Változatos volt az első marosvásárhelyi bajuszverseny felhozatala, amely a március 15-ére nyitott Pilvax Kávéház programját gazdagította. Láttunk két copfba font szakállt, évtizedek óta gondozott bajuszt, festett kackiásat, valamint olyant is, amelyik nemzeti színekben tündökölt.
2013. március 17., 01:132013. március 17., 01:13
2013. március 18., 08:392013. március 18., 08:39
Nincsen kocsis ostor nélkül, magyar ember bajusz nélkül – mondja a szólás, ami mára már nem igazán állja meg a helyét. Egyre ritkában viselnek arcszőrzetet mai férfijaink, s aki mégis növeszt valamit, az is inkább borostában, vagy valamiféle divatos szakállban gondolkodik. Pedig a bajuszt állítólag a magyarok terjesztették el Európában – mondja az első marosvásárhelyi bajusz- és szakállversenyen a házigazda, Tölgyesi Szabolcs, aki szerint ez a fajta hagyományőrzés még eléggé gyerekcipőben jár mifelénk.
Világmárka a magyar bajusz
„A magyar bajusz világmárka. Nemzetközi versenyeken évek óta indítanak olyan kategóriát, hogy magyar bajusz, s bizony ezt évekig nem is magyar ember nyerte, már csak azért sem, mert magyarok nem is vettek részt az úgynevezett világbajnokságokon. Most már van azonban Magyar Bajusztársaság, ők évről évre kijárnak a versenyekre, s így már évek óta magyar ember nyeri a magyar bajusz kategóriát” – magyaráz a versenyekről a házigazda, Tölgyesi Szabolcs, aki maga is nagy híve a férfiúi arcszőrzetnek. S, hogy annak fontosságát alátámassza, néhány bajuszos szólásmondással szórakoztatja a verseny közönségét.
„Olyan a csók bajusz nélkül, mintha a tehén dugta volna oda a farát” – eleveníti fel a beszédes szólást, majd ismerteti a bajuszverseny szabályait, kategóriáit. Három kategóriában nevezhettek a jelenlévők: a sima bajusz kategóriában, a bajusz, szakáll kategóriában, valamint a vendégbajusz, -szakáll kategóriájában. A nevezők bemutatkozásuk mellett igazi bajuszos, szakállas történetekkel tratktálhatták a Pilvax Kávézóban összegyűlt közönséget.
Magyar bajusz a román katonaságban
A nemzetközi szabálynak megfelelő bajusza két jelenlévőnek volt. Márton Lajos tudta, hogy arcszőrzete nem éppen hagyományos magyar, vagy székely bajusz, éppen ezért nem is törekedett a bajuszkirályi címre. Elmondta azonban, hogy 20 éves korában a katonságban növelte meg először bajuszát, pedig akkor nem volt ajánlatos magyar bajuszt viselni a román katonaságban. „Én azonban azt akartam, hogy lássák, hogy székely ember vagyok. A család meglepődött először, de a gyermekeim nem is ismernek meg a bajusz nélküli fényképeken” – mondta Márton Lajos, aki azt ígérte, jövőre igazi székely bajuszt növeszt majd.
A másik jelentkező Kirsch Attila volt, aki egyetemen kezdte el növeszteni bajuszát, bár első éven egyszer le kellett vágja, mert a filozófia vizsga alapfeltétele volt a bajusz nélküli megjelenés. „Újhullámos bajuszom van, ami mutatja az élet forgatagát, különböző színű árnyalatokban virít, ami mutatja az évek forgatagát. Összességében a mai világ rendezetlenségét tükrözi” – mondta némi önkritikával Kirsch Attila, aki végül az első helyezettnek járó bajuszkirályi címmel térhetett haza.
Kíváncsi emberek tekintetétől menekülve
A szakáll-bajusz kategóriában többen jelentkeztek, és már az átlagéletkor is jóval kevesebb volt. Han Lóránd – aki arcszőrzetéről ihletődve a Fenyő becenévre hallgat – néhány centis szakállával szállt versenybe, na meg egy jó tanáccsal: sose igazgassa senki szakállhosszát másnaposan, mert megjárhatja. Bíró Tamás hat éve növesztett szakállával száll be a megmérettetésbe, ő családi békéről nem tudott beszámolni az arcszőrzet tekintetében, de bevallotta, amióta arcszőrzetet hord, nem bosszantják azzal, hogy szabaduljon meg hosszú hajától, elsődlegesen ugyanis a szakálltól való megszabadulásra koncentrál a család.
A kategória abszolút győztesének számító Vadadi Loránd külön szakállfrizurával érkezett a megmérettetésre. Két befonott copfban lógott le szakálla az álláról. „Az ezredfordulói hagyományőrzésből inspirálódtam, a turáni népek szakállformájából, amelyhez mi is tartozunk. Fiatal korom óta hordok szakállat, nem mindig ebben a formában, ez az évek során fejlődött ki, s kedves feleségem ápolja” – hangoztatta Vadadi Loránd, aki bizony időnként szokott kíváncsi emberek tekintetétől menekülni. Számára előnyökkel és hátrányokkal is jár nem mindennapi arcszőrzete: bárhol a világban jár, a határőr mindig fényképet csinál, az is megesik, hogy előre engedik a sorban, a leves kanalazásánál azonban már hátrány. Nem hátrány azonban egy szakállversenyen, amelynek fődíját vihette haza a nem mindennapi szakállas Vadadi Loránd.
A vendégbajusz kategóriának két jelöltje volt, az egyik az 5-6 éves Vadadi Nimród, aki a fekete festett kackiás bajszával saját maga szerint is a legviccesebb bajusz tulajdonosa volt. A legkreatívabb pedig a 28 éves Suba Csongor István, aki piros-fehér-zöld szalagból ragasztott magának ünnephez méltó bajuszt.
Több különböző helyszínre is égő száraz növényzet miatt riasztották a tűzoltókat Maros megyében.
Maros megye első, római településhez köthető temetőjét tárják fel a megyei múzeum munkatársai Maroskeresztúron. Ottjártunkkor egy olyan sírnál dolgoztak a szakemberek, amelyben húsz gyermekcsontvázat találtak.
Tűz ütött ki egy lakóház tetőzetében Dicsőszentmártonban, személyi sérülés nem történt.
Az országos költségvetés tervezete felemás képet mutat a Maros megyei nagyberuházások tekintetében. Míg a segesvári elkerülőút jelentős forrásokhoz jut, a szászrégeni és a marosvásárhelyi forgalmat tehermentesítő projektek csak jelképes összegeket kaptak.
Számos tarlótűzhöz riasztották a Maros megyei hivatásos és önkéntes tűzoltókat hétvégén. A beavatkozások során összesen mintegy 60 hektárnyi terület égett le – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Már Petőfi felismerte, és Marosvásárhelyen ki is mondta, hogy csak akkor győzhet a magyar, ha egy akaraton van, ha egy irányba húz – hangzott el vasárnap a Postaréten, ahol rég nem látott számban ünnepelt, emlékezett a marosvásárhelyi magyarság.
Marosvásárhelyen 330 szerencsejáték-terem működik, és nyolcszáznál több „félkarú rablót” használhatnak a városlakók. Kovács Mihály Levente alpolgármester kezdeményezésére ezeket a helyeket a város szélére száműzik.
Öt nagyölyvesi ingatlanban végeztek házkutatást pénteken a mezőrücsi rendőrök a marosvásárhelyi ügyészség felügyeletével. Egy minősített lopás ügyében kutattak bizonyítékok után.
A kormány megszorító intézkedései nyomán a marosvásárhelyi városházáról hét embert bocsátanak el. Pénteken kiderült, hogy melyik igazgatóságon lesz létszámcsökkentés – erről Soós Zoltán polgármester és Sergiu Papuc személyzetis beszélt.
szóljon hozzá!