
A jelenlegi helyzetben a tanároknak nem kötelező, hanem magukra vállalt feladata, hogy megszerettessék a diákokkal az olvasást
Fotó: 123RF
Noha nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kortárs irodalmi alkotásokra, így megszerettetve az olvasást a diákokkal, a tanügyi rendszerben a klasszikus műveken van a hangsúly. Egyes pedagógusok rengeteg házi olvasmányt megkövetelhetnek, mások kevésbé foglalkoznak ezzel.
2018. december 10., 15:302018. december 10., 15:30
„Bár nagyon sok magyar nyelv és irodalom szakos tanár ajánlja a kortárs szerzők műveit, egyesek inkább a klasszikusokra esküsznek. Ugyanakkor a házi olvasmány sem kötelező: míg egyes pedagógusok rengeteg házi olvasmányt megkövetelhetnek, mások kevésbé foglalkoznak az irodalmi nevelés e részével. Tanárfüggő jelenségről beszélünk tehát. A jelenlegi tanügyi rendszerben a pedagógusoknak nem egy kötelező, hanem inkább önkéntesen magukra vállalt szerepük az, hogy megszerettessék a gyerekekkel az olvasást, megtalálva a fontos, de ugyanakkor a diákokat is érdeklő műveket” – magyarázta érdeklődésünkre Dáné Szilárd magyar nyelv és irodalom szakos tanfelügyelő.
Megtudtuk, míg általános iskolában jobbára szabad kezet kap a tanár a tekintetben, hogy milyen műveket ajánl elolvasásra a tanulóknak – hiszen a nyolcadikosok országos felmérésén nem műcentrikus a vizsga –, addig középiskolában ez már kötöttebb, hiszen az érettségi követelményrendszere szerint műfajhoz kötött műveket kell bemutatni. Ez esetben többnyire csak klasszikus irodalmi alkotásokról beszélhetünk.
Az irodalom funkcióját átvették az audiovizuális termékek, amelyek között kiemelkedően jók is vannak
Fotó: Barabás Ákos
Kovács Ágnes általános iskolásokat tanító magyar nyelv és irodalom szakos pedagógus érdeklődésünkre azt emelte ki, manapság már kevés esélyt lát arra, hogy az olvasás olyan kiemelt szerepet kapjon a fiatalok életében, mint pár évtizeddel ezelőtt. Véleménye szerint tény, hogy egyre kevesebbet olvasnak a gyerekek, viszont akik igen, inkább a modernebb művek felé nyitnak. „A mai fiatalokat iszonyatosan sok impulzus éri napközben, nem is tudom, hányszorosa annak, mint az előttük lévő generációk esetében. Nem csoda, hogy az olvasás kevésbé kap kiemelt szerepet az életükben” – mondta. Hozzátette, az irodalom funkcióját átvették az audiovizuális termékek, amelyekből kiemelkedők is vannak. Példaként a sorozatokat említette. „Rengeteg jó, modern sorozat van, amelyeket a diákjaim is néznek. Ezek természetesen nem helyettesítik az olvasást, viszont
– magyarázta. Arra is rámutatott, hogy ha valamelyik tanítványa elolvas egy könyvet, legyen szó klasszikus műről vagy épp kortárs alkotásról, azt érdemjeggyel jutalmazza, viszont egyáltalán nem kötelező számonkérés ez.
A klasszikus irodalom a kortárssal párhuzamba vonva is „eladhatóbb”
Fotó: Pál Árpád
A két éve megjelent, 5–8. osztályosoknak szóló kerettanterv – amely szerint jelenleg csak az öt- és hatodik osztályosokat tanítják – már nagyobb hangsúlyt fektet a kortárs irodalom fontosságára, közölte érdeklődésünkre Bíró Brigitta magyartanár. Véleménye szerint a kortárs irodalom beemelésére és megszerettetésére a tanárok általi egyéni megoldás lehetne, ha az amúgy is kötelezően tanulandó klasszikus irodalommal állítanák párhuzamba a kortárs szerzők műveit, hiszen sok esetben hasonló fontosságú üzenetet közvetítenek mind a régi, mind az új művek.
– fogalmazott. Csonta Noémi középiskolásokat tanító magyar szakos pedagógus azt emelte ki, hogy mivel az érettségin nem kérnek kortárs irodalmat, az oktatásban a tanterv szerint előírt klasszikus művekre kell helyezni a hangsúlyt. Viszont szabadidejében nagyon sok diája szívesen olvas kortárs szerzőktől. Példaként a sci-fi és a fantasy műfajokat emelte ki.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!