
Fotó: Ádám Gyula
A néptánc-népzene elvarázsolja, a környezettudatosság meghatározza egész életét, munkáját. Az ökológia szakon végzett Bányász Dorottya neve összekapcsolódik a mosható pelenkával,aminek elkészítésére saját gyermekei motiválták, és egy „gyorstalpaló kurzus” adott ehhez lendületet.
2015. november 17., 15:012015. november 17., 15:01
2015. november 17., 15:022015. november 17., 15:02
Visszanyúlt a hagyományoshoz, és azt továbbfejlesztve, szemléletmódjához, a mai követelményekhez igazítva újat hozott létre – foglalhatnánk össze Dorottya „találmányát”. „Hat-hét évvel ezelőtt kezdődött, amikor a nagyobbik kislányom már a pelenkáról való leszokási fázisban volt. Csíkpálfalván, ahol lakunk, akkor még havonta egyszer vitték el a szemetet, ennyi idő alatt az eldobható pelenkából több zsáknyi összegyűlt, és ez rémisztő látvány volt” – idézte fel, hozzáfűzve, emellett a nagylánya bőre nagyon érzékeny volt, és rengeteg krémmel próbálkoztak hasztalanul a pelenkakiütés eltüntetésére. „Egyre többet foglalkoztatott, hogy a pénzemet arra költöm, ami a gyerekemnek nagyon rossz, és nézem egész nap, hogy az ott gyűl szemétnek” – mondta.
Dorottya Kolozsváron végezte felsőfokú tanulmányait a Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológia Karán, ökológia szakirányon. Dolgozott a kincses városban, Magyarországon a Balaton üledéklakó algáit kutatta. A doktori disszertációja elkészült, de még nincs megvédve, az utóbbi években teljesen lefoglalja idejét a pelenkagyártás, -fejlesztés.
Édesanyjától kért tanácsot, véleményt, mikor már folyamatosan az foglalkoztatta, hogyan tudna változtatni a pelenkázáson. „Vettem a rongyot, beszegtem a négy oldalát, így kezdődött, hagyományosan. Aztán éreztem, mi az, amit még igényelnék. Tudtam, ma már más világ van, mint a mi gyermekkorunkban, létezik biztosan olyan megoldás, ami nem nehezíti meg túlságosan az anya dolgát, ugyanakkor megoldja a szemét- és a bőrproblémát.” Nagylánya hároméves volt, amikor megszületett a kishúga, akit már saját készítésű pelenkakészlet várt. „A várandósság azzal telt, hogy írtam a doktorimat és varrtam a pelenkát. Most már nevetségesnek tűnik az a készlet, hihetetlen, hogy azzal én képes voltam pelenkázni ahhoz képest, hogy hova fejlődött azóta. Sok anyuka, aki kipróbálja, visszajelzett, hogy mit szeretne még, ezt elég jól sikerült beépíteni, kellett kövessek egy logikus irányt, de a sok vélemény nagyon szépen alakítgatta.”
„Hihetetlen helyzetekből, muszájokból, szerencsékből alakult ki és él a pelenkagyártás – mondja mosolyogva,mikor elmeséli: falun élő kisebbségi,értelmiségi munkanélkülieknek hirdettek marketing-menedzsment képzést, és ő gyermeknevelési szabadságon lévén kisebbik lányával, jelentkezett, hogy kimozduljon otthonról. „A tréner az első pár óra után jelezte, a sok elmélet mellett kellene egy kézzelfogható ötlet, amit végigvihetnénk a gyakorlatban. Mindenki hallgatott, s én mondtam, hogy létrehoznék egy moshatópelenka-gyárat. Azt az arcot látni kellett volna, hisz ilyenre nem számított. Kimosni? Valami olyan ötlet kell, ami élhető. De nem volt jobb ötlet, így kezdtünk valamit ezzel. Azóta már Magyarországon, Szlovákiában is forgalmazzák, Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Gyergyó, Udvarhely, Csíkszereda mellett. A marketingképzés adott egy lendületet, lelkesítést, kihívást, persze folyamatosan tanulni kell, de az kinyitotta az érdeklődésemet. A minap írtam levelet annak a trénernek, aki egy hétig reggeltől estig oktatott minket, hogy itt él, amit ott elkezdtünk. ”
Közvetlen kapcsolatokat, barátságokat is „hozott” a pelenka. „A legtöbb családdal virtuális kapcsolatom van, mégis nagyon személyes, eléggé intim is, emellett a pelenkázás sok más témát is szóba hoz. Ritkán találkozunk élőben, levelezés, telefonálás útján tartjuk a kapcsolatot, mégis közvetlen. A munkám most már annyira életre kelt, úgy érzem, egyfajta felelősséggel tartozom. Befejezni nem lehet, esetleg átadni.A szemléletmódom mindenképp szerepet játszott abban, hogy ez így alakul.
Feltöltődést jelent Dorottya számára a néptánc, bár mint bevallotta „abba is bele tudnék veszni”. „Jó, hogy nem tízévesen fogott el ez a láz, nem tudtam volna kikerülni belőle, nagyon elhívatottan űzném. A népi kultúrával édesanyámék révén találkoztam, szüleim öröksége. Vittek magukkal, ha táncházba, előadásokra mentek. Tinédzser koromban semmi különöset nem jelentett a hegedűszó, és nem értettem, mi jó van a háziszőttes törölközőben,mikor az olyan durva. Pár éve kanyarodott vissza az életem ide. A gyerekeim még nem lázadnak, jönnek velem, épp a napokban kezdett foglalkoztatni, hogy egyszer ők is visszautasíthatják.”
„Alkotómunkának tartom, amit teszek, nem manipulációnak. Hiszek benne minden porcikámmal. Végigcsináltam, tudom, miben segít a mosható pelenka és mi lehet a hátránya, nem kívánnám valamivel is hátráltatni az anyákat, megnehezíteni a munkájukat” – hangsúlyozta.
Az emberi test, az immunrendszer és a lelki egyensúly összefüggéseit állítja középpontba a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat következő eseménye január 23-án, Csíkszeredában.
A Csobotfalvát érintő csíkszeredai városi autóbuszjáratok 4-es és 4D-jelzésű vonalain késésekre lehet számítani, a tesztidőszak alatt ugyanis kiderült: tarthatatlan a jelenlegi menetrend. Dolgoznak a kijavításán.
A kászonjakabfalvi szándékos gyújtogatásoknak egyelőre nincs gyanúsítottja – tudtuk meg a csíkszeredai ügyészségtől. Az eset miatt önkéntes alapon működő polgárőrség alakult, amely azóta is rendszeresen járőrözik az érintett falurészben.
Óvodákat és tornatermeket szereltek fel korszerű bútorzattal, illetve eszközökkel Csíkszeredában a helyi önkormányzat erre irányuló európai uniós pályázata révén. A Cimbora Napközi Otthonban mutatták be hétfőn a beruházás eredményeit.
Kiemelkedő volt a műtéti tevékenység a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban az elmúlt évben: több mint kilencezer alkalommal végeztek operációt.
Fordulatos és eredményekben gazdag évet zárt 2025-ben a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház – értékelte Konrád Judit, az intézmény menedzsere.
Soron kívüli ülésen döntött pénteken a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület a költségvetési többlet felhasználási módjáról, amelyet ebben az évben fejlesztésekre fordítanak. A megtakarítás a működési költségekből származik.
Egy kidőlt fa miatt teljesen megbénult a közúti forgalom egy időre a Hargitafürdő területén áthaladó megyei úton csütörtök délután. A csíkszeredai önkéntes tűzoltók távolították el a fát, azóta újraindult a forgalom mindkét irányban.
A télies időjárás miatt rövid ideig korlátozták a 7,5 tonnánál súlyosabb teherautók közlekedését Szépvíz és Gyimesközéplok között a 12A jelzésű országúton. A korlátozást 14 óra 30 perc körül oldották fel.
A vidéki települések polgármesterei is tisztában vannak azzal, hogy a mára hírhedtté vált 239-es számú törvény jelentős terhet ró a lakosságra. Csak egy dologgal tudják biztatni a lakókat: a helyben befizetett adók legalább nem vándorolnak Bukarestbe.
szóljon hozzá!