
A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomot védő falban vannak elhelyezve a keresztúti stációkról készült fotók
Fotó: Barabás Orsolya
A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomot körülvevő védőfal vallás- és művészettörténeti szempontból egyedülálló, különleges keresztúti stációkat rejt. Ezeket az örmény közösség számos önkéntesének hozzájárulásával felújították, és nemrég Gál Hunor plébános szentelte fel – olvashatják a Székelyhon Hit-Vallás mellékletében.
2021. november 22., 11:202021. november 22., 11:20
2021. november 22., 11:212021. november 22., 11:21
A bejárati külső párkányon olvasható felirat szerint 1748-ban „Lukáts János Fundator” építette a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomot védő falat.
A gyergyószentmiklósi örmény egyházközség egyik legnagyobb kincsének, a faragott keresztúti stációknak a történetét Gál Hunor plébános szentmise keretében ismertette.
Gál Hunor örmény katolikus plébános ismertette az egyedi keresztúti stációk történetét
Fotó: Suciu Cristian
„Az első keresztény népként számontartott örmények a gyergyói térségben elsőkként, az erdélyi püspökség területén szintén az elsők között állították fel keresztútjaikat templomuk környezetében. A 18. század első felében terjedő keresztúti stációk létesítését és a hozzájuk kapcsolódó búcsúkat külön engedély tette érvényessé, amelyet pápai felhatalmazásra a ferences szerzetesek helyi elöljárói adhattak a kérelmező plébánosnak. Kutatások szerint a gyergyószentmiklósi örmény plébánia keresztúti képeinek, illetve a hozzá kapcsolódó engedélyeinek történeti taníttatása tulajdonképpen az, ami hitelessé teszi a templomunk cintermében található értékes, régi faragott képeket” – részletezte Gál Hunor atya. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Hit-Vallás mellékletében.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
szóljon hozzá!