
A kis műanyag, amiből sok akár életet is menthet
Fotó: Tamás Attila
A jótékonysági kupakgyűjtésről sokan hallottak, annyira egyszerű és semmibe nem kerülő adományozási forma, hogy sokan mindenféle cél ismerete nélkül is gyűjtik. De hogyan lesz ebből pénz, majd életmentés?
2018. december 13., 15:332018. december 13., 15:33
2018. december 13., 16:212018. december 13., 16:21
Bár sokan hamis kupakgyűjtésekről, értelmetlen akciókról beszélnek, mifelénk ez nem igaz, a Székelyföldön összegyűjtött kupakok sorsát ugyanis immár négy éve felvállalta Bács Emese és a LAB Életmentő Kupakok Egyesület. Azóta pedig évről évre egyre több kupak gyűl, és egyre több beteg gyereknek lehet belőle segíteni. Idén például tizenhat beteg gyerek kezeléséhez járulhattak hozzá, igaz, nem csak a kupakok árából: anyagi támogatással együtt mintegy 151 ezer lejnyi összeggel tudtak beszállni a kezelések összegébe.
Tragédiából mozgalom
„Négy éve kezdődött, amikor kislányom osztálytársának az édesanyja tett közzé egy felhívást, egy volt szomszédjának próbált segíteni, aki Magyarországra költözött. Akkor kapcsolódtam be én is, kezdtük gyűjteni a műanyag palackok tetejét, a terv az volt, hogy itt gyűjtjük s majd elviszik azokat Magyarországra, de sajnos mire érte jöttek volna, meghalt a kislány, mi pedig itt maradtunk csaknem 800 kilónyi kupakkal” – emlékszik vissza a kezdetekre a sepsiszentgyörgyi Bács Emese, aki a megrendítő tragédia után kezdett kutakodni, hogy mit is csinálhatnak a jelentős összefogásból megmaradt műanyaghulladékkal. Sok kérdezősködés után találtak rá a csíkszeredai hulladékfeldolgozóra, amely végül bevette a kupakokat, annak árával pedig egy gyimesközéploki kislánynak tudtak segíteni.
Bekapcsolódtak a gyűjtésbe Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Szovátán, Csíkszeredában, majd egyre több vidéki településen is, civil szervezetek és egyének is felvállalták a közvetítő szerepet.
Sok kicsi sokra megy
Hatvan baniért tudnak értékesíteni egy kiló kupakot, ami nem sok, de sok kicsi sokra megy: idén például 12 470 lej gyűlt be eddig csak a kupakok árából, ehhez pedig még vagy 4000 lej gyűl év végéig – magyarázza Bács Emese. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben több mint 27 ezer kilónyi műanyag kupakot gyűjtöttek össze, legaktívabbak a Kovászna és Maros megyei kupakgyűjtők voltak.
Hatvan baniért lehet értékesíteni egy kiló kupakot, ami egyáltalán nem sok, de sok kicsi sokra megy
Emellett számos más szempontból is beszédesek a LAB Életmentő Kupakok Egyesület statisztikái: idén 260 rászoruló családot segítettek csomagokkal, mintegy húsz vidéki óvodát és iskolát támogattak, hatvan gyereket segítettek tanszercsomaggal, névre szóló karácsonyi csomagot kap 150 gyerek és 67 család, s idén először egy nyári tábort is szerveztek olyan rászoruló gyerekeknek, akiknek ilyesmiben még sosem volt részük. Mindezeken 49 egyesületi tag és húsz önkéntes dolgozott szerte Székelyföldön.
Az adományozás nem lomtalanítás
Kérdésünkre Bács Emese elárulta, bár az ország különböző pontjairól, sőt sokszor külföldről is megkapják zsákszámra a műanyag flakonok kupakjait, munkájukban nem is a szállítás, hanem a szervezés a legnehezebb.
– összegzi a LAB Életmentő Kupakok egyesület elnöke.
Jelenleg két kislánynak folyik a gyűjtés
Aki gyűjti a kupakokat, tudja, hogy a műanyaghulladékot folyamatosan fogadják a gyűjtőhelyeken, az egyesületi tagok pedig majd eldöntik, hogy kinek a kezelésére szánják az ezekből származó összeget. Jelenleg két kislánynak párhuzamosan igyekeznek segíteni. Egyikük a marosvásárhelyi Kemény Abigél, aki daganatos megbetegedéssel küzd, jelenleg Budapesten kezelik. A másik a 13 éves Csutak Hermina Mercédesz, aki koraszülöttként jött világra, s kiderült, hogy látássérült lett az inkubátorban adagolt oxigén miatt, neki egy speciális szemüvegre gyűjtenek, amely képes felolvasni szöveget, továbbá arc-, szín- és pénzfelismerő programmal rendelkezik. Az otthon összegyűjtött kupakokat Székelyföld számos településén több helyen le lehet adni. Aki szeretné tudni, hogy hol, annak érdemes felkeresnie a LAB Életmentő Kupakok Egyesület Facebook-oldalt, ahol megkeresheti a hozzá legközelebb eső gyűjtőhelyet.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!