A gyerek világrajövetelével egy család is megszületik, erre a pillanatra pedig sosem lehet teljesen felkészülni. Létezik azonban Marosvásárhelyen egy olyan közösség, amely arra vállalkozott, hogy a sokszor elemi félelmekkel küszködő kismamákban pozitív élménnyé alakítja az áldott állapot időszakát. Az ország első terhesiskoláját indította el Bakó Aliz (fotó) testnevelés-tanár tizennyolc évvel ezelőtt Marosvásárhelyen, módszerének köszönhetően azóta már több száz kismama testileg és lelkileg is felkészültebben adott életet gyermekének. A terhesiskola kezdeteiről, az elmúlt tizennyolc évről és az anyai ösztönökről beszélgettünk Bakó Alizzal, aki doktori disszertációját is az édesanyák élménybeszámolóira építette.
2012. november 20., 15:482012. november 20., 15:48
2012. november 20., 16:022012. november 20., 16:02
– Honnan jött a terhesiskola ötlete?
– Szilveszterkor általában pezsgővel és szépen kiöltözve készülnek az új évre az emberek, én 1990. december 31-én arra készültem, hogy megszülessen a fiam. Azokban a pillanatokban nagyon egyedül éreztem magam. Egy ilyen pillanat olyannyira fontos az ember életeben, ám nem azt kaptam, amit elvártam volna, a szülés ugyan jól ment, de egyedül éreztem magam. Rá egy évre és kilenc hónapra megszületett a kislányom, és akkor a bábaasszony azt kérdezte, ki készített fel a szülésre. Meglepődtem, hiszen én magamat készítettem fel. Akkor gondoltam arra, hogy be kellene indítani valamit Marosvásárhelyen, amely más, mint egy szakorvosi rendelés. Akkor jött a mozgalom ötlete.
– Hogyan és mikor nyílt meg a terhesiskola?
– 1994-ben indult el a mozgalom, amikor a lányom kétéves volt. A RheumCare Alapítvány akkori elnöke, Nagy Irén és férje, az azóta eltávozott Nagy Levente nőgyógyász mellém álltak, Gáspárik Ildikó, Kiss Szilárd és Keresztes Csaba orvosok pedig támogattak a terhesiskola elindításában. Az elején csak tapogatózásként indult, nem tudtam, hogy mi az, ami nagyon fontos, és mi az, ami megmarad tizennyolc év után is.
– Hogyan zajlik egy-egy ilyen alkalom?
– Minden tevékenységet olyan tornagyakorlatokkal kezdünk, amelyeket átalakítottunk az áldott állapotban lévő nőknek megfelelően. Különböző izomtónus-megőrző gyakorlatok vannak, medence- és fenékizom erősítés, tipikus női intimtorna, majd légző gyakorlatokkal folytatjuk. Keddenként elméleti leckékkel egészítjük ki a tevékenységet, szülésről, szoptatásról, légzőgyakorlatok használatáról, a csomag előkészítéséről, hátfájást megelőző gyakorlatokról szóló előadásokkal. Csütörtökön elmélet helyett lazítunk. Ez egy pszichoszomatikus lazítási forma, figyelünk az anya-gyerek kommunikációra. Általában 15-30 kismama vesz részt a foglalkozásokon, három hónapos korban stabilizálódik a terhesség, ezért akkor már ajánlott járni, és végig ajánljuk is. A kismamák akkor hiányoznak, amikor már a kórházban vannak. Nagyon fontos, hogy szülés után visszajön a család, és megosztja a tapasztalatokat, nagyon fontos, hogy van visszajelzés.
– Mi változott az elmúlt 18 évben a terhesiskolában?
– Az elején olyan gyakorlatokat iktattam be, amelyeket a saját szakmai képzésemben tanultam, de rájöttem, hogy nem mindenki egyforma, és akkor ezeket a gyakorlatokat átalakítottam. Budapesten és Angliában is voltam továbbképzőn, ott a legjobb képzőkkel találkozhattam. A lelki oldala az, ami teljesen átalakult, az elején inkább fizikai felkészítés volt, most harmónia és egyensúly van a fizikai és lelki felkészítés között. Fontos, hogy a hangulat olyan legyen, hogy mindenki jól érezze magát. Sokszor a félelmekről beszélgetünk, mert olyan filmeket látnak a kismamák, amelyek borzalmas jeleneteket mutatnak a szülésről, gyermekágyról. Gyakran negatív szemléletmóddal érkeznek. Úgy érzem, nagyon fontos a hangulat, ami ott megteremtődik, illetve a baráti kapcsolatok, amelyek kialakulnak.
– Hogyan készülhet fel a kismama a szülésre? Egyáltalán fel lehet készülni?
– Abban a pillanatban, amikor a Jóisten úgy adta, hogy áldott állapotba kerüljön, az anya ösztönösen mindent tud. Tudja, hogy ha oldalt fekszik, az jól esik, ha eljár közös programra más kismamákkal, jó neki, ha sétál, jót tesz. Nem igazán van, amit megtanítani az embereknek, jól működnek az ösztöneik, az anyai ösztön amúgy is a legerősebb ösztön, ezt az állatvilágból is láthatjuk. Ki szeretném hangsúlyozni, hogy babavárás közben ne feledjük el, hogy a baba mellett ott van az édesapa is, legyünk mellette, és együtt nem lehet tévedni.
– Hogyan készülnek a „nagykorúsítási” ünnepségre?
– Nagy lázban vagyunk, lassan összeáll a program, volt terhesiskolás bábszínészek, színészek készítik el a műsort. A bábosok non-verbális előadással, a terhesiskola volt tagjai pedig énekelőadással készülnek a pénteki ünnepségre. Ha lesznek botladozások, akkor is tudjuk, hogy ezek csekélységek a teljes mozgalom életében.
Pénteken ünnepel az iskola
Az ország legelső terhesiskolájának „nagykorúsítási” ünnepségére a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium tornatermében kerül sor pénteken 17 órától. A szervezők szeretettel várnak minden anyukát, apukát és főként a kisgyerekeket.
Több különböző helyszínre is égő száraz növényzet miatt riasztották a tűzoltókat Maros megyében.
Maros megye első, római településhez köthető temetőjét tárják fel a megyei múzeum munkatársai Maroskeresztúron. Ottjártunkkor egy olyan sírnál dolgoztak a szakemberek, amelyben húsz gyermekcsontvázat találtak.
Tűz ütött ki egy lakóház tetőzetében Dicsőszentmártonban, személyi sérülés nem történt.
Az országos költségvetés tervezete felemás képet mutat a Maros megyei nagyberuházások tekintetében. Míg a segesvári elkerülőút jelentős forrásokhoz jut, a szászrégeni és a marosvásárhelyi forgalmat tehermentesítő projektek csak jelképes összegeket kaptak.
Számos tarlótűzhöz riasztották a Maros megyei hivatásos és önkéntes tűzoltókat hétvégén. A beavatkozások során összesen mintegy 60 hektárnyi terület égett le – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Már Petőfi felismerte, és Marosvásárhelyen ki is mondta, hogy csak akkor győzhet a magyar, ha egy akaraton van, ha egy irányba húz – hangzott el vasárnap a Postaréten, ahol rég nem látott számban ünnepelt, emlékezett a marosvásárhelyi magyarság.
Marosvásárhelyen 330 szerencsejáték-terem működik, és nyolcszáznál több „félkarú rablót” használhatnak a városlakók. Kovács Mihály Levente alpolgármester kezdeményezésére ezeket a helyeket a város szélére száműzik.
Öt nagyölyvesi ingatlanban végeztek házkutatást pénteken a mezőrücsi rendőrök a marosvásárhelyi ügyészség felügyeletével. Egy minősített lopás ügyében kutattak bizonyítékok után.
A kormány megszorító intézkedései nyomán a marosvásárhelyi városházáról hét embert bocsátanak el. Pénteken kiderült, hogy melyik igazgatóságon lesz létszámcsökkentés – erről Soós Zoltán polgármester és Sergiu Papuc személyzetis beszélt.
szóljon hozzá!