Kitüntették Wild Ferenc hegyimentőt

Wild Ferenc neve közismert Gyergyószentmiklóson, legfőképp a hegyimentők gondolnak rá hálával, hiszen ő volt, aki 1977-ben Páll Tiborral közösen létrehozta a gyergyószentmiklósi Hegyimentő Egyesületet.

Az egykori hegyimentő-csapat:
Wild Ferenc – Magyarország;
Páll Tibor – Izrael;
Tóth Károly – Ausztria;
Ávéd Levente – Ausztria;
Páll Vilmos – Gyergyószentmiklós;
Birtalan Albert – Gyergyószentmiklós;
Csató József – Gyergyóalfalu;
Kádár Róbert – Gyergyószentmiklós;
Keresztes Levente – Magyarország;
Janó Elemér – Gyergyószentmiklós;
Barabás Csaba – Gyergyószentmiklós;
Máthé Tibor – Gyergyószentmiklós;
Sajgó Zoltán – Ausztria;
Elekes László – Gyergyószentmiklós;
Dr. Gereöffy Ferenc – Gyergyószentmiklós;
Dr. Décse István – Gyergyószentmiklós;
Varga Árpád – Gyergyószentmiklós;
Kiss Péter – Csíkszereda;
Bodó Géza – Gyergyószentmilklós.

Az MHSSZ által közölt ismertetőben írják róla: „Wild Ferenc hegy- és sziklamászó 77 éves. Aradon született, elsősorban Erdélyben volt aktív, mégis rendszeres kapcsolatot tartott a magyar hegymászással, Magyarországon egy egész nemzedék ismerte a nevét. 1960-ban kezdte a mászást, eleinte versenyzőként, majd hegymászóedzői diplomát szerzett. Erdély különböző hegységeiben számos új utat nyitott (Pádis, Cserna-völgy, Herkulesfürdő, Néra-szoros), egyedüljáróként első megmászásnak minősülő téli gerincbejárásai voltak a Fogarasban, a Királykőn és a Görgényi-havasokban. A \'70-es és \'80-as években ő szervezte, oktatta és vezette a gyergyószentmiklósi magyar hegymászókat, akik a Békás-szoros útépítései mellett azóta is végzik a szervezett hegyimentő munkát a Salvamont hegyimentő csapat keretében. Ennek a gyergyói csapatnak tagjai Wild Ferenc irányítása alatt többször részt vettek az MHSSZ-szel közösen adatgyűjtő terepbejárásokban és megmászásokban, amelyek célja magyar nyelvű kalauzok megjelenése volt.”

Wild Ferenc nemcsak mászó, mentő és oktató, hanem író is. Oktatóanyagokkal szolgált sokaknak, Erdélyben és Magyarországon egyaránt, a Hegymászók könyve, amely 1978-ban jelent meg. A Békás-szoros és környéke. Sziklamászó kalauz című kiadványát Gyergyószentmiklóson szerette volna kiadatni, végül Budapesten nyert végleges formát, és tartalma az MHSSZ honlapján is elérhető. Szintén 2012-ben megjelent Fogarasi-havasok. Hegymászó- és turistakalauz, és előkészületben van A Királykő mászókalauza, illetve A Bucsecs mászókalauza.

Tisztelgés az elődök munkája előtt

A mai, gyergyói hegyimentők is fontosnak tartják visszatekinteni a kezdetekre, az úttörőkre. Nem csak munkájuk során emlegetik az előttük járókat, honlapjukon is felhívják a figyelmet arra a bizonyos dátumra, mely az egyesület létének kezdete, és amely Wild Ferenc, illetve Páll Tibor nevéhez köthető. A két alapító ma távol él Gyergyószentmiklóstól, Wild Budapesten, Páll Izraelben lakik. Mindketten nyomon követik az utódok munkáját, akik már a harmadik generációról is gondoskodnak, hiszen sok önkéntes fiatal tanulja az életmentő munkát, és a gyergyói hegyimentés történelmét is. Azt, hogy az alapítástól 1989-ig az egyesület az akkori megyei néptanács támogatásában részesült, az éves költségvetésből edzőtáborokra és az utánpótlás képzésére futotta. Ugyanakkor több sziklamászóút és turistaösvény feljavítása is megtörtént ezekben az években.

1990-től nehéz idők jöttek. „Megszűnt az anyagi támogatás, a Gyilkos-tó turistaforgalma leépült, és megkezdődött az üdülőtelep hanyatlása. Az erdőkitermelés nem kímélte a turistaútvonalakat sem, a Békás-szorosban megjelentek a telefonkábelek, ami nagyon zavarta a sziklamászó útvonalakat. Ésszerűtlenül és indokolatlanul épültek a Gyilkos-tó és a Békás-szoros területén a különböző kereskedelmi egységek. Egyszóval előtérbe került a pénzszerzés, és háttérbe szorult a táj szépségének megőrzése és a természet védelme” – emlékeznek a hegyimentők.

Néhány lelkes csapattag kitartó maradt, és önkéntes módon, saját költségen megpróbálta fenntartani az egyesületet, segíteni a bajba jutottakon, javítgatni a megrongálódott mászóutakat és turistaösvényeket. 1992-ben a gyilkos-tói orvosi rendelő épületéről – amely a városi közüzemek tulajdonát képezte, és amelyet a városi kórház bérelt – a kórház lemondott az egyesület javára. Az épület állapota kritikus volt és javításra szorult. A csapat tagjai önerőből és néhány önzetlen támogató jóvoltából tették lakhatóvá az épületet. 1996-ban történt a legnagyobb változás, amikor a Dancurás Hegyimentő Egyesület önálló, nonprofit szervezetként újjáalakult.

Az egykori ingatlan már csak emlék, új hajlékuk van a hegyimentőknek a Gyilkos-tónál. És támogatás is érkezik, a helyi és a megyei tanács is felismerte munkájuk szükségességét a biztonságos hegyi turizmus terén. Így a csapattagok egy része önkéntesként, mások pedig hivatásos, fizetett munka során, a borszéki csapattal kiegészülve végzik a sokszínű, négy évszakos, huszonnégy órás tevékenységet. Wild Ferenc sikerének mindannyian örvendenek.

A jelenlegi hegyimentő-csapat:
Pupák Felméri László, 1981-től hegyimentő, tiszteletbeli tag;
Lukács Lehel, csapatkoordinátor, 2004-től hegyimentő, búvár;
Kiss Tivadar, technikai vezető, 1981-től hegyimentő. Országos hegyimentő-oktató;
Bögözi Gábor, adminisztrátor, 1985-től hegyimentő;
Keresztes Emil, technikai vezető, 1997-től hegyimentő. Országos hegyimentő-oktató, búvár;
Kastal László, programigazgató, 2002-től hegyimentő;
Elekes Huba, a csapat titkára, 2004-től hegyimentő;
Fórika Ottó, 1981-től hegyimentő;
Burján Sándor, raktáros, 2007-től hegyimentő;
Pötyő Szabolcs, 2007-től hegyimentő;
Tatár Előd, 2007-től hegyimentő;
Nádi Róbert, 2008-tól hegyimentő;
A borszéki csapat tagja 2014-től: Szőcs Gábor, Ruszka Ferenc, Gál Endre és Vild Loránd.