
Fotó: Kristó Róbert
Rendkívül gazdag és látványos kiállítást tekinthettek meg azok, akik a hétvégén ellátogattak a csíkszépvízi Kultúrotthonba. Három szépvízi magángyűjtő úgy döntött, hogy a nagyközönségnek is bemutatják néprajzi és antik tárgyakból, valamint háborús emlékekből álló gyűjteményüket.
2011. május 29., 18:122011. május 29., 18:12
2011. május 29., 19:282011. május 29., 19:28
Székely festett bútorok és kerámiák, használati és díszítési tárgyak, a székely tisztaszoba, a gyapjú, a len és kender megmunkálása, a kádár-, az asztalos-, a kovácsmesterség kellékeit vonultatta fel a kiállítás néprajzi része. A történelmi gyűjteményben katonasisakok, bajonettek, pisztolyok, a hadviselésben használt tárgyak, az 1848–49-es szabadságharcban, valamint az I. és II. világháborúban a fronton harcoló katonák személyes tárgyai voltak láthatóak. Vándor Károly, a hadi gyűjtemény tulajdonosa és a kiállítás egyik szervezője elmondása szerint ennek ötven százaléka Szépvízről származik. A régiséggyűjteményben, amelyből vásárolni is lehetett, gyertyatartókat, szenes vasalókat, varrógépeket, lámpákat, festményeket, egyházi relikviákat és számos egyéb tárgyat lehetett megtekinteni. „Van 170 éves rózsafüzérem és ugyanennyi idős egyházi füstölőm, ami jelenleg a csíkszépvízi egyház tulajdona, nekik ajándékoztam, viszont erre a kiállításra visszaadódott. Gyertyatartóm 170 darab van, a legkisebb 5 centi, a legnagyobb egy méter 20 centi, súlyra a legnagyobb majdnem harminc kiló tiszta tömör bronz, régi-régi. Hogy összesen hány kiállított tárgyam látható, darabszámra nem is tudom megmondani” – magyarázta portálunknak Péter Alfréd gyűjtő, a kiállítás másik szervezője.
A több ezer tárgyat bemutató kiállítás megtekintése izgalmas időtöltést nyújtott mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek. A két napos, „Van múltunk, jövőnk is lesz!” mottójú rendezvényt a szervezők egyfajta figyelemfelkeltésnek is szánták. „Arra szerettük volna felhívni a látogatók figyelmét, hogy amennyiben lehet, jó volna, ha Székelyföldön maradnának a régiségeink, ne menjenek ki külföldre. Mert sokan ebből élnek, kereskednek, megveszik az idős néniktől, bácsiktól a padokat, vagy ilyesmit, elviszik és eladják, és a következő nemzedék már nem fog látni ilyeneket” – hangsúlyozta Péter Alfréd a kiállítás létrehozásának legfőbb célját.
Ezzel kapcsolatosan Biró László, a néprajzi tárgyak gyűjtője és szintén kiállítás-szervező elmondta: „Az volt az elképzelés, hogy a múlt, a jelen és a jövő között építsünk egy hidat. Erre szolgál az itt látható fotótárlat is, amely végigkíséri a múltat és a jelent is. A kiállítás alapja a múltmentés, hiszen tudjuk, hogy igenis, átmenthetők a múlt értékei a jövőnek. A tárlaton végigvezet ez a múltmentés. Mert a régiségkereskedők sajnos, behálózták Székelyföldet, és sok mindent felvásároltak, amelyeket aztán kivittek külföldre és eladták. Ami kiment innen, sajnos, nem kerül vissza. Ez vonatkozik a néprajzi dolgokra, a festett bútorra, a kerámiára, minden, ami ide tartozik. És fiatalok jönnek és felfigyelnek ezekre. Jönnek a családok, a gyerekekkel körbenéznek, és a kicsi odamegy az ekéhez, az osztovátához, megtudja, mire használták, és ha most beléjük nevelik, bennük marad, megjegyzik. És nem lesz eladva, vigyáznak rá. Sok ember jött, hogy van nekem fent a padláson ez meg az. Mondtam, el ne adja. És megtartja, mert tudják, hogy értékelni kell, mert ez a miénk. Ezek a székelyek népi tárgyai, tartsák meg, nem kell odaadni a régiségkereskedőknek, nem kell kivinni külföldre, ez a miénk. Ha nem, 100 év múlva semmi nem marad. Ez a tárlat erről szól: tartsuk meg a jövőnek a múltunkat, őrizzük hagyományainkat, magyarságunkat!”
A három gyűjtő közül van, aki két éve, van, aki alig egy éve foglalkozik gyűjtéssel. Elmondták, hogy a mostani kiállításon a reményeik feletti volt a látogatók száma, és nemcsak helybéliek, hanem a környező és távolabbi városokból, sőt Magyarországról is megtekintették. Felmerült az állandó kiállítás ötlete is, valamint egy szépvízi tájház létrehozása. Hogy ez mikorra valósulhat meg, még nem tudják, azt azonban igen, hogy jövőben is megszervezik a néprajzi és történeti kiállítást, valamint régiségvásárt Csíkszépvízen.
Korszerű eljárással bővült a kardiológiai ellátás a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Baleset történt az 578-as európai úton Csíkszentkirály közelében, egy személy megsérült.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Elfogadták Csíkszereda 2026-os költségvetését: a város idén 347,52 millió lejes büdzsével számol, ami mintegy 90 millió lejjel kevesebb a tavalyinál. A városvezetés szerint idén több rendezvény elmarad.
Folytatódnak a Kicsi terelőút munkálatai Csíkmadarason, az országút mentén – olvasható a község Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Nem egyszerű térítésmentesen, háziorvosi küldőpapírral laborvizsgálatokat végeztetni Csíkszeredában, hiszen ismét megnövekedtek a várólisták ezekre az egészségügyi szolgáltatásokra.
Csíkszentgyörgy zászlajáról fogadott el határozatot a román kormány – jelentette be szerdán Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Egy híd alatt, patakmederben játszó gyerekek találtak lövedékeket Csíkdánfalván szerdán.
szóljon hozzá!