Hivatalosan is elismerték: négyszeres Guinness-rekorder lett a sepsiszentgyörgyi triálos

Fél évvel azután, hogy a SIC Feszt színpadán megdöntötte a saját rekordját, a bizottság hitelesítette az eredményt. A sepsiszentgyörgyi triálkerékpáros, Orbán-Barra Gábor 600 hátsó keréken való ugrással zsebelte be negyedik Guinness-rekordját.

Hivatalosan is elismerték: négyszeres Guinness-rekorder lett a sepsiszentgyörgyi triálos
2026. január 14., szerda

Neves vendégek érkeznek a Székely Nemzeti Múzeumba az Olimpiai emlékév jegyében

2026-ot a Magyar Olimpiai Bizottság olimpiai emlékévvé nyilvánította. Ennek keretében Sepsiszentgyörgyre érkezik Szabó Bence kétszeres olimpiai bajnok vívó, a MOB sportdiplomáciai tanácsadója, illetve Győr Béla, a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára.

Neves vendégek érkeznek a Székely Nemzeti Múzeumba az Olimpiai emlékév jegyében
Hirdetés
2026. január 13., kedd

Nem a hideg rendíti meg a Kovászna megyeiek egészségét

Nem volt az átlagosnál több hívás a napokban tapasztalt erős fagyok okán a Kovászna Megyei Mentőszolgálatnál, a háziorvosok rendelőjében is legfeljebb a szezonális influenza tüneteivel jelentkeznek a betegek. De vannak más aggasztó jelenségek.

Nem a hideg rendíti meg a Kovászna megyeiek egészségét
2026. január 13., kedd

Nem teketóriáznak a háromszéki adófizetők, sorban állnak a pénztáraknál

Az emelések ellenére sok háromszéki adófizető már az első napokban törlesztette a kötelezettségeit. Kézdivásárhelyen kisebb sorok alakultak ki, Sepsiszentgyörgyön sorszámhúzást követően, hosszabb várakozással lehetett adót befizetni kedden délelőtt.

Nem teketóriáznak a háromszéki adófizetők, sorban állnak a pénztáraknál
2026. január 13., kedd

Már a „Kis-Szibéria” sem a régi: voltak ennél jóval keményebb fagyok Bodzafordulón

A Kovászna megyei Bodzaforduló meteorológiai állomásán kedd reggel mínusz 21 Celsius-fokot mértek. Az idei télen ez eddig a legalacsonyabb hőmérséklet, de a korábbi években voltak ennél jóval hidegebbek is.

Már a „Kis-Szibéria” sem a régi: voltak ennél jóval keményebb fagyok Bodzafordulón
Hirdetés
2026. január 12., hétfő

Az utcán raboltak ki egy idős nőt Kovásznán

Az utcán lopták el egy idős nő táskáját szombat délután Kovászna utcáin. A tettest rövid időn belül sikerült azonosítania a rendőrségnek.

Az utcán raboltak ki egy idős nőt Kovásznán
2026. január 11., vasárnap

Régi magyar nevek a felkapottak mellett

Tavaly szinte minden háromszéki városban hasonló számú baba jött világra, mint tavalyelőtt. A nevek tekintetében továbbra is az Anna és a Dominik a listavezető, de van pár régi, már kevésbé népszerű keresztnév: Erzsébet, Béla, Magdolna, Zsigmond.

Régi magyar nevek a felkapottak mellett
Régi magyar nevek a felkapottak mellett
2026. január 11., vasárnap

Régi magyar nevek a felkapottak mellett

2026. január 09., péntek

Új kerettanterv: lőttek az iskolai autonómia erősödésének

2025 őszén az oktatási minisztérium olyan kísérleti programot hirdetett meg középiskolák számára, amely az intézményi autonómia erősítését szolgálta volna. Ám az új kerettantervvel gyakorlatilag lőttek ennek a kezdeményezésnek, és nemcsak annak.

Új kerettanterv: lőttek az iskolai autonómia erősödésének
Hirdetés