Hirdetés
Hirdetés

Az egyedi lett a trendi, nem a szalagmunka

Színes táskák bőrből, textilből •  Fotó: Péter Beáta

Színes táskák bőrből, textilből

Fotó: Péter Beáta

A sétálóutca egyik cégtábláján hímzett vászontáska lóg – az udvarra befordulva található a két édesanya közös műhelye. Az itt alkotók úgy vélik, az újrahasznosításnak helye van a divatkiegészítők világában is, ezért környezetbarát módon alkotnak modern, de mégis hagyományos, egyedi kiegészítőket. Benéztünk hozzájuk.

Péter Beáta

2018. december 11., 16:532018. december 11., 16:53

2018. december 11., 18:172018. december 11., 18:17

Finom bőrillat terjeng a Ponpaon műhelyben, varrógépek, szabóasztal, hímzőgép, a polcokon különböző színű bőrök, anyagok, szőttesek sorakoznak. A belső teremben pedig megcsodálhatjuk a kész termékeket is, táskákat, fülbevalókat, nyakláncokat, és egyedi kutyakabátokat is látunk.
Kelemen-Haszmann Éva és András Hajnal, a két csíkszeredai édesanya  már évek óta készítettek kézműves termékeket külön-külön, amikor úgy döntöttek, hogy közös vállalkozásba kezdenek.

„Mindketten több éve kézműveskedünk, varrunk, és szerettünk volna pályázni, többet kihozni ebből, minthogy csak egy otthoni kézműves műhely maradjon. A férjeink munkatársak, és ők jöttek az ötlettel, hogy pályázzunk együtt, mert egyedül nehezebb végigcsinálni, fogjunk össze. Így is történt, egy évvel ezelőtt nyertünk egy start up-os pályázaton, és lassan nekiálltunk a műhely kialakításának, megvásároltuk a szükséges dolgokat. Kezdetben úgy terveztük, hogy ketten leszünk a cég alkalmazottai, de közben Hajnikáék babát vártak, ő gyereknevelési szabadságra ment, és így Ildikó lett a munkatársunk, aki képzett divattervező és fontos láncszem a műhely életében” – elevenítette fel a kezdeteket Éva.

Hirdetés

A három kézműveskedő hölgy •  Fotó: Péter Beáta Galéria

A három kézműveskedő hölgy

Fotó: Péter Beáta

Mivel ez egy előfinanszírozásos pályázat volt, arra már nem futotta, hogy helyiséget béreljenek, így Éváék házában

egy addig üresen álló emeleti szobában kezdték el a munkát.

El is fértek ott, tudtak dolgozni, de mivel idővel mind többen és többen ismerték meg a termékeiket, és sokan szerettek volna rendelni tőlük, így egyre kényelmetlenebb volt naponta több embert is átvezetni a lakásukon keresztül a műhelybe. Ezért döntöttek úgy, hogy keresnek egy helyiséget, ahol dolgozni is tudnak, és a vásárlók a termékeket is meg tudják tekinteni. Október elején költöztek be a Petőfi utcai műhelybe, november végén pedig hivatalosan is megnyitották azt.

Kelemen-Haszmann Éva a színes kiegészítők közt •  Fotó: Péter Beáta Galéria

Kelemen-Haszmann Éva a színes kiegészítők közt

Fotó: Péter Beáta

A kézműves páros többnyire rendelésre készíti a termékeit, övtáskákat, kisebb és nagyobb hátitáskákat, pénztárcákat, kutyaruhákat, nyakékeket, fülbevalókat alkotnak.

Idézet
„Most az egyedi lett a trendi. Ezt minden egyes termékünknél tapasztaljuk. Az egyik fő koncepciónk az az újrahasznosítás.

Még a pályázat előtt készítettem bőrnyakláncokat, amelyekhez egy helyi manufaktúra bőrhulladékait használtam fel. Most már a mi hulladékainkat is felhasználjuk. Mindig készítünk készletre is, de gyakran jönnek a megrendelők egy teljesen egyedi elképzeléssel, ezeket is szeretjük megvalósítani, hisz látjuk, hogy tetszik nekik, boldogan viselik. A táskáinkhoz is a nagyobb hulladékdarabokat használjuk fel. Most már vásárolunk nagyobb tábla bőröket is. Ezeket egy zetelaki bácsitól szerezzük be, aki nem mindig tud ugyanolyant adni nekünk, mint előtte. Ezért is nem tudunk és nem akarunk nagy tételben gyártani, mert mindig változik a bőrkínálat” – magyarázza a műhely egyik tulajdonosa.

Szőttesanyag bőrrel

A bőrt különböző anyagokkal kombinálják, például felhasználnak régi szőttesanyagokat is. Ezeket az anyagokat vagy a bolhapiacon szerzik be, vagy adományba kapják – sokan keresik fel őket, tudván, hogy fel tudják használni ezeket a táskákhoz. De lehetősége van a megrendelőknek olyan anyaggal is kiegészíttetni a bőrt, amely egy, már nem használt, de kedvenc ruhadarabjából származik.

Az övtáskák úgy vannak megalkotva, hogy a pántjuk bővíthető, így kis válltáskaként is lehet használni,

a pénztárcákat pedig szintén hulladékbőrből készítik, ezért mindenik más, egyedi.

Kreatívkodni egy hímzőgép segítségével •  Fotó: Péter Beáta Galéria

Kreatívkodni egy hímzőgép segítségével

Fotó: Péter Beáta

„A kutyaruhákat pedig úgy kezdtük el készíteni, hogy Hajnikáéknak van kutyájuk, és igény volt rá, mert a kutya télen fázik, veri az eső, hó, tehát valamivel védeni kell. Hajnika körülnézett, látta, hogy milyen drágán lehet a kutyaruhákat beszerezni, és eldöntötte, hogy ő megvarrja a saját kutyájának a védőruhát. Csinált egy szabásmintát, megvarrta, és mivel tagja egy kutyás társaságnak, érkezni kezdtek a megrendelések. Így ezeket is gyártjuk méretre, igény szerint, egyedi mintával. Van egy hímzőgépünk, amelyet szintén igyekszünk kihasználni, hogy a termékeinket még egyedibbé tegyük. Sokan kérnek egyedi mintát a kutyaruhára, vagy neveket, de van, hogy a táskákra is”– mutat rá Éva, aki vallástanári–szociális munkás szakon végzett, majd három évig szociális munkásként dolgozott korábban. Aztán a három gyereke mellett hét évig volt gyereknevelési szabadságon, de közben folyamatosan kézműveskedett. Családi hagyomány is ez náluk, a nagytatája alapította a csernátoni Haszmann Pál múzeumot, amelyet most a szülei gondoznak, a család zöme ott tevékenykedik.

Jó munkához gépek is kellenek •  Fotó: Péter Beáta Galéria

Jó munkához gépek is kellenek

Fotó: Péter Beáta

„Gyerekkorunktól kezdve ott volt a kézműveskedés iránti szeretet, a régiség iránti szerelem, valamilyen szinten onnan is jön a régi, hagyományos anyagoknak a felhasználása. Nekem az életem mindig a kézműveskedésről, az alkotásról szólt. Így ennek a műhelynek a megnyitása nem volt nagy váltás. Talán a szociális munkás lét volt egy nagyobb váltás az életemben. Azt is nagyon szerettem csinálni, csak a nyolc órás munkaidőt úgy, hogy valakitől függök, a három gyerekkel nem tudtam összeegyeztetni. Most, ha véletlenül betegek, akkor jobban meg tudom engedni magamnak, hogy otthon maradjak, nem kell kéredzek senkitől, a magam ura vagyok, jobban beépíthető a mostani tevékenységem az élethelyzetembe.” Kolléganője, Hajnal is kézműveskedett már korábban is, majd mindketten elvégeztek egy varrótanfolyamot, és folyamatosan tanulnak, fejlesztik magukat.

Így néz ki  a műhely •  Fotó: Péter Beáta Galéria

Így néz ki a műhely

Fotó: Péter Beáta

A közös munkafolyamat során tartanak olyan napokat, amikor csak szabnak, mert rájöttek, hogy sokkal egyszerűbb nagyobb tételben kiszabni valamit, mintha egyenként kellene. Igaz, ez a módszer a bőr esetében nem működik, azt külön kell kivágni, precíz munkát igényel. A szabás után következik a vasalás, keményítő anyagot vasalnak az anyagra, hozzáigazítják a bőrt, és ezután kerül a varrási fázisba az adott darab. Általában egy-két napot rááldoznak a szabás folyamatára, és amikor bizonyos mennyiség összegyűlt, akkor Ildikó előkészíti a bőröket, Éva pedig összevarrja – ha van ideje.

Fülbevaló a szatyor mellett •  Fotó: Péter Beáta Galéria

Fülbevaló a szatyor mellett

Fotó: Péter Beáta

Idézet
„Egyenként kell megszólítani az embereket, kell érezze a megrendelő, hogy mennyire fontos nekünk. Ha egyedit akarsz készíteni személyre szabottan, akkor sokkal több energiát bele kell fektetni, mintha tucatban csinálnád ugyanazokat.

Nem szalagmunka ez. Azt is szeretjük ebben a munkában, hogy változatos, nem csak egyfélét készítünk. Ha rá is untunk az övtáskák készítésre, és nincs rendelés, akkor tudunk mást készíteni, vagy a hímzőgépen egyet kreatívkodunk” – összegezte Kelemen-Haszmann Éva.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat

A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban

Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
2026. augusztus 16., vasárnap

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén

Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
2026. augusztus 12., szerda

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk

Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban

A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
2026. augusztus 06., csütörtök

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket

Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.

Zöldséges tekercs – videó
Zöldséges tekercs – videó
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

Hirdetés