
A jelenlegi helyzetben a tanároknak nem kötelező, hanem magukra vállalt feladata, hogy megszerettessék a diákokkal az olvasást
Fotó: 123RF
Noha nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kortárs irodalmi alkotásokra, így megszerettetve az olvasást a diákokkal, a tanügyi rendszerben a klasszikus műveken van a hangsúly. Egyes pedagógusok rengeteg házi olvasmányt megkövetelhetnek, mások kevésbé foglalkoznak ezzel.
2018. december 10., 15:302018. december 10., 15:30
„Bár nagyon sok magyar nyelv és irodalom szakos tanár ajánlja a kortárs szerzők műveit, egyesek inkább a klasszikusokra esküsznek. Ugyanakkor a házi olvasmány sem kötelező: míg egyes pedagógusok rengeteg házi olvasmányt megkövetelhetnek, mások kevésbé foglalkoznak az irodalmi nevelés e részével. Tanárfüggő jelenségről beszélünk tehát. A jelenlegi tanügyi rendszerben a pedagógusoknak nem egy kötelező, hanem inkább önkéntesen magukra vállalt szerepük az, hogy megszerettessék a gyerekekkel az olvasást, megtalálva a fontos, de ugyanakkor a diákokat is érdeklő műveket” – magyarázta érdeklődésünkre Dáné Szilárd magyar nyelv és irodalom szakos tanfelügyelő.
Megtudtuk, míg általános iskolában jobbára szabad kezet kap a tanár a tekintetben, hogy milyen műveket ajánl elolvasásra a tanulóknak – hiszen a nyolcadikosok országos felmérésén nem műcentrikus a vizsga –, addig középiskolában ez már kötöttebb, hiszen az érettségi követelményrendszere szerint műfajhoz kötött műveket kell bemutatni. Ez esetben többnyire csak klasszikus irodalmi alkotásokról beszélhetünk.
Az irodalom funkcióját átvették az audiovizuális termékek, amelyek között kiemelkedően jók is vannak
Fotó: Barabás Ákos
Kovács Ágnes általános iskolásokat tanító magyar nyelv és irodalom szakos pedagógus érdeklődésünkre azt emelte ki, manapság már kevés esélyt lát arra, hogy az olvasás olyan kiemelt szerepet kapjon a fiatalok életében, mint pár évtizeddel ezelőtt. Véleménye szerint tény, hogy egyre kevesebbet olvasnak a gyerekek, viszont akik igen, inkább a modernebb művek felé nyitnak. „A mai fiatalokat iszonyatosan sok impulzus éri napközben, nem is tudom, hányszorosa annak, mint az előttük lévő generációk esetében. Nem csoda, hogy az olvasás kevésbé kap kiemelt szerepet az életükben” – mondta. Hozzátette, az irodalom funkcióját átvették az audiovizuális termékek, amelyekből kiemelkedők is vannak. Példaként a sorozatokat említette. „Rengeteg jó, modern sorozat van, amelyeket a diákjaim is néznek. Ezek természetesen nem helyettesítik az olvasást, viszont
– magyarázta. Arra is rámutatott, hogy ha valamelyik tanítványa elolvas egy könyvet, legyen szó klasszikus műről vagy épp kortárs alkotásról, azt érdemjeggyel jutalmazza, viszont egyáltalán nem kötelező számonkérés ez.
A klasszikus irodalom a kortárssal párhuzamba vonva is „eladhatóbb”
Fotó: Pál Árpád
A két éve megjelent, 5–8. osztályosoknak szóló kerettanterv – amely szerint jelenleg csak az öt- és hatodik osztályosokat tanítják – már nagyobb hangsúlyt fektet a kortárs irodalom fontosságára, közölte érdeklődésünkre Bíró Brigitta magyartanár. Véleménye szerint a kortárs irodalom beemelésére és megszerettetésére a tanárok általi egyéni megoldás lehetne, ha az amúgy is kötelezően tanulandó klasszikus irodalommal állítanák párhuzamba a kortárs szerzők műveit, hiszen sok esetben hasonló fontosságú üzenetet közvetítenek mind a régi, mind az új művek.
– fogalmazott. Csonta Noémi középiskolásokat tanító magyar szakos pedagógus azt emelte ki, hogy mivel az érettségin nem kérnek kortárs irodalmat, az oktatásban a tanterv szerint előírt klasszikus művekre kell helyezni a hangsúlyt. Viszont szabadidejében nagyon sok diája szívesen olvas kortárs szerzőktől. Példaként a sci-fi és a fantasy műfajokat emelte ki.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
A színpadon nincs párbeszéd, csak mozdulat. A gyerekekben viszont annál több kérdés születik. A Holle anyó táncjáték megmutatja, hogyan tanulják a mai gyerekek olvasni a látványt, és hol akadnak el közben.
A sós citrom a marokkói gasztronómia ikonikus alapanyaga, amely citrom, durva só és saját leve segítségével hosszú hetek alatt fermentálódik.
A reggelt egy laktató avokádós pirítóssal kezdjük, tükörtojással, tízóraira jöhet egy jól megérdemelt csokis kényeztetés, ebédre pedig zöldséges csirkecombot készítünk. A napot egy ízekben gazdag, mégis könnyed vacsorával zárjuk.
szóljon hozzá!