Élet a fitneszteremben

– A fitnesztermekkel kapcsolatosan nagyon sok a tévhit…

– Többnyire úgy képzelik el az emberek, hogy ha bejönnek egy edzőterembe, akkor csak súlyokat emelgetnek majd. A nőknek például vannak olyan gyakorlatok, hogy egy órát mozgunk, és egy súlyra sem kell ránézzen – saját testsúllyal, labdákkal dolgozunk, lépcsőzünk, ugrálunk, vagy esetleg minimális súlyokat használunk. Járnak hokisták, vagyis élsportolók is hozzám, de többnyire átlagemberek, akik a nyolcórás munka és két gyerek mellett fontosnak tartják az edzést, változtatni akarnak az életükön. Az edzéseket is ennek megfelelően alakítjuk ki. Legtöbbször a nők legfőbb célja, hogy zsírt égessenek, fogyjanak. Ugyanakkor rengeteg „görbe hátú” hölgy érkezik a sok ülőmunka következtében. Velük például rengeteg hátizomgyakorlatot végzünk, nem azért, hogy izmos hátuk legyen, hanem hogy ellensúlyozzuk a meggörnyedt testtartást. Nagyon látványos eredményeket értünk el ezen a téren.

Rengeteg anyuka jár hozzám, és az a legjobb visszajelzés, amikor mondják, hogy fel tudják venni a két éve kihízott ruháikat. A nők inkább adnak magukra, és azzal az elhatározással jönnek, hogy változtassanak az alakjukon, az életmódjukon. Hosszú távon a nők kitartóbbak, fegyelmezettebbek, igaz, rengeteg személyi edzést igényelnek. A nő gyakran fél bejönni egy edzőterembe, mert azt gondolja: „hú, férfiak, izzadnak, csórén edzenek, kiabálnak, néznek, kacagnak, mert rosszul csinálom…”. Nálunk egyáltalán nem ilyen a hangulat. Sőt, nálunk ha valaki igényli, akkor az edzésnél végig mellette vagyok, irányítom, végigcsinálom velük a gyakorlatokat. Ez a sport nagyon egészséges, nagyon szép, de káros is lehet, ha rosszul végzik. Ugyanakkor nagy dolog, ha lefogy valaki húsz kilót, de az is, hogy egy egészséges életmód irányába tereljük.  

A férfiaknak különböző izomtömeg-növelő programokat nyújtok. Tehát van, aki izmosodni szeretne, más fogyni, mert egész nap ülőmunkát végez. Ezenkívül foglalkozunk gyerekekkel, akár négy-öt-hat éves korúakkal. Ők bár szeretnének, de nem szabad súlyt emelgessenek, tehát meg kell értsék, hogy a súlyemelés a gyerekeknél lelassíthatja a növekedést, vagy megállíthatja. Számukra rengeteg saját testsúllyal végrehajtott gyakorlat van.

– A diákok mennyire gyakran edzenek teremben?

– Nem elég gyakran. Amikor én tíz évvel ezelőtt elkezdtem az edzést, sokkal többen jártak az iskolákból. Én aggódok is a mai fiatalság miatt. Sokszor az apuka előre kifizeti a bérletet, csak jöjjön, de így sincs kedv hozzá. Bejön a gyerek vállig érő kivasalt hajjal, görbe háttal, megkérdezem, hogy mit evett aznap, de csak azt tudja elmondani, hogy azelőtt való nap mit. Számítógép, lövöldözős játékok, facebook… Sokkal nehezebb eredményeket elérni velük. Nagy a választási lehetőség, hogy mivel töltsék az idejüket, és nem mindenki illeszti bele a sportolást is. Sok szülő nem akarja, hogy súlyokat emelgessen a gyereke, félnek, hogy egyik napról a másikra izmos lesz. Ez nem lehetséges, mert évek szükségesek ehhez. Sokan mondják, hogy ez nem egészséges sport. Ha túlzásba visszük, akkor egyik sem az. De a sport az, ami például távol tarthat egy fiatalt a drogoktól. Mert ha nincs sport, hiányzik a mozgás, nincs életcél, és jön a drog, a depresszió és az öngyilkosságok, mert nincs, mit kezdjenek magukkal. A szülőket bátorítom, hogy hagyják a gyerekeket sportolni, biztassák őket.

– Nemrégiben nyitotta meg a saját edzőtermét.

– Rengeteg emberben él a hit, az ösztön, hogy a legerősebb meg a legjobb kell lenni. Nem igazán értik, hogy a mai világ ennél kifinomultabb. Vannak olyanok, akik kisebbségi érzésüket ezzel akarják ellensúlyozni, hogy ők a legnagyobbak, és ők emelik a legnagyobb súlyokat. Nekem az a célom a társadalomban, hogy formáljam az embereket. Nálunk vannak szabályok, aki ezt nem tudja betartani, azt nem fogadjuk. Nem teszek kivételt. Például nem lehet mezítláb, papucsban edzeni. Ez egy borzasztó divat. Egyik sportot sem végzik papucsban, nemhogy az egyik legkeményebbet. Az embereket én formálni próbálom. Ráveszem, hogy ne nagy súllyal guggoljon görbe háttal, mert nem lesz attól több csaja. Inkább helyesen végezze kicsi súllyal, mert az izmokat eddzük, nem az egónkat. És erre rá kell vezetni egyeseket. Egy edzőterem megnyitása hatalmas álmom volt. Kilenc éve foglalkozok testépítéssel, rengeteg helyen láttam, hogy mi az, amit nem jól tesznek, legtöbb helyen például nem szolgálják ki az embereket. Pedig az emberekkel törődni kell. Ugyanakkor büszke vagyok a gépparkunkra is, a több mint negyven gép közül van, amit személyre szabottan az én kérésemre készítettek.  

Van ez az új trend, a wellness, tehát érezd jól magad. Én viszont azt mondom, hogy gyere ide, egy órát szenvedj, meglesz az eredménye, és akkor fogod igazán jól érezni magad. Én a kemény munkában hiszek, ebben a sportban így értem el eredményeket, és ezt adom tovább.

– Van egy klubja is, a Power Huni Team. Mit kell tudni róla?

– Ezzel a klubbal az a célom, hogy átlagemberekből faragjak akár élsportolókat. Olyanokból, akik napi nyolc órát töltenek egy munkahelyen, családjuk van, és a szabadidejüket nem a tévé előtt és a kocsmában töltik, hanem edzenek és nem mondanak le az álmaikról. Mert ha valaki versenyezni szeretne, eredményeket, akkor csak saját maga szabhat határokat magának. Én biztatom őket, hogy lesz egy verseny, készüljön fel, induljon el. És mindezt nem pénzért, hanem önmagukért teszik. Van sok kezdőknek szóló verseny, el lehet indulni, nincs veszítenivaló. Remélem, ősztől már hölgyeket is fogok készíteni fitnesz versenyekre. Átlagemberekből fogok élsportolókat „faragni”. Az a kérdés, hogy valakinek nagyobb-e az akarata, mint a lustasága, mint az akadályok. Mindenkinek van főnöke, munkaideje, mindenki kell otthon mosogasson, de mégis van, aki eljön emellett edzeni. Úgy gondolom, motivációt tudok nyújtani azoknak, akik igazán akarják. Ha nekem sikerült, másnak is fog!