„Ameddig élek, jövök Erdélybe” – hangsúlyozta mindjárt a beszélgetésünk elején Homonyik Sándor Csíkszentsimonban, a Tiltott Csíki Fesztiválon adott koncertje előtt.
Nagyon fontos vízválasztó az iskolakezdés, vagyis amikor az óvodából iskolapadba kerül a „kicsi”. Csizmadi Csilla tanítónő szerint a félelmeket lehet oldani, a gyereket pedig azért sem kell félteni, mert a legtöbb bizony „föl akar nőni a feladathoz”.
Tizenkét év általában már elég hosszú idő ahhoz, hogy szemmel látható legyen az idő múlása a formán – ehhez képest a Škoda népszerű családi alsó-középkategóriásának második nemzedéke még mindig korszerű gép benyomását kelti, kívül-belül.
Nagy székelyföldi „bőcsesség” az, hogy nem is férfi az, aki nem volt katona. Mondják ezt „férfiak”, akik puskaport igencsak keveset, vagy egyáltalán nem szagoltak. A katonaságról viszont sok szerzemény született a pop-rockzenében is.
Mit hagytál itt te, nyár? És hát itt vagy, te ősz!
Számos pozitív hatást gyakorolt az életére a keleti kardforgatási harcművészet a 35 éves Csibi Zsoltnak. Önbizalom, határozottság, elszántság – hogy csak néhányat említsünk, ezeket pedig az élet más területeire is át tudta vinni.
Két csűr alakú tágas tér, egyik fogadóterem, ahol a zarándok megpihenhet, vagy ahol különböző foglalkozásokat lehet tartani, a másik kiállítások, konferenciák, előadások helyszíne. A Márton Áron Látogató- és Zarándokközpontba látogattunk.
A több mint százéves udvarhelyi focitörténetnek rengeteg érdekes, emlékezetes, erős és különleges sztorija van. Például a László testvéreké, akik a hatvanas évek végétől 1980-ig kápráztatták el a székelyudvarhelyi futballszeretőket.
Rajzai és festményei örömből készülnek, nem is tud leülni úgy a papírjai elé, ha szomorú vagy dühös, csak ha jó kedve van. De olyankor szabadjára engedi fantáziáját, és bármit kirajzol „magából”. Bodoni Renáta Szidónia alig 11 éves.
Nem túl látványos, de annál nagyobb fontossággal bíró régészeti ásatás zajlott a Csíkszereda melletti Vasfúvó-dombon. A feltárt néhány salakos gödör Székelyföld története szempontjából kiemelkedő jelentőségű.
Amikor a franciák új városi kisautója tervezőasztalra került, már tudni lehetett, hogy a „kihalás szélére kényszerített” motorváltozatok mellett egy teljesen elektromos verzió is helyet kap a kínálatban.

A Helyzetbe hozunk! különkiadásának vendége Mandel Kata olimpikon hódeszkás.
Teljesen új és egyedi megvilágításba helyezte a jelzett hegyi túraútvonalakat a lélegzetelállító hegyi drónfotóiról és filmjeiről ismert Sófalvi Lajos. A székelyudvarhelyi informatikus a térképekből sorozatot készít.
A Kolozsváron született Muzsi Attila a kincses városban nevelkedett, és a Déva melletti Marosnémetiben telepedett le. Asztalosműhelyt hozott létre, famegmunkálásból él. És közben ír.
Az animációkészítés az életem, annak tanítása pedig szívügyem – ezzel a mondattal fogott meg és tett kíváncsivá Hátszegi Zsolt animátor, akivel a tanításról, a zenéről, a barkácsolásról beszélgettünk, s természetesen az animációkészítésről.
Hegyvidéki és mediterrán konyhájával várja vendégeit a 2006-ban függetlenné vált Montenegró. Az Adria egyik gyöngyszemeként nyilvántartott tengerpartja autópálya hiányában nehezen megközelíthető, azonban természeti adottságai kárpótolnak a nehéz útért.
Szinte a semmiből jövő, de túlzás nélkül a világot meghódító európai sorozat ér véget idén. A pénteki premier előtt enyhén spoileresen összefoglaltuk, hogy miként lett világszenzáció a Dalí-maszkos rablók történetéből.
Szinte hét évtizeddel ezelőtt kezdett el focizni – libapásztorkodás közepette, rongylabdával. Miután jobb lábával szegbe lépett, megtanulta használni a balt is. Nem csoda, hogy a nagyváradi klubok hamar felfigyeltek a rendkívül tehetséges Vígh Józsefre.
A József Attila-díjas író, költő lendületesen mesélt az irodalom és a sors közötti viszonyról, az írásról, mint a teremtés folyamatáról, a művekben megalkotott valóságszerűség fontosságáról, de arról is, hogy miért gondolják róla, hogy egész évben nyaral.