Míg húsz évvel ezelőtt a kíváncsiság, majd a szakmai kihívás vitte a szórványba, jó ideje már hivatásának érzi ezen magyarok felkeresését Szucher Ervin újságíró, akinek immár második témába vágó könyve jelent meg.
A vitaminkészítmények sem érnek sokat, sokkal inkább a természetes vitaminforrások, gyümölcs, zöldség fogyasztását ajánlják a szakemberek. A nátháról, vitaminokról Szalkay Márta háziorvossal beszélgettünk.
A marosvásárhelyi származású, Magyarországon élő Vári Attila író nem szokott ünnepi könyvheteken dedikálni, és gyűlöli, hogy „mérték utáni szabóságnak” nézik az embert. A vele készült interjúban irodalomról, Marosvásárhelyéről, Prima Primissima-jelöléséről beszélgetünk.<
Egy kaszakiegyenesítőnek használt vasúti síndarab volt az első súlyzója annak idején, ma már kamionokat húz el, rönköket mozgat meg, méghozzá szinte játszi könnyedséggel. Darázs Ádámot úgy is ismerik, mint a bothúzásnak, ennek az ősi jakut sportnak a magyarországi meghonosítóját.
Az erdő lakói egész évben szinte észrevétlenül bújnak meg a sűrű, vagy nehezen megközelíthető részeken, szeptember végén, október elején viszont a gímszarvas bikák a rejtőzködéssel mit sem törődve, hangos bőgéssel riogatják vetélytársaikat, és kápráztatják el a háremükbe tartozó szarvasteheneket.
Budapesti gyermek csak a mesékben olvashat olyan székelyekről, mint amilyeneket én az elmúlt héten láttam – mondja Batthyány-Schmidt Margit. Gróf Batthyány Ádám feleségét, aki a Magyar Női Unió alapító elnöke is, erdélyi előadókörútja alkalmából kérdeztük.
Mitől rittyegett Sas Andrásné feje, hogy járt Szitás Károly bá, Pistáné vagy Som Feri, mit csinált Bariné a harmaton, és mi is az a Vencel foltja? Kiderül azokból a szólásokból, amelyeket a csíkszentsimoni Endes József Általános Iskola diákjai gyűjtöttek össze magyartanárjuk ösztönzésére.
Míg régen együtt éltek nagy családban, s megvolt a maguk jól körül határolt feladatuk, manapság legtöbbször kénytelenek egyedül élni az idős emberek. Az anyagi nehézségek, egészségügyi problémák tarkította időszaknak így nem csoda, hogy az elmagányosodás, az elszigetelődés a legfőbb problémája.
A szülés utáni depresszió szindrómája ugyan közismert, de minden bizonnyal keveseknek jutnak eszébe a fogalom kapcsán az apák. Pedig őket is érinti a jelenség, sőt. Léder László pszichológussal, az Apa Akadémia alapítójával járjuk körbe a témát.
A székelyek megtelepedésétől az 1989-es fordulatig tartó időszakot öleli fel az a várostörténeti kiállítás a csíkszeredai Mikó-várban, amely öt év muzeológusi munkát követően valósult meg. Most induló minisorozatunkban a hét teremben látható, augusztusban megnyílt kiállítást mutatjuk be.
Az idők végezetéig velünk maradó zacskók, a szelektív hulladékgyűjtőbe be nem vett alufólia régóta zavarta, mégis egy véletlen Facebook-poszt és a kíváncsiság vitte rá Balázs Pannát, hogy környezettudatos háztartási kellékeket gyártson. Hogy mire jó a viaszkendő, miért kell az újraszalvéta, és hogy lesz ezekb

A Helyzetbe hozunk! különkiadásának vendége Mandel Kata olimpikon hódeszkás.
A mai román és magyar labdarúgó élvonal első hat helyezettje között lehetne egykori játékosa, Koncz György szerint a Marosvásárhelyi Elektromaros nyolcvanas évekbeli gárdája. A volt liberónak nem volt alkalma az élvonalban kipróbálni magát: erről is beszélgettünk vele.
Egy magára maradt és az alkoholizmusba menekülő, megtébolyodott asszony, a losonci úri közönséget megbotránkoztató nő, szerető feleség, gyermekeit féltő édesanya, anyósával állandó konfliktusban álló meny. Akkor ki is volt Fráter Erzsébet, Madách Imre felesége?
Seregbehajtás előtti meghívást kaptunk a székelyvarsági Kovács Gáspártól: Alsófalumezejére vár kecsketejtermék-kóstolóra. Busásan fialt a korán kelés és a késői nyugovóra térés: nem csak a kecsketartás szépségeit, nehézségeit láthattuk.
Képzőművész, DJ, fotós és reklámgrafikus, aki éjjelente bárosként dolgozik. Évek óta Belgiumban él, de gondolkodik azon, hogy végleg hazaköltözik Csíkszentkirályra. Mindig az újat keresi, ez jelent számára kihívást. Többek között ezekről is beszélgettünk egy kávé mellett Fazakas Barnával.
Bizonyára már sokan tudják, hogy az űrutazások alternatív történelmében nem Gagarin volt az első, aki a sztratoszférán túlról csodálhatta meg először a földet. A mindig is a csillagok közé vágyó cigány „történetét” egy magyar film meséli el. Kritika.
Hagyományos erdélyi étel, tipikusan a miénk – mondaná szinte mindannyiunk a töltött káposztáról. Ezt főzték az elődeink, s még fesztiválunk is van a töltött káposzta apropóján. De tényleg csak a miénk? És milyen a hagyományos? És milyen a modern? A töltött káposztát Sütő Edith gasztrobloggerrel, az Erdélyi Konyha
Só, ecet, juhfaggyú, libazsír és emberi vizelet egyaránt szerepel abban a népi patikában, bátran mondható, kollektív tudástárban, ami Gyergyóremetén fellelhető. Nem titkolják, megosztják a gyógymódokat, de újabbak megismerésétől sem határolódnak el.