
Minden verset, amit papírra vet, általában fennhangon is vissza szokta olvasni
Fotó: Gönczy Tamás
Laczkó Vass Róbert egyidőben színművész, operaénekes, költő és verselőadó. Szerinte az alkotó csak akkor tud érvényes gondolatokat megfogalmazni a világról, ha őszinte. Valami furcsa, belső késztetés kell ahhoz, hogy egy színész olyasmivel rukkoljon elő a színpadon, amit mások legszívesebben eltakarnak. A művésszel az Előretolt Helyőrség novemberi lapszámában olvashatnak interjút.
2021. november 15., 13:052021. november 15., 13:05
Laczkó Vass Róbert 1976-ban született Gyergyóremetén. Színész, énekes, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja és a Kolozsvári Magyar Opera munkatársa. Székelyudvarhelyen járt gimnáziumba, majd Kolozsváron diplomázott Csíky András Kossuth-díjas színművész és Keresztes Attila rendező osztályában. Nyolc éven át volt a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanársegédje, ahol beszédtechnikát oktatott. Verset és publicisztikát közöl, a kolozsvári Exit Kiadó gondozásában eddig négy verseskötete jelent meg. Közreműködött két játékfilm, több televíziós műsor, dokumentum-, portré- és fikciós film készítésében. Állandó fotósorozata van a Keresztény Szó című kulturális havilapban.
2019-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület a Gr. Bánffy Miklós-díjjal tüntette ki, 2018-ban megkapta a Keresztény Szó Nívódíját.
Arra a kérdésre, hogy hogyan teszteli a saját verseit, elmondta, minden verset, amit papírra vet, általában fennhangon is vissza szokta olvasni.
A lírai vagy lírai jegyeket is mutató epikus műfajok – például a balladák – fennhangon, előadva sokkal élményszerűbben hatnak. Mégiscsak igaza volt Kányádi Sándornak, amikor azt mondta, hogy «a vers az, amit mondani kell».”
A teljes interjút az erdélyi Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap legújabb számában olvashatják.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!