
A jelenlegi helyzetben a tanároknak nem kötelező, hanem magukra vállalt feladata, hogy megszerettessék a diákokkal az olvasást
Fotó: 123RF
Noha nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kortárs irodalmi alkotásokra, így megszerettetve az olvasást a diákokkal, a tanügyi rendszerben a klasszikus műveken van a hangsúly. Egyes pedagógusok rengeteg házi olvasmányt megkövetelhetnek, mások kevésbé foglalkoznak ezzel.
2018. december 10., 15:302018. december 10., 15:30
„Bár nagyon sok magyar nyelv és irodalom szakos tanár ajánlja a kortárs szerzők műveit, egyesek inkább a klasszikusokra esküsznek. Ugyanakkor a házi olvasmány sem kötelező: míg egyes pedagógusok rengeteg házi olvasmányt megkövetelhetnek, mások kevésbé foglalkoznak az irodalmi nevelés e részével. Tanárfüggő jelenségről beszélünk tehát. A jelenlegi tanügyi rendszerben a pedagógusoknak nem egy kötelező, hanem inkább önkéntesen magukra vállalt szerepük az, hogy megszerettessék a gyerekekkel az olvasást, megtalálva a fontos, de ugyanakkor a diákokat is érdeklő műveket” – magyarázta érdeklődésünkre Dáné Szilárd magyar nyelv és irodalom szakos tanfelügyelő.
Megtudtuk, míg általános iskolában jobbára szabad kezet kap a tanár a tekintetben, hogy milyen műveket ajánl elolvasásra a tanulóknak – hiszen a nyolcadikosok országos felmérésén nem műcentrikus a vizsga –, addig középiskolában ez már kötöttebb, hiszen az érettségi követelményrendszere szerint műfajhoz kötött műveket kell bemutatni. Ez esetben többnyire csak klasszikus irodalmi alkotásokról beszélhetünk.
Az irodalom funkcióját átvették az audiovizuális termékek, amelyek között kiemelkedően jók is vannak
Fotó: Barabás Ákos
Kovács Ágnes általános iskolásokat tanító magyar nyelv és irodalom szakos pedagógus érdeklődésünkre azt emelte ki, manapság már kevés esélyt lát arra, hogy az olvasás olyan kiemelt szerepet kapjon a fiatalok életében, mint pár évtizeddel ezelőtt. Véleménye szerint tény, hogy egyre kevesebbet olvasnak a gyerekek, viszont akik igen, inkább a modernebb művek felé nyitnak. „A mai fiatalokat iszonyatosan sok impulzus éri napközben, nem is tudom, hányszorosa annak, mint az előttük lévő generációk esetében. Nem csoda, hogy az olvasás kevésbé kap kiemelt szerepet az életükben” – mondta. Hozzátette, az irodalom funkcióját átvették az audiovizuális termékek, amelyekből kiemelkedők is vannak. Példaként a sorozatokat említette. „Rengeteg jó, modern sorozat van, amelyeket a diákjaim is néznek. Ezek természetesen nem helyettesítik az olvasást, viszont
– magyarázta. Arra is rámutatott, hogy ha valamelyik tanítványa elolvas egy könyvet, legyen szó klasszikus műről vagy épp kortárs alkotásról, azt érdemjeggyel jutalmazza, viszont egyáltalán nem kötelező számonkérés ez.
A klasszikus irodalom a kortárssal párhuzamba vonva is „eladhatóbb”
Fotó: Pál Árpád
A két éve megjelent, 5–8. osztályosoknak szóló kerettanterv – amely szerint jelenleg csak az öt- és hatodik osztályosokat tanítják – már nagyobb hangsúlyt fektet a kortárs irodalom fontosságára, közölte érdeklődésünkre Bíró Brigitta magyartanár. Véleménye szerint a kortárs irodalom beemelésére és megszerettetésére a tanárok általi egyéni megoldás lehetne, ha az amúgy is kötelezően tanulandó klasszikus irodalommal állítanák párhuzamba a kortárs szerzők műveit, hiszen sok esetben hasonló fontosságú üzenetet közvetítenek mind a régi, mind az új művek.
– fogalmazott. Csonta Noémi középiskolásokat tanító magyar szakos pedagógus azt emelte ki, hogy mivel az érettségin nem kérnek kortárs irodalmat, az oktatásban a tanterv szerint előírt klasszikus művekre kell helyezni a hangsúlyt. Viszont szabadidejében nagyon sok diája szívesen olvas kortárs szerzőktől. Példaként a sci-fi és a fantasy műfajokat emelte ki.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
szóljon hozzá!