
A jelenlegi helyzetben a tanároknak nem kötelező, hanem magukra vállalt feladata, hogy megszerettessék a diákokkal az olvasást
Fotó: 123RF
Noha nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kortárs irodalmi alkotásokra, így megszerettetve az olvasást a diákokkal, a tanügyi rendszerben a klasszikus műveken van a hangsúly. Egyes pedagógusok rengeteg házi olvasmányt megkövetelhetnek, mások kevésbé foglalkoznak ezzel.
2018. december 10., 15:302018. december 10., 15:30
„Bár nagyon sok magyar nyelv és irodalom szakos tanár ajánlja a kortárs szerzők műveit, egyesek inkább a klasszikusokra esküsznek. Ugyanakkor a házi olvasmány sem kötelező: míg egyes pedagógusok rengeteg házi olvasmányt megkövetelhetnek, mások kevésbé foglalkoznak az irodalmi nevelés e részével. Tanárfüggő jelenségről beszélünk tehát. A jelenlegi tanügyi rendszerben a pedagógusoknak nem egy kötelező, hanem inkább önkéntesen magukra vállalt szerepük az, hogy megszerettessék a gyerekekkel az olvasást, megtalálva a fontos, de ugyanakkor a diákokat is érdeklő műveket” – magyarázta érdeklődésünkre Dáné Szilárd magyar nyelv és irodalom szakos tanfelügyelő.
Megtudtuk, míg általános iskolában jobbára szabad kezet kap a tanár a tekintetben, hogy milyen műveket ajánl elolvasásra a tanulóknak – hiszen a nyolcadikosok országos felmérésén nem műcentrikus a vizsga –, addig középiskolában ez már kötöttebb, hiszen az érettségi követelményrendszere szerint műfajhoz kötött műveket kell bemutatni. Ez esetben többnyire csak klasszikus irodalmi alkotásokról beszélhetünk.
Az irodalom funkcióját átvették az audiovizuális termékek, amelyek között kiemelkedően jók is vannak
Fotó: Barabás Ákos
Kovács Ágnes általános iskolásokat tanító magyar nyelv és irodalom szakos pedagógus érdeklődésünkre azt emelte ki, manapság már kevés esélyt lát arra, hogy az olvasás olyan kiemelt szerepet kapjon a fiatalok életében, mint pár évtizeddel ezelőtt. Véleménye szerint tény, hogy egyre kevesebbet olvasnak a gyerekek, viszont akik igen, inkább a modernebb művek felé nyitnak. „A mai fiatalokat iszonyatosan sok impulzus éri napközben, nem is tudom, hányszorosa annak, mint az előttük lévő generációk esetében. Nem csoda, hogy az olvasás kevésbé kap kiemelt szerepet az életükben” – mondta. Hozzátette, az irodalom funkcióját átvették az audiovizuális termékek, amelyekből kiemelkedők is vannak. Példaként a sorozatokat említette. „Rengeteg jó, modern sorozat van, amelyeket a diákjaim is néznek. Ezek természetesen nem helyettesítik az olvasást, viszont
– magyarázta. Arra is rámutatott, hogy ha valamelyik tanítványa elolvas egy könyvet, legyen szó klasszikus műről vagy épp kortárs alkotásról, azt érdemjeggyel jutalmazza, viszont egyáltalán nem kötelező számonkérés ez.
A klasszikus irodalom a kortárssal párhuzamba vonva is „eladhatóbb”
Fotó: Pál Árpád
A két éve megjelent, 5–8. osztályosoknak szóló kerettanterv – amely szerint jelenleg csak az öt- és hatodik osztályosokat tanítják – már nagyobb hangsúlyt fektet a kortárs irodalom fontosságára, közölte érdeklődésünkre Bíró Brigitta magyartanár. Véleménye szerint a kortárs irodalom beemelésére és megszerettetésére a tanárok általi egyéni megoldás lehetne, ha az amúgy is kötelezően tanulandó klasszikus irodalommal állítanák párhuzamba a kortárs szerzők műveit, hiszen sok esetben hasonló fontosságú üzenetet közvetítenek mind a régi, mind az új művek.
– fogalmazott. Csonta Noémi középiskolásokat tanító magyar szakos pedagógus azt emelte ki, hogy mivel az érettségin nem kérnek kortárs irodalmat, az oktatásban a tanterv szerint előírt klasszikus művekre kell helyezni a hangsúlyt. Viszont szabadidejében nagyon sok diája szívesen olvas kortárs szerzőktől. Példaként a sci-fi és a fantasy műfajokat emelte ki.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.
Hunyadi János nagy győzelmének 570. évfordulóján megemlékezést szervezett az Erdélyi Magyar Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete.
Negyedóra alatt elkészül, és alig néhány hozzávaló kell hozzá: ez a ropogós, krémes, édes finomság, a nutellás-pisztáciás rudacska.
szóljon hozzá!