Fotó: Ádám Gyula
A néptánc-népzene elvarázsolja, a környezettudatosság meghatározza egész életét, munkáját. Az ökológia szakon végzett Bányász Dorottya neve összekapcsolódik a mosható pelenkával,aminek elkészítésére saját gyermekei motiválták, és egy „gyorstalpaló kurzus” adott ehhez lendületet.
2015. november 17., 15:012015. november 17., 15:01
2015. november 17., 15:022015. november 17., 15:02
Visszanyúlt a hagyományoshoz, és azt továbbfejlesztve, szemléletmódjához, a mai követelményekhez igazítva újat hozott létre – foglalhatnánk össze Dorottya „találmányát”. „Hat-hét évvel ezelőtt kezdődött, amikor a nagyobbik kislányom már a pelenkáról való leszokási fázisban volt. Csíkpálfalván, ahol lakunk, akkor még havonta egyszer vitték el a szemetet, ennyi idő alatt az eldobható pelenkából több zsáknyi összegyűlt, és ez rémisztő látvány volt” – idézte fel, hozzáfűzve, emellett a nagylánya bőre nagyon érzékeny volt, és rengeteg krémmel próbálkoztak hasztalanul a pelenkakiütés eltüntetésére. „Egyre többet foglalkoztatott, hogy a pénzemet arra költöm, ami a gyerekemnek nagyon rossz, és nézem egész nap, hogy az ott gyűl szemétnek” – mondta.
Dorottya Kolozsváron végezte felsőfokú tanulmányait a Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológia Karán, ökológia szakirányon. Dolgozott a kincses városban, Magyarországon a Balaton üledéklakó algáit kutatta. A doktori disszertációja elkészült, de még nincs megvédve, az utóbbi években teljesen lefoglalja idejét a pelenkagyártás, -fejlesztés.
Édesanyjától kért tanácsot, véleményt, mikor már folyamatosan az foglalkoztatta, hogyan tudna változtatni a pelenkázáson. „Vettem a rongyot, beszegtem a négy oldalát, így kezdődött, hagyományosan. Aztán éreztem, mi az, amit még igényelnék. Tudtam, ma már más világ van, mint a mi gyermekkorunkban, létezik biztosan olyan megoldás, ami nem nehezíti meg túlságosan az anya dolgát, ugyanakkor megoldja a szemét- és a bőrproblémát.” Nagylánya hároméves volt, amikor megszületett a kishúga, akit már saját készítésű pelenkakészlet várt. „A várandósság azzal telt, hogy írtam a doktorimat és varrtam a pelenkát. Most már nevetségesnek tűnik az a készlet, hihetetlen, hogy azzal én képes voltam pelenkázni ahhoz képest, hogy hova fejlődött azóta. Sok anyuka, aki kipróbálja, visszajelzett, hogy mit szeretne még, ezt elég jól sikerült beépíteni, kellett kövessek egy logikus irányt, de a sok vélemény nagyon szépen alakítgatta.”
„Hihetetlen helyzetekből, muszájokból, szerencsékből alakult ki és él a pelenkagyártás – mondja mosolyogva,mikor elmeséli: falun élő kisebbségi,értelmiségi munkanélkülieknek hirdettek marketing-menedzsment képzést, és ő gyermeknevelési szabadságon lévén kisebbik lányával, jelentkezett, hogy kimozduljon otthonról. „A tréner az első pár óra után jelezte, a sok elmélet mellett kellene egy kézzelfogható ötlet, amit végigvihetnénk a gyakorlatban. Mindenki hallgatott, s én mondtam, hogy létrehoznék egy moshatópelenka-gyárat. Azt az arcot látni kellett volna, hisz ilyenre nem számított. Kimosni? Valami olyan ötlet kell, ami élhető. De nem volt jobb ötlet, így kezdtünk valamit ezzel. Azóta már Magyarországon, Szlovákiában is forgalmazzák, Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Gyergyó, Udvarhely, Csíkszereda mellett. A marketingképzés adott egy lendületet, lelkesítést, kihívást, persze folyamatosan tanulni kell, de az kinyitotta az érdeklődésemet. A minap írtam levelet annak a trénernek, aki egy hétig reggeltől estig oktatott minket, hogy itt él, amit ott elkezdtünk. ”
Közvetlen kapcsolatokat, barátságokat is „hozott” a pelenka. „A legtöbb családdal virtuális kapcsolatom van, mégis nagyon személyes, eléggé intim is, emellett a pelenkázás sok más témát is szóba hoz. Ritkán találkozunk élőben, levelezés, telefonálás útján tartjuk a kapcsolatot, mégis közvetlen. A munkám most már annyira életre kelt, úgy érzem, egyfajta felelősséggel tartozom. Befejezni nem lehet, esetleg átadni.A szemléletmódom mindenképp szerepet játszott abban, hogy ez így alakul.
Feltöltődést jelent Dorottya számára a néptánc, bár mint bevallotta „abba is bele tudnék veszni”. „Jó, hogy nem tízévesen fogott el ez a láz, nem tudtam volna kikerülni belőle, nagyon elhívatottan űzném. A népi kultúrával édesanyámék révén találkoztam, szüleim öröksége. Vittek magukkal, ha táncházba, előadásokra mentek. Tinédzser koromban semmi különöset nem jelentett a hegedűszó, és nem értettem, mi jó van a háziszőttes törölközőben,mikor az olyan durva. Pár éve kanyarodott vissza az életem ide. A gyerekeim még nem lázadnak, jönnek velem, épp a napokban kezdett foglalkoztatni, hogy egyszer ők is visszautasíthatják.”
„Alkotómunkának tartom, amit teszek, nem manipulációnak. Hiszek benne minden porcikámmal. Végigcsináltam, tudom, miben segít a mosható pelenka és mi lehet a hátránya, nem kívánnám valamivel is hátráltatni az anyákat, megnehezíteni a munkájukat” – hangsúlyozta.
Egy év alatt újjáépült a gyimesbükki Szent Péter és Pál-templom, amelyet vasárnap, augusztus 17-én szentel fel dr. Kovács Gergely érsek. A felújítás közösségi összefogással, ingyenesen átadott területekkel és sok önkéntes munkával valósult meg.
A Nagy István Művészeti Középiskola Ifjúsági Vegyeskara először vesz részt nemzetközi versenyen: az Ohridi Nemzetközi Kórusfesztiválon képviselik Romániát. A felkészülésről Fábián Attila, Mosoly Dániel Tibor és Darabos Andrea Tünde beszélt.
Fontos, hogy a mai világban, amikor számos veszély leselkedik a fiatalokra fel lehessen kínálni egy másik utat nekik, mint a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CSIT) – hangoztatta az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár.
A szociális segélyezettek közül 155 érintettnek van hátraléka a csíkszeredai önkormányzat felé, köztük akad olyan is, akinek 40 ezer lejt meghaladó tartozása van. Amennyiben nem törlesztenek, elvágják a szociális juttatásukat.
Patthelyzetbe került a csíkcsicsói önkormányzat a közösségi szolgáltató központ építésével, amelynek befejezése már sokat késett, de a pénzhiány miatt sem tavaly, sem idén nem tudtak előrelépni. Most az államkincstári hitelre várnak.
Az Üveggyöngyvarázs elsősorban tudományos, de nyomokban összművészeti és közösségi fesztiválnak ad otthont augusztus 15–17. között a Mikó-vár. A rendezvény a tudomány emberközeli bemutatását tűzte ki célul.
Érdemes feljegyeznünk a naptárunkba augusztus utolsó szombatját: Magyarország legsikeresebb rockoperájának egyedülálló koncertváltozata érkezik a csíksomlyói hegynyeregbe. A koncerten a részvétel ingyenes.
A csíkszeredai fizetős parkolási övezetek több lakóövezetre történő kiterjesztéséről hirdetnek majd közvitát, amely megelőzi az önkormányzati képviselő-testület erre vonatkozó döntését. A változtatások lakossági igények alapján történnek.
Országos szinten az utolsók között volt a Hargita megyei könyvtár, amely nem rendelkezett saját épülettel. Mostantól azonban állandó „otthonra” lelt az intézmény, ugyanis hétfőn aláírta Hargita Megye Tanácsa a könyvtár épületére az adásvételi szerződést.
Összeütközött egy motorkerékpár és egy személygépkocsi Csíkszentkirály közelében hétfőn reggel. A baleset következtében a motoros megsérült, kórházba szállították.
szóljon hozzá!