
Fotó: Kristó Róbert
A Csík-környéki falvakban is megtartják évről évre az őszi mulatságot a fiatalok, nincs ez másként Csíkkarcfalván és Csíkjenőfalván sem. A jenőfalvi kultúrotthon hetek óta muzsikaszótól hangos esténként: csőszleány- és csőszlegényjelöltek készülnek a nagy napra. A szombati eseményen 26 pár vesz részt, őket látogattuk meg szerda este.
2014. szeptember 04., 18:312014. szeptember 04., 18:31
2014. szeptember 04., 18:462014. szeptember 04., 18:46
Csőszbírónak lenni nagy megtiszteltetés és ugyanakkor nagy felelősség is – állítja Albert Alfonz és Kosza Csongor, az idei szüreti bál két csőszbírója. A két fiatalember negyedszerre vesz részt szüreti bálon, már az első alkalom óta várják, hogy csőszbírók lehessenek és szerintük örök emlék marad.
„Mi kell leszervezzünk mindent, mi tartjuk a próbákat, minden este próbálunk, a fiatalságot megtanítjuk táncolni, a régi hagyományokat megőrizzük, mert a faluban már régóta hagyomány a szüreti bál. Még a szüleink is mesélték, hogy ők is voltak csőszök annak idején. Persze, akkor nem úgy volt, mint mostanság, mert mostanában a fiatalság elég hamar elmegy dolgozni, a szüreti bált a velünk egyidősök kéne tartsák, a 95-ös korosztály” – mondta el Albert Alfonz. „Most négy korosztály van, mert egy korosztályból nem lehetne előszedni annyi fiatalt, hogy meg lehessen tartani a bált. A 98-asok a legkisebbek” - fűzte hozzá Kosza Csongor.
Elmondták, a bálon választják meg a csőszök, hogy következő évben ki lesz a csőszbíró. Az aztán választ magának még egy társat. A tavaly őket választották meg.
Továbbvinni a régit
A leányok, legények esténként a csárdás és a keringő lépéseit gyakorolták. „Gondoltunk, hogy újítunk a táncokon, más stílusokat is beviszünk a táncrendbe, de a szülők és az idősebbek is kérték, hogy a régi szokásokat meg kéne tartani. A fiatalság örülne más táncoknak, jó lenne az újdonság. De mivel kérték, megtartjuk a hagyományt, mert mostanában amúgy is maradnak ki a régi dolgok” – mondta el Albert Alfonz.
„Készülnek a szüreti bálra” – mondták a kapu előtt üldögélő nénik, ha az elmúlt napokban egy-egy legény elügetett lóháton előttük. A felkészülés során a fiúk közül volt, aki lovagolni is meg kellett tanuljon erre az alkalomra. „Falun alap kéne legyen mindenkinek, hogy valamennyire ért a lovakhoz. De aki nem, az is belejön, a szüreti bálra megtanul lovagolni” – mutatott rá Kosza Csongor.
A verekedés mint hagyomány
A két csőszbíró elmondta, a feladataik közé tartozik az is, hogy amennyiben kitör egy verekedés a bál alatt, ők kezeljék a helyzetet, nyugtassák a feleket. Szerintük már hagyományszámba megy a verekedés. „Örökké szokott lenni verekedés itt falun, mert olyan nincsen, hogy ennyi ember összegyűljön s valaki ne kössön bele a másikba. Ha jó buli van, akkor biztos lesz verekedés is, mert ha nincs verekedés, akkor azt jelenti rossz volt a bál. Így volt ez régen is.”
Az ingek már kivasalva
„Nagyon kívánkoztunk, hogy jöjjünk már ide, hallottuk másoktól, hogy szeretik s milyen jól telik ez a nap, a szüreti bál napja” – osztotta meg velünk Ágoston Barnabás, aki Karda Mónikával vesz részt a bálon. „Engem Barni már évek óta elhívott párnak és így lettünk most párok” – árulta el a lány. A két 16 éves fiatal szerint fárasztó lesz a szombati napjuk, de izgalmas és valószínűleg életre szóló élmény. Elmondták, minden elő van már készítve a nagy napra, a székely ingek is ki vannak már vasalva.
Mise, sakkozás, felvonulás, bál
Pénteken a csőszök és csőszleányok gyónni mennek. Szombaton reggel hétkor gyülekeznek, fél nyolctól pedig szentmisén vesznek részt. „Azelőtt mindenki rendbe kell tegye magát, a szalagokat fel kell tenni, fel kell öltözni szépen. A mise végén csinálunk egy csoportképet, utána egyet énekelünk, aztán eszünk, a fiúk hazamennek, elveszik a lovakat és megsakkozzák, azaz cukros vízzel kikockázzák a lovak farát, hogy legyen szép. Utána kezdjük felállítani a sort” – sorolta Kosza. A menet a déli harangszóra indul el, leányok szekéren, a legények lóháton, székely ruhában, énekelve vonulnak fel Domokosig. A kultúrotthonoknál és olyan helyen, ahol elkötik az utat megállnak, táncolnak, megkínálják őket kürtös kaláccsal és vonulnak tovább. A felvonulásnak öt óra körül lesz vége, nyolc órára gyülekeznek a kultúrházban és kezdődik a bál.
Összefogja a fiatalokat
A csőszbírók szerint az esemény összefogja a fiatalokat. „Összerázódnak a fiatalok ilyenkor. Napokon keresztül együtt vagyunk reggeltől estig, együtt takarítjuk a termet, díszítünk, próbálunk. Összeverődünk ezáltal és törődünk egymással. Ezért kell az ilyeneket csinálni” – hangsúlyozta Albert.
Nemzetmegtartó szolgálatukért tüntettek ki több erdélyi személyiséget. A Sulyok Tamás köztársasági elnök által adományozott magyar állami kitüntetések ünnepélyes átadását Csíkszeredában tartották vasárnap.
Az 1848–49-es szabadságharc székely honvéd tábornokának, Gál Sándornak, valamint Kossuth Lajosnak, a magyar szabadságharc szellemi vezérének az emléke előtt tisztelegtek a csíkszeredaiak a szombati koszorúzási ünnepségen.
Mínusz 9 Celsius-fok alatt indult a szombati nap Csíkszeredában, délután pedig már plusz 14 fokra melegedett fel az idő.
Hernádról egy kilencfős társaság érkezett szombaton Hargitafürdőre, hogy a helyi és környékbeli csapatokkal együtt megkergüljenek Székelyföld legvidámabb, téli szezont záró eseményén. Az idei Kerge Olimpiára hat „járművet” neveztek.
Az Osztrák–Magyar Monarchia idejében használatos fegyver került elő egy lakóház udvarán Lóvész településen. A Hargita megyei tűzoltóság szakemberei biztonságba helyezték a kézigránátot.
A Harvíz Rt. óriásprojektje részeként csíkszéki községekben is elkezdődik a víz- és csatornahálózatok építése. Pénteken újabb szerződéseket írtak alá, ezúttal Csíkszentlélek és Csíkszentgyörgy, valamint Csíkszereda további városrészei számára.
Forgalomlezárásra lehet számítani vasárnap délben a csíkszeredai Vár téren a március 15-i ünnepség alkalmával – rendkívüli ülést tartott a helyi önkormányzati képviselő-testület pénteken.
Aláírták a kivitelezési szerződést a Csíkszeredához tartozó Szécseny víz- és csatornahálózatának építésére, a csibai városrészben pedig vízhálózat készül a beruházás részeként. A Harvíz Rt. óriásprojektjének első munkálatai kezdődnek.
Nyugodt, de kritikus hangvételű lakossági fórumot tartottak Taplocán. A helyiek szerint a fejlődés lassú, és az alapvető infrastruktúra – mint a csatornázás és az aszfaltozott utak – hiánya továbbra is mindennapi nehézséget okoz.
Az első gólya március 6-ai érkezését követően egyre több fészket vesznek birtokba a hazatérő vándormadarak Csíkszentsimonban. Fotókon és rövid videón mutatjuk.
szóljon hozzá!