
A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomot védő falban vannak elhelyezve a keresztúti stációkról készült fotók
Fotó: Barabás Orsolya
A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomot körülvevő védőfal vallás- és művészettörténeti szempontból egyedülálló, különleges keresztúti stációkat rejt. Ezeket az örmény közösség számos önkéntesének hozzájárulásával felújították, és nemrég Gál Hunor plébános szentelte fel – olvashatják a Székelyhon Hit-Vallás mellékletében.
2021. november 22., 11:202021. november 22., 11:20
2021. november 22., 11:212021. november 22., 11:21
A bejárati külső párkányon olvasható felirat szerint 1748-ban „Lukáts János Fundator” építette a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomot védő falat.
A gyergyószentmiklósi örmény egyházközség egyik legnagyobb kincsének, a faragott keresztúti stációknak a történetét Gál Hunor plébános szentmise keretében ismertette.
Gál Hunor örmény katolikus plébános ismertette az egyedi keresztúti stációk történetét
Fotó: Suciu Cristian
„Az első keresztény népként számontartott örmények a gyergyói térségben elsőkként, az erdélyi püspökség területén szintén az elsők között állították fel keresztútjaikat templomuk környezetében. A 18. század első felében terjedő keresztúti stációk létesítését és a hozzájuk kapcsolódó búcsúkat külön engedély tette érvényessé, amelyet pápai felhatalmazásra a ferences szerzetesek helyi elöljárói adhattak a kérelmező plébánosnak. Kutatások szerint a gyergyószentmiklósi örmény plébánia keresztúti képeinek, illetve a hozzá kapcsolódó engedélyeinek történeti taníttatása tulajdonképpen az, ami hitelessé teszi a templomunk cintermében található értékes, régi faragott képeket” – részletezte Gál Hunor atya. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Hit-Vallás mellékletében.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!