Semmibe nem kerülő jótékonykodás: életmentés kupakokból
A kis műanyag, amiből sok akár életet is menthet
Fotó: Tamás Attila
A jótékonysági kupakgyűjtésről sokan hallottak, annyira egyszerű és semmibe nem kerülő adományozási forma, hogy sokan mindenféle cél ismerete nélkül is gyűjtik. De hogyan lesz ebből pénz, majd életmentés?
Szász Cs. Emese
2018. december 13., 15:332018. december 13., 15:33
2018. december 13., 16:212018. december 13., 16:21
Bár sokan hamis kupakgyűjtésekről, értelmetlen akciókról beszélnek, mifelénk ez nem igaz, a Székelyföldön összegyűjtött kupakok sorsát ugyanis immár négy éve felvállalta Bács Emese és a LAB Életmentő Kupakok Egyesület. Azóta pedig évről évre egyre több kupak gyűl, és egyre több beteg gyereknek lehet belőle segíteni. Idén például tizenhat beteg gyerek kezeléséhez járulhattak hozzá, igaz, nem csak a kupakok árából: anyagi támogatással együtt mintegy 151 ezer lejnyi összeggel tudtak beszállni a kezelések összegébe.
Tragédiából mozgalom
„Négy éve kezdődött, amikor kislányom osztálytársának az édesanyja tett közzé egy felhívást, egy volt szomszédjának próbált segíteni, aki Magyarországra költözött. Akkor kapcsolódtam be én is, kezdtük gyűjteni a műanyag palackok tetejét, a terv az volt, hogy itt gyűjtjük s majd elviszik azokat Magyarországra, de sajnos mire érte jöttek volna, meghalt a kislány, mi pedig itt maradtunk csaknem 800 kilónyi kupakkal” – emlékszik vissza a kezdetekre a sepsiszentgyörgyi Bács Emese, aki a megrendítő tragédia után kezdett kutakodni, hogy mit is csinálhatnak a jelentős összefogásból megmaradt műanyaghulladékkal. Sok kérdezősködés után találtak rá a csíkszeredai hulladékfeldolgozóra, amely végül bevette a kupakokat, annak árával pedig egy gyimesközéploki kislánynak tudtak segíteni.
Bekapcsolódtak a gyűjtésbe Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Szovátán, Csíkszeredában, majd egyre több vidéki településen is, civil szervezetek és egyének is felvállalták a közvetítő szerepet.
Sok kicsi sokra megy
Hatvan baniért tudnak értékesíteni egy kiló kupakot, ami nem sok, de sok kicsi sokra megy: idén például 12 470 lej gyűlt be eddig csak a kupakok árából, ehhez pedig még vagy 4000 lej gyűl év végéig – magyarázza Bács Emese. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben több mint 27 ezer kilónyi műanyag kupakot gyűjtöttek össze, legaktívabbak a Kovászna és Maros megyei kupakgyűjtők voltak.
Hatvan baniért lehet értékesíteni egy kiló kupakot, ami egyáltalán nem sok, de sok kicsi sokra megy
Emellett számos más szempontból is beszédesek a LAB Életmentő Kupakok Egyesület statisztikái: idén 260 rászoruló családot segítettek csomagokkal, mintegy húsz vidéki óvodát és iskolát támogattak, hatvan gyereket segítettek tanszercsomaggal, névre szóló karácsonyi csomagot kap 150 gyerek és 67 család, s idén először egy nyári tábort is szerveztek olyan rászoruló gyerekeknek, akiknek ilyesmiben még sosem volt részük. Mindezeken 49 egyesületi tag és húsz önkéntes dolgozott szerte Székelyföldön.
Az adományozás nem lomtalanítás
Kérdésünkre Bács Emese elárulta, bár az ország különböző pontjairól, sőt sokszor külföldről is megkapják zsákszámra a műanyag flakonok kupakjait, munkájukban nem is a szállítás, hanem a szervezés a legnehezebb.
– összegzi a LAB Életmentő Kupakok egyesület elnöke.
Jelenleg két kislánynak folyik a gyűjtés
Aki gyűjti a kupakokat, tudja, hogy a műanyaghulladékot folyamatosan fogadják a gyűjtőhelyeken, az egyesületi tagok pedig majd eldöntik, hogy kinek a kezelésére szánják az ezekből származó összeget. Jelenleg két kislánynak párhuzamosan igyekeznek segíteni. Egyikük a marosvásárhelyi Kemény Abigél, aki daganatos megbetegedéssel küzd, jelenleg Budapesten kezelik. A másik a 13 éves Csutak Hermina Mercédesz, aki koraszülöttként jött világra, s kiderült, hogy látássérült lett az inkubátorban adagolt oxigén miatt, neki egy speciális szemüvegre gyűjtenek, amely képes felolvasni szöveget, továbbá arc-, szín- és pénzfelismerő programmal rendelkezik. Az otthon összegyűjtött kupakokat Székelyföld számos településén több helyen le lehet adni. Aki szeretné tudni, hogy hol, annak érdemes felkeresnie a LAB Életmentő Kupakok Egyesület Facebook-oldalt, ahol megkeresheti a hozzá legközelebb eső gyűjtőhelyet.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!