
Fotó: Balázs Katalin
Szinte egy héten át közel 1400 természetjáró volt együtt a Szentegyháza közelében lévő Majzosban, s a végeláthatatlan sátortáborból indultak éjjel-nappal a csillagtúrák, esténként pedig előadások szolgáltak tudáspótlóként, szórakozásként.
2012. augusztus 05., 17:322012. augusztus 05., 17:32
2012. augusztus 07., 15:412012. augusztus 07., 15:41
Összesen 1381 személy vett részt az Erdélyi Kárpát Egyesület 21. vándortáborában. „Ilyen tábor még nem volt” – így hirdették a szervezők a rendezvényt, joggal, hisz a 114 fős szervező csapat, az EKE székelyudvarhelyi osztályának tagjai és támogatóik kiváló házigazdának bizonyultak. A számadatok szerint Majzosban közel egy hetet töltött együtt és ismerkedett a történelmi Udvarhelyszék természeti, antropológiai értékeivel 855 erdélyi, 525 magyarországi és egy hollandiai természetjáró.
A sátorlakók közülük hárman idén születtek, a legidősebb pedig 1927-ben jött a világra. A 121 éves Erdélyi Kárpát-Egyesület osztályai kivétel nélkül képviseltették magukat, a legtöbben, 89-en Kolozsvárról érkeztek, a másodikok a házigazdák voltak, harmadik helyen a gyergyói osztályt jegyezték 70 táborlakó tagjával. Csodálatos élménnyel gazdagodtak, akik egyetlen nap alatt járhatták be a székelyek szent hegyének, a Hargitának az összes csúcsát, akik a Vargyas-szorost ismerhették meg, akik a térség borvizeit kóstolhatták, de nem törölhetőek ki az emberemlékezetből az esti előadások, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia fellépése, Böjte Csaba atya prédikációja sem.
A vándortáborban tartott egyesületi közgyűlés jóváhagyásával többek tevékenységét értékelték, idéntől az EKE kitüntette azokat, akik 5, 10, 15, 20 éve állandó résztvevői a vándortáboroknak, tevékenységükért mondtak köszönetet azoknak, akik a turistaság szervezetének érdekében kiemelkedőt alkottak.
Kérdésessé vált, melyik osztály szervezi a következő évi vándortábort. Talán a felülmúlhatatlannak tűnő udvarhelyi profizmus tette, hogy helyben nem jelentkezett erre vállalkozó osztály. Két hónapon belül kell jelezni, ki vállalja fel, ám arra is lenne akarat, hogy Magyarországon találkozzanak a természetjárók. Bajtai Erzsébet úgy gondolja, a rendszeres vendégfogadásért köszönetképpen Visegrád és Esztergom között lehetne a táborhelyszín, ám az EKE-tagok közül többen kifejtették: a tábor helyszíne csak Erdély lehet. Ebben erősítette meg az együtt túrázókat Böjte Csaba szombati szentmiséjén is. A Ferenc-rendi szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője prédikációjában elmondta, a turista dolga megismerni a természetet, élményekkel hazatérni, azt szeretteivel megosztani és szülőföldjét munkájával megszentelni. „A munka nem istenverés, hanem ajándék; a szülőföldön sokkal erősebb és megerősít az alkotás öröme” – hangzott el a szentmisén, ahol kevésnek bizonyult a szent ostya, a résztvevők hosszú sora állt sorban áldásért.
Egykori elkobzott, tönkrement menedékházai helyett szeretne újabb turistaszállásokat létrehozni az EKE – hangzott el a táborban, és bejelentették, hogy a nagykőhavasi menedékház mellett sikerült újabb beruházást eszközölni. Az országos szervezet pályázatokból és saját pénzalapból vásárolta meg Várfalván azt az 1863-ban épült parasztházat, mely 80 négyzetméteres, hozzá melléképületek és 20 ár telek is jár számos gyümölcsfával.
„Szeretném kihangsúlyozni, hogy nem palotát vagy kastélyt vásároltunk, hanem egy muzeális értékű parasztházat, amelyből sok jóindulattal és közmunkával csodálatos EKE-várat varázsolhatunk” – fogalmazott ismertetőjében az országos elnök, Dezső László. Az ingatlan célja, hogy EKE-rendezvények megtartására szolgáljon helyszínül, ugyanitt lehet majd képzéseket tartani, gyerekeket táboroztatni. A szervezet akarata tovább erősíteni az erdélyi turistaságot, a természetjárás mellett honismeret és környezetvédelem pártolása áll feladatsora legelején.
Nem hisz abban, hogy megvalósul a Korond-patak végleges elterelése a parajdi sószorosnál, ám mindenképp szükség van egy lebetonozott mederre a kiépített csőrendszer mellett – állítja a kivitelező cég munkapontvezetője, Paul Bejan.
Szerencsére csak anyagi kár keletkezett a hétfő esti balesetben, amely során egy nyergesvontató sodródott le a 13A jelzésű országútról Farkaslaka határában – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől.
Többször is károkat okozott az elmúlt években egy megtermett hím medve Székelykeresztúr, illetve Románandrásfalva község környékén. Legutóbb juhokat ölt, és az emberekre is veszélyt jelentett az egyed, ezért kénytelenek voltak kilőni.
Nehezebb lesz feljutni kedden a Cserehát-negyedbe, hiszen lezárják az Éltetőkút utcát – közli Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala.
Bíróság elé kerül egy büntetőügy, amelyben a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség igazgatója, László Szabolcs is érintett. Az ügy egy tavaly nyári incidensből indult, és jelenleg a Székelyudvarhelyi Bíróság előzetes tanácsa vizsgálja.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság. A Hargita megyei prefektúra hétfői közleménye szerint a vészhelyzet december 9-ig lesz érvényben.
Nehézkes lesz közlekedni Székelyudvarhely szombatfalvi részén hétfőn, ugyanis párhuzamosan több utcában is folytatódnak a munkálatok – közölte a polgármesteri hivatal.
Aszfaltozzák az utat Kápolnásfalu és Tizenhétfalusi között, valamint további 23 út kisebb-nagyobb szakaszát fogják hasonlóan burkolni a kitérőknél. A cél az, hogy minél több mezőgazdasági területet lehessen megközelíteni.
A Székelyudvarhelyi Városi Kórház sebészet-urológia osztálya új, 3D-s laparoszkópos tornyot állított munkába, amely pontosabb, kíméletesebb műtéteket és gyorsabb felépülést tesz lehetővé a betegek számára.
Koncertek, kiállítás, Örkény-est – tartalmas programokat és minőségi zenei élményt kínál a 23. Székelyudvarhelyi Kamarazene Fesztivál, amelyet a G. Egyesület szervezésében november 10–16. között tartanak. A részletekről Bihari Lóránt főszervező mesélt.
szóljon hozzá!