/ Liget

Egészséges is, tavaszi is, gyors is. Nem csak a tésztaételek rajongóinak ajánlom.

Néhol ironikus és fanyar humorral átszőtt, máshol zavarba ejtően őszinte hangvételű, illetve kedves szerelmes dalok is szerepelnek a kolozsvári A Csajod együttes új, január végén megjelent, Ennyi című nagylemezén.

A kucsmagomba egy ízletes, tavaszi gomba, amely jellegzetes, méhsejtszerű kalapjával könnyen felismerhető, és gyakran erdőkben, lombhullató fák közelében nő. Gombászás közben pedig gyűjthetünk kankalint, sóskát vagy kígyóhagymát is.

Nem gyökerestül új étkezési irányzatról van szó, de kétségtelen, hogy napjainkban a növényi táplálékok fogyasztása egyre több naprakész tudományos kutatással bővül.

A magyar filmművészet több mint egy évszázada része a kultúránknak. Erre emlékezve, április 30-án ünnepeljük a magyar film napját, ösztönözve a nézőket: nézzenek magyar filmet!

Egy jól bevált és ismert ételből inspirálódtam, a Quiche Lorraine-ből, csak kissé átalakítottam formában és alapanyagok terén. A quiche az piteszerű, én pedig kimondottan tortában gondolkoztam, ami vastagabb, kiadósabb és táplálóbb.

A generatív képek, zenék és alkotások képesek lesznek átvenni az ember által kreáltak szerepét? A mesterséges intelligencia veszélyt jelent a művészekre? Meg tudjuk különböztetni, hogy mi származik a művésztől és mi a mesterséges intelligenciától?

A húsvéti lakomák után mindig ott marad néhány ínycsiklandó maradék, amit ne hagyj veszni! Egy remek példa erre a bárány shawarma, ami tökéletes alternatíva a húsvéti bárányfelhasználásra.

Pap Zoltán székelyudvarhelyi orgonaépítő és -restaurátor, akinek meghatározó a szerepe Erdély – és nem csak – orgonakultúrájának megőrzésében.

Amikor megkérdezik Böjte Csaba ferences szerzetest, hogy mit főzzenek neki, örömmel gondol vissza azokra a téli estékre, amikor főtt vagy sült krumpli került az asztalra, savanyú tejjel, káposztalével.

Milyen a húsvét Erdélyben? A városi barkaszenteléstől a gyimesi tojásírásig, a posztmodern külsőségektől az ősi mitológiák rétegein át – Málnási Levente néprajzossal beszélgettünk arról, hogyan él tovább a húsvét ünnepe a 21. századi Erdélyben.

Városi „blokkos” leányként nőttem fel, annyi közöm volt a falusi gazdálkodáshoz, amennyit a nagyszüleimnél láttam. Kicsit több mint tíz éve költöztem falura, és bevallom, egyik legnagyobb fejlődésemnek azt tartom, hogy megtanultam tyúkot vágni.

A húsvét a keresztény hit legmélyebb üzenetét hordozza: a feltámadás örömét, a bűnbánat megtisztító erejét, és a reményt, amely túlmutat a halálon. A hétköznapi rohanásban gyakran háttérbe szorul az ünnep valódi jelentése.

Találkozás az unokatestvérekkel. Tojáskeresés az udvaron. Templomba menni. Locsolókat várni. A gyerekeknek is megvan a maguk hozzáállása és hozzájárulása a húsvéti ünnepekhez, ezt pedig nagyon lelkesen meg is osztották velünk.